null Aratás után időszerű a mezei pocok elleni védekezés

Aratás után időszerű a mezei pocok elleni védekezés

2024. augusztus 5, hétfő

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a földhasználók figyelmét, hogy az aratást követően a mezei pocokfertőzés alakulása fokozott figyelmet igényel. Ebben az időszakban ugyanis a learatott gabona- és repcetáblákról a rágcsálók a közeli, zöld növényzettel borított területekre kezdenek áttelepülni. A rágcsálók okozta őszi kártétel mérsékelhető a pocokállomány időben való gyérítésével. Ehhez már többféle készítmény és felhasználási forma is rendelkezésre áll.

Időszerűvé vált a learatott táblákon, valamint azok környezetében (például árokparton, mezővédő erdősávban) a mezei pocok népességének felmérése. A kártevő számára kedvező meleg ősz nagyban hozzájárul annak gyors felszaporodásához, ami az elmúlt években több alkalommal is megfigyelhető volt az őszi vetésű kultúrákban. A kártétel következtében kialakuló tőszámcsökkenés jelentős terméskiesést okozhat.

A rágcsáló őszi kártételének megelőzése érdekében már most fel kell készülni arra, hogy mely területeken lesz szükség a kártevő elleni csalétkes beavatkozásra. A pocokállomány időben végzett gyérítésével ugyanis csökkenthető az őszi kártétel, melyhez többféle készítmény és felhasználási forma is a gazdák rendelkezésére áll.

A környezetre való nyomást figyelembe véve, elsősorban a természetes védekezés javasolt, például T-alakú ülőfák kihelyezése. A túlszaporodás szakaszában a természetes populációszabályozás azonban már nem elég a kártevőkkel szemben. A késve megtett védekezés gyakorlatilag hatástalan a gyarapodó egyedszám ellen, így a kártétel sem lesz kellően mérsékelhető.

A kémiai beavatkozás 3-5 db lakott járat/100 m2 fertőzés esetén indokolt. Magyarországon mezei pocok elleni védekezésre engedélyezett készítmények jelenleg: 

  • az Arvalin LR (40 g/kg cink-foszfid), 
  • az Arvalin 2,5 (25 g/kg cink-foszfid), 
  • a Ratron GL (8 g/kg cink-foszfid), 
  • a Ratron GW (25 g/kg cink-foszfid), 
  • a Ratron ST (8 g/kg cink-foszfid), valamint 
  • a Delu és Detia Carb (800 g/kg kalcium-karbid). 

Ezek lakott járatok nyílásába helyezve alkalmazhatóak, és a rágcsáló okozta kártételt kellő mértékben csökkentik. A szabadforgalmú Delu és Detia Carb kizárólag riasztó hatással rendelkezik, egész évben használhatóak.

Szükséghelyzeti felhasználásra szántóföldi kultúrákban, kertészeti kultúrákban, gyep területeken és ruderálián alkalmazhatóak a klórfacinon hatóanyagú rágcsálóirtó szerek. Kisebb járatszám esetén járatkezeléssel, 25 db lakott járat/100 m2 feletti fertőzés esetén felületkezeléssel, növényorvos felügyeletével használhatóak.
Különösen fontos, hogy ahol rágcsálóirtó csalétekkel védekeznek a mezei pocok ellen, ott  még a kezelés előtt el kell távolítani a ragadozó madarak számára kihelyezett T-alakú ülőfákat, valamint értesíteni kell az illetékes vadásztársaságot is.

A kártevőben kialakuló rezisztencia megelőzése, valamint a folyamat lassítása céljából ‒ az integrált védekezési alapelveknek megfelelően ‒ az eltérő hatásmódú készítmények, a hatóanyagok váltott kijuttatása javasolt. Az emberi egészség, az élővilág és a környezet védelme érdekében kiemelten fontos minden további, az engedélyokiratban foglalt előírás betartása!

Kapcsolódó anyag: 

Aratás után időszerű a mezei pocok elleni védekezés című közlemény letölthető formában (docx)


Friss hírek

2026. január 16, péntek

Újabb vaddisznókban azonosította az ASP vírusát a Nébih

Baranya vármegyében újabb afrikai sertéspestis (ASP) eseteket erősített meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A laboratóriumi vizsgálatok a vírust Tésenfa település külterületén, a horvát határtól néhány tíz méterre, elhullott vaddisznókból vett mintákban mutatták ki. A betegség házi sertésekre történő átterjedésének megakadályozása továbbra is kiemelten jelentőségű, amelynek alapfeltétele az állattartók részéről a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása.

Tovább >

2026. január 16, péntek

Új akcióterv a vaddisznóállomány szabályozásáról

A sertéstartás biztonsága, valamint a vaddisznópopuláció és a környezet védelme érdekében kiemelt fontosságú az afrikai sertéspestis (ASP) járvány megelőzése, ellenőrzése és felszámolása. Magyarország az Európai Bizottság rendelete alapján új, 2026–2031 közötti időszakra vonatkozó ASP Akciótervet dolgozott ki. Az új terv részletesen szabályozza a vaddisznóállomány kezelését, a fenntartható állománysűrűség biztosítását, a vadászatra jogosultak felelősségét, valamint az ASP terjedésének megelőzésére és felszámolására irányuló szakmai intézkedéseket.

Tovább >