Az EFSA kockázatértékelése az aszpartámról

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) 2013. december 10-én közzétette az aszpartám biztonságosságáról, újraértékeléséről szóló tudományos szakvéleményét, melynek végkövetkeztetése szerint az aszpartám szokásos mennyiségben történő fogyasztása nem vet fel élelmiszerbiztonsági aggályokat.

Az aszpartám a cukornál csaknem kétszázszor édesebb édesítőszer, amely az Európai Unióban engedélyezett élelmiszeradalék. Biztonságosságát az élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó közös FAO/WHO szakértői bizottság (JECFA), az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság (SCF) és az EFSA korábban vizsgálta, és 40 mg/ttkg/nap elfogadható napi bevitel (ADI) értéket állapított meg, melyet az EFSA jelen újraértékelés során változatlanul megfelelőnek ítélték.

Az aszpartám újraértékelésének folyamata

Az 1333/2008/EK rendelet előírja, hogy az EFSA-nak minden 2009. január 20. előtt engedélyezett élelmiszeradalék biztonságosságát 2020-ig újra kell értékelnie. Ennek keretében készült el az aszpartám újraértékeléséről szóló tudományos szakvélemény, melyet az EFSA élelmiszer-adalékanyagokkal és élelmiszerekhez adott tápanyagforrásokkal foglalkozó testülete (ANS Panel) készített el. Ehhez a szakértők az aszpartámról és bomlástermékeiről szóló elérhető összes információt felhasználtak, beleértve a legújabb humán vizsgálatokat is.

Az EFSA 2011 májusában kapott felkérést a Bizottságtól az aszpartám édesítőszer (E 951) biztonságosságának teljes újraértékelésére. Ezt követően nyilvános adatgyűjtést hirdetett, és a szakirodalom alapos áttekintését tűzte ki célul. Az új átfogó értékelés tervezete 2013 januárjára készült el, melyről nyilvános konzultációt folytatott. A konzultáció on-line fázisában több, mint 200 észrevétel érkezett. Ezek legnagyobb részét nem kormányzati szervezetek (non-governmental organization, NGO) és a nyilvánosság szereplői (akadémiai, nemzeti élelmiszerbiztonsági szervezetek, az élelmiszeripari szereplők és újságírók) nyújtották be. PRk érdekében, hogy a véleménytervezetről minden beérkezett észrevételt teljes mértékben megértsenek, a végleges vélemény elkészítése előtt az EFSA nyilvános ülést tartott (2013. ápr. 9.) az összes - konzultációs szakaszban - közreműködő és véleményt benyújtó, érintett fél bevonásával.

A Testület az értékelését az eredeti aszpartám vizsgálatokra, a nyilvános adatgyűjtési felhívásra benyújtott információkra, a korábbi értékelésekre és a véleménytervezet nyilvános konzultációjának végéig (2013. február 15.) elérhető tudományos irodalomra alapozta.

Élelemiszerbiztonsági felvetések és aggályok

Az aszpartám akut toxicitását egereken, patkányokon, nyulakon és kutyákon tesztelték, és a vizsgálatok alacsony szintű akut toxicitást jeleztek.

A rendelkezésre álló adatok nem utaltak az aszpartám genotoxicitására.

Az EFSA számos krónikus expozícióra vonatkozó toxicitási és karcinogenitási vizsgálatot áttekintett. Három patkányokon és egy egereken végzett vizsgálat nem mutatott az aszpartám expozícióval összefüggő daganatos elváltozást egy vizsgált dózisban sem. Néhány vizsgálatban az aszpartámmal kezelt kísérleti állatokban agydaganatot észleltek, azonban a Testület megállapította, hogy ezek gyakorisága a vizsgált patkánytörzseknél kialakuló spontán agytumorok előfordulásának tartományába esett. Patkányokon végzett vizsgálatok során magasabb dózisoknál kismértékű veseelváltozást tapasztaltak, amely a testület véleménye szerint minimális toxikológiai jelentőséggel bír.

Az amerikai nemzeti toxikológiai program (US National Toxicology Program) néhány 9 hónapos karcinogenitás vizsgálatot végzett, genetikailag módosított egereken. A Panel egyetért abban, hogy ezek a vizsgálatok nem bizonyítottak a kezeléssel összefüggésben keletkezett daganatos elváltozást.

Esetleges rákkeltő hatás vizsgálata

Az aszpartám 2002-es SCF értékelése óta három új, hosszútávú, rágcsálókon végzett karcinogenitás vizsgálatot publikáltak (Soffritti et al., 2006, 2007, 2010). Az Európai Ramazzini Onkológiai és Környezettudományi Alapítvány tanulmányában az aszpartám multipotenciális rákkeltő hatását mutatták ki, már a megengedett napi bevitelnél kisebb dózis esetén is. Az EFSA szakemberei áttekintették ezen vizsgálatok adatait, és megállapították, hogy a rákkutató intézetben a vizsgálatok során módszertani hibákat vétettek. Azon kívül, hogy a kísérleti állatok tüdejében és egyéb létfontosságú szervében a krónikus gyulladásos elváltozások száma magas volt, néhány tumor típus diagnosztizálása bizonytalan volt. Ráadásul az EPA a közelmúltban arra a következtetésre jutott, hogy a Ramazzini intézetben tapasztalt rosszindulatú daganatos elváltozások és nyirokelváltozások ismeretlen fertőzésekkel és nem az aszpartám bevitellel állnak összefüggésben.

Diétás üdítők és a koraszülés gyakorisága

Egy nagyszabású követéses vizsgálat Dániában kicsi, de szignifikáns indított koraszülés kockázatnövekedést talált a nagymennyiségű diétás üdítőt fogyasztó kismamák körében. Egy másik, norvég felmérés sokkal kisebb mértékű összefüggést talált a koraszülés és a diétás üdítők fogyasztása között, megállapítása szerint a cukros üdítők fogyasztása ezt a hatást felülmúlta.

A bomlástermékek hatása

A Testület áttekintette az aszpartám bomlástermékeinek biztonságosságáról szóló dokumentumokat is. Az aszpartám az L-aszparaginsav és L-fenilalanin aminosavak dipeptidjének metilésztere, elfogyasztva a gyomor-bél traktusban teljesen elbomlik, melynek során metanol, aszparaginsav és fenilalanin keletkezik. Az aszpartám további bomlásterméke a diketopiperazin (DKP) és az aszpartám β módosulata is jelen lehet szennyeződésként.

Metanol. Az aszpartám tömegének kb. 10%-ából az emésztőrendszerben metanol keletkezik, ami lépcsőzetes oxidáción megy keresztül, melynek során formaldehid, formiát majd széndioxid keletkezik. Néhány kutató (Soffritti et al., 2010; Halldorsson et al., 2010) szerint a metanol a felelős az aszpartám esetleges rákkeltő hatásáért. A testület megállapította, hogy a kimutatható káros hatással nem járó szint (NOAEL) metanolból 140-515-ször magasabb, mint amennyi az ADI mennyiségű aszpartám elfogyasztásából keletkezik. Ennek alapján a Testület megállapította, hogy az elfogadható napi bevitelnek megfelelő aszpartámból származó metanol nem kockázatos a fogyasztók egészségére nézve.

Aszparaginsav: Az aszpartám egy másik bomlásterméke az aszparaginsav, amely a szervezetben glutamáttá alakul. Mind az aszparaginsav, mind a glutamát serkentő neurotranszmitterek (a központi idegrendszerben ingerületátvivő anyagok). A Testület azonban nem lát semmiféle bizonyítékot arra nézve, hogy az aszpartám az elfogadható napi beviteli mennyiségben neurotoxikus lenne.

Fenilalanin:Az aszpartám harmadik fő bomlásterméke a fenilalanin, ami egy a fehérjéket felépítő aminosavak közül. Köztudott, hogy nagy mennyiségben fogyasztva toxikus, különösen a fenilketonuriában szenvedő anyák magzataira nézve, és a Panel szerint ez a legaggályosabb a humán fejlődési rendellenességek tekintetében. A fenilketonuria egy örökletes betegség. Aki ebben a betegségben szenved, PRk a szervezete nem képes lebontani a fenilalanint. Ezeknél a betegeknél fenilalanint tartalmazó élelmiszer hatására a vér fenilalanin koncentrációja olyan mértékben megemelkedhet, ami már károsíthatja a fejlődő magzat agyát. A Testület megállapította, hogy amíg az aszpartámra vonatkozó megengedhető napi bevitel biztonságos az átlagos populáció számára, a fenilketonuriában szenvedő betegekre ez nem vonatkozik, esetükben szigorúan ragaszkodni kell az alacsony fenilalanin tartalmú diéta betartásához.

Az aszpartámbevitel mennyiségi becslése

Az Európai Unióban végzett fogyasztási felmérések alapján az EFSA megállapította, hogy az átlag lakosság aszpartám expozíciója jóval a megengedett napi bevitel alatt van, és még a lakosság 95%-ának fogyasztása is legfeljebb 36 mg/ttkg/nap szintig terjed.

Összegezve: a tanulmány megállapítja, hogy a most érvényben lévő megengedhető napi bevitel biztonságos mind az átlagos, mind a nagyobb mennyiséget fogyasztók számára, és az európai fogyasztók jelenlegi expozíciója ez alatt az érték alatt van.

Kapcsolódó linkek:
http://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/3496.htm

Gyakran Ismételt Kérdések az aszpartámról és az édesítőszer biztonságosságának 2013 évi EFSA értékeléséről:
http://www.efsa.europa.eu/en/faqs/faqaspartame.htm

Gyakran Ismételt Kérdések

Mi az aszpartám?
Az aszpartám a cukornál csaknem kétszázszor édesebb, alacsony energiatartalmú édesítőszer. Íze nagymértékben hasonlít a cukoréhoz, nincs kellemetlen utóíze, mint néhány más édesítőszernek, ezért a gyártók előszeretettel alkalmazzák diétás termékeikben.

Mely élelmiszerek tartalmaznak aszpartámot?
Az aszpartám Európában engedélyezett élelmiszeradalék, melyet üdítőitalokban, desszertekben, édességekben, tejtermékekben, rágógumikban, energiacsökkentett és súlycsökkentő termékekben és asztali édesítőszerként használnak. Az aszpartámot az összetevők között E 951 számmal jelölik.

Ki szabályozza az aszpartám felhasználását az Európai Unión belül? Mi az EFSA szerepe?
Az EFSA feladata, hogy tudományosan megalapozott véleményt alkosson az aszpartám biztonságosságáról, és tájékoztassa a közvéleményt. A szabályozás az Európai Bizottság és az Európai Parlament feladata.

Mennyi a megengedhető napi bevitel aszpartámból az Európai Unióban?
A megengedhető napi bevitel (Acceptable Daily Intake=ADI) az Európai Unióban aszpartámból testtömeg- kilogrammonként 40 mg az átlagos fogyasztó számára. Ez azt jelenti, hogy egy 60 kg tömegű felnőtt 2400 mg aszpartámot fogyaszthat naponta, ami kb. négy liter diétás üdítőnek felel meg. Ez az ADI érték a fenilketonureában szenvedő betegekre nem vonatkozik, számukra az aszpartám fogyasztása nem biztonságos.

Mennyi aszpartámot fogyasztunk?
Európai fogyasztási adatok alapján az átlagos aszpartám bevitel az elfogadható napi beviteli érték (40 mg/ttkg/nap) alatt van. Felnőttek esetén például az átlag felnőtt az Európai Unióban 0,8-8,6 mg/ttkg/nap aszpartámot fogyaszt.

Hogyan tudom csökkenteni gyermekem aszpartám bevitelét?
Az európai fogyasztási adatok alapján a felnőttek aszpartám fogyasztásának 95. percentilise (tehát a felnőttek 95%-a kevesebbet fogyaszt ennél az értéknél) jóval az elfogadható napi beviteli érték (40 mg/ttkg/nap) alatt van. Azonban a 12-35 hónapos és 3-9 éves kisgyermekek esetén ez az érték már némely esetben megközelíti az elfogadható napi beviteli értéket. Ennek a különbségnek egyik oka, hogy a gyermekeknek jóval kisebb a testtömegük, a másik ok, hogy sok aszpartámmal édesített termék gyermekek számára igen népszerű. Ez azt jelenti, hogy bár az európai gyermekek 95%-a kevesebb aszpartámot fogyaszt, mint az elfogadható napi bevitel, a gyermekek néhány százaléka vagy ezreléke elérheti, vagy akár meg is haladhatja ezt a határértéket. A gyermekek aszpartám beviteléhez leginkább hozzájáruló termékek az édesítőszerrel édesített tejtermékek, üdítőitalok, csokoládék és fagylaltok. Gyermekeink számára az a legelőnyösebb, ha leszoktatjuk őket az édesített termékek túlzott fogyasztásáról.

Ha az aszpartám fogyasztása biztonságos, akkor az EFSA miért értékelte újra a biztonságosságát?
Nemcsak az aszpartám, hanem minden korábban engedélyezett élelmiszer adalékanyagot újra kell az EFSA-nak értékelnie 2020-ig. Ez azért fontos, mert a tudomány fejlődésével mindig újabb és újabb eredmények állnak rendelkezésre a kockázatok megítéléséhez.