null Az emberekben és állatokban előforduló antimikrobiális rezisztencia (AMR) elleni küzdelemhez további erőfeszítésekre van szükség

Az emberekben és állatokban előforduló antimikrobiális rezisztencia (AMR) elleni küzdelemhez további erőfeszítésekre van szükség

2024. február 29, csütörtök

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által nemrég kiadott jelentés szerint a szalmonella és a Campylobacter baktériumok, az ellenük általánosan használt antimikrobiális szerekkel szembeni rezisztenciáját továbbra is gyakran figyelik meg emberekben és állatokban.

A humán gyógyászatban a kritikusan fontos antimikrobiális szerekkel szembeni kombinált rezisztencia továbbra is nagyon alacsony, kivéve néhány országban a Salmonella és a Campylobacter coli bizonyos típusait. Ezenkívül nőtt az olyan élelmiszer-termelő állatokból származó Escherichia coli izolátumok aránya, amelyek a kulcsfontosságú antimikrobiális szerekkel szemben „teljes érzékenységet” vagy „nulla rezisztenciát” mutatnak. Ez amellett, hogy csökkent az ESBL-t vagy AmpC-t termelő E. coli izolátumok – amelyek bizonyos antibiotikumokat hatástalanná tehetnek – előfordulási gyakorisága, azt mutatja, hogy több uniós tagállamban előrelépés történt az élelmiszer-termelő állatokból származó E. coli antimikrobiális rezisztencia (AMR) csökkentése terén.

A szalmonella esetében karbapenemekkel szembeni rezisztenciát találtak emberekből származó izolátumokban, de élelmiszertermelő állatokban nem; élelmiszertermelő állatok izolátumaiban az E. coli esetében karbapenem-rezisztenciát mutattak ki. Bár a karbapenem rezisztencia előfordulását jelenleg nagyon alacsony szinten jelentették mind az emberekből, mind az állatokból származó izolátumokban, az elmúlt években több ország számolt be különböző állatfajokban karbapenemáz enzimeket termelő baktériumokról. Ez figyelmet és további vizsgálatot igényel, mivel a karbapenemek az antibiotikumok utolsó csoportja, és az ezekkel szembeni rezisztencia kimutatása aggodalomra ad okot.

2013 és 2022 között a jelentéstevő országok legalább fele a Salmonella Enteritidis és Campylobacter jejuni izolátumok fluorokinolonokkal szembeni rezisztenciájának növekvő tendenciáit figyelte meg, amelyek általában baromfikhoz kapcsolódnak. Ez a megállapítás közegészségügyi aggodalomra ad okot, mivel azokban a ritka esetekben, amikor a Salmonella vagy Campylobacter fertőzések súlyos betegséggé válnak, a fluorokinolonok a kezelésre használt antimikrobiális szerek közé tartoznak.

Az országok egyharmada az emberektől származó Campylobacter izolátumok makrolid-rezisztenciájának csökkenő tendenciáját figyelte meg, különösen a C. coli esetében. Ez figyelemre méltó, mivel a fluorokinolonokkal szembeni fokozott rezisztencia azt jelenti, hogy a makrolidok egyre fontosabbak az emberek súlyos élelmiszer-eredetű fertőzéseinek kezelésében.
A jelentéstevő országok kétharmadában az emberekből származó izolátumok penicillinekkel és tetraciklinekkel szembeni rezisztenciája idővel csökkent a Salmonella Typhimuriumban, amely általában sertésekhez és borjakhoz kapcsolódik. Ezeket az antimikrobiális szereket gyakran használják emberek és állatok bakteriális fertőzéseinek kezelésére.

Az antimikrobiális rezisztencia továbbra is jelentős közegészségügyi probléma, amelyet különböző frontokon és különböző szereplőknek kell kezelniük. Kulcsfontosságú intézkedésekre van szükség az antimikrobiális rezisztens baktériumok megjelenésének és terjedésének csökkentése érdekében. Ezek közé tartozik az antimikrobiális szerek körültekintő használatának előmozdítása; a fertőzésmegelőzési és -szabályozási gyakorlatok javításának támogatása; az új antimikrobiális szerek kifejlesztésére irányuló kutatás és innováció megerősítése; valamint annak biztosítása, hogy a szakpolitikák és eljárások nemzeti szinten rendelkezésre álljanak.
Az EFSA honlapján interaktív eszköz is elérhető a témában! 

Forrás: https://www.efsa.europa.eu/en/news/continued-efforts-needed-fight-antimicrobial-resistance-amr-humans-and-animals 
 


Friss hírek

2026. június 13, szombat

Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.

Tovább >

2026. június 12, péntek

Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére

Az afrikai sertéspestis (ASP) házisertés-állományban történt megjelenése miatt az országos főállatorvos rendkívüli vaddisznóállomány-csökkentési intézkedéseket rendelt el a járvány további terjedésének megakadályozása és a hazai sertéságazat védelme érdekében. A beavatkozások Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben az M1–M3 autópályák menti 10 kilométeres sávban, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vállaj térségében elrendelt megfigyelési körzet területén, az érintett vadgazdálkodási egységekben valósulnak meg. Az intézkedések a vaddisznóállomány csökkentésére, területenként meghatározott állománysűrűségi célértékek elérésére és fenntartására, valamint a teljesítés fokozott ellenőrzésére irányulnak.

Tovább >