Az erdészeti génmegőrzés jelene és jövője

„Az erdészeti génmegőrzés jelene és jövője” címmel, helyszíni bemutatóval egybekötött szakmai napot szervezett a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az erdészeti bemutatóra a Nébih „140 éves a vetőmagvizsgálat” jubileumi programsorozatának részeként került sor június 11-én, a Lengyel-Annafürdőn található Turisztikai és Természetismereti Központban. A szakmai összejövetel célja a hazai erdőgazdálkodásban, illetve az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodásban alkalmazott génmegőrzési módszerek és pályázati lehetőségek megismertetése volt, amely a magyar erdőgazdálkodás jövőjét közép- és hosszú távon is befolyásolja.

A közös rendezvényen a szakma számos képviselője beszélt az ágazatban rejlő lehetőségekről. Gőbölös Péter, a Gyulaj Zrt. vezérigazgatója kiemelte: „A megváltozott környezeti feltételek mellett az erdőgazdálkodás csak úgy tud megfelelni a jelen és a jövő kihívásainak, ha sikerül felkutatni, megőrizni és céltudatosan hasznosítani a rendelkezésünkre álló természeti erőforrásokat. Ilyen ’kézenfekvő’ erőforrásaink saját erdőállományaink és a bennük előforduló őshonos fafajaink, amelyek megőrzése és hasznosítása a mindennapi gazdálkodásunkban kiemelten fontos szakmai feladat.”

A tanácskozás központi gondolata volt, hogy a magyar mezőgazdaság és erdőgazdálkodás számára a biológiai alapok jelentik a termesztés biztonságát. Dr. Bordács Sándor a Nébih osztályvezetője hangsúlyozta: „A magas színvonalú növénytermesztés alapját jelentő genetikai anyagok megőrzése, a növényfajták állami elismerése, a megfelelő minőségű vetőmag, vegetatív szaporító-alapanyag, illetve ültetési anyag előállítása és felhasználása, valamint a korszerű szaporítóanyag használat alapvető nemzetgazdasági érdek.”

A nap folyamán a Nébih munkatársai mutatták be a hazai őshonos tölgyfajok génmegőrzési módszereit (in situ és ex situ megőrzési módok), valamint a helyi szelekciós nemesítési program eredményeként kialakított szaporítóanyag-forrásokat. A mintegy 70 résztvevő megismerkedhetett a kocsánytalan tölgy és az olasz molyhos tölgy génmegőrzésében elért eredményekkel. Gál László erdőművelési és közjóléti ágazatvezető kiemelte: „A klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésében fontos szerepet kaphatnak az eddig kevésbé ismert, az állományokban most is jelenlévő – de szaporítóanyag előállításra nem használt – hazai szárazságtűrő fafajaink. A ’Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan’ szlogent szem előtt tartva kutattuk fel az őshonos olasz molyhos tölgy előfordulásokat és tervezzük hasznosítani azok szaporítóanyagát az erdőgazdaságnál.”

A délután folyamán a jelenlévők a Gyulaj Zrt. Hőgyészi Erdészetének területén végzett, csaknem két évtizedes munka eredményeivel ismerkedtek. Felkeresték az erdőgazdaság legértékesebb kocsánytalan tölgy genotípusait tartalmazó magtermelő állományt és a 15 éve telepített magtermesztő ültetvényt. Lengyel határában megtekintették az egyik in situ erdészeti génrezervátum területnek kiválasztott olasz molyhos tölgy állományt és a benne feltérképezett törzsfákat, továbbá a helyi genotípusok ex situ megőrzéséhez szükséges növényanyag előállítását a csibráki csemetekertben.

Kapcsolódó anyagok:
A közlemény letölthető formában
A rendezvényen készült fotók