A talajvédelmi igazgatás története

A talajvédelem mai, egységes szemlélete és gyakorlata fokozatosan formálódott, kezdetben az egyes elemeit (erózió, defláció elleni védelem, talajjavítás, stb.) elkülönülten alkalmazták.

A talajjavítási munkák Tessedik Sámuel kezdeményezésére a XVIII. század végén Szarvas környékén a szikes talajok meszes márgával történő javításával indultak. A homoktalajok problémáit - melyekkel a XVIII. század elején kezdtek foglalkozni - kezdetben fásítással, gyümölcs- és szőlőültetvények telepítésével próbálták orvosolni. Később különböző szerves anyagokkal javították a homokterületeket.
A Magyar Királyi Kulturmérnöki Hivatal adatai szerint az akkori Magyarországon 1879 és 1916 között mintegy 40-50 ezer kh területen végeztek alagcsövezést.

A talajvédelmi tevékenységek irányítását főként a különböző közösségi feladatok ellátására alakult szervezetek (erdőbirtokosságok, legeltetési társulások, vízgazdálkodási társulatok, hegyközségek, stb.) működési szabályzatai és szokásjogai alapján végezték. A talajvédelem állami szabályozása többek között elsőként az 1879. évi XXXI. törvénycikkel (Erdőtörvény), a defláció és erózió elleni védelemről, a taposási kár tilalmáról, valamint a vízjogról szóló 1885. évi XXIII. törvénycikkel erózió megelőzéséről, csökkentéséről rendelkezett, a vízmosáskötés és a magasabb területről történő vízlefolyások biztosítása kapcsán, továbbá a vízitársulatok létrejöttét is szabályozták.
A talajvédelem alapvető elemeinek felügyeletével már foglalkozott az 1890-ben alapított Országos Vízépítési és Talajjavítási Hivatal (pl. vízmosáskötés, talajjavítás, kisvízfolyások partvédelme, stb.). Ezzel csaknem párhuzamosan, 1879-ben hozták létre a kultúrmérnökségi hivatalokat, amelyek a földhasználók, társulások részére készítettek talajjavítási terveket, végeztek meliorációs munkálatokat.

Az Országos Vízépítési és Talajjavítási Hivatalt 1899-ben az Országos Vízépítési Igazgatóság váltotta fel. ’Sigmond Elek munkássága során az agrárpolitika célkitűzései közé került a talajjavítás, és 1925-ben az FM a szikesek javítására létrehozta az Állandó Központi Talajjavító Bizottságot. A Bizottság kezdeményezésére indult előszörállami támogatással talajjavítási akció.
A két világháború közötti időszakban kialakultak a mezőgazdasági termelést elősegítő talajtani kutatások és talajtérképezések, amelyek az ésszerű talajerőgazdálkodás és talajjavítás gyakorlati bevezetéséhez teremtették meg az alapokat. A talajtani kutatások és talajtérképezések a Földtani Intézet Agrogeológiai Osztályán, a Műegyetem Mezőgazdasági és Kémiai Tanszékén, valamint az Országos Magyar Királyi Kémiai Intézetben (ez utóbbi az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet jogelődje) folytak.

A talajjavítás szervezése, irányítása, talajvizsgálatok végzése és a talajjavítás gépi kivitelezése az alábbi intézmények tevékenységi körébe tartoztak:
1947:          Országos Talajjavítások Miniszteri Bizottság
1949-1952: Talajjavítási Nemzeti Vállalat
1954:          Öntözési és Talajjavító Vállalat Budapesten és Debrecenben.
1956:          Talajjavító Vállalatok
1963 után:  Dunántúli (Boglárlelle) és a Tiszántúli (Szarvas) Meliorációs Vállalat.
1949-ben hozták létre az Agrokémiai Kutató Intézetet (Budapest), a jelenlegi Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet (MTA TAKI) jogelődjét. Az Öntözési és Talajjavító Intézetet (Szarvas), valamint a Szegedi, Debreceni, Keszthelyi és Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Kísérleti Intézeteket talajjavítási kutatásokkal bízták meg.
1957-ben hozták létre az Országos Talajvédelmi Tanácsot (a későbbi Országos Meliorációs Tanács), és megyénként egy Talajvédelmi Bizottságot, mint tanácsadó és javaslattevő testületet talajvédelmi kérdésekben.

A termőföld minőségvédelmével kapcsolatos intézmények:
1954-1976:    Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet (OMMI)
1976-1988:    Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Állomásai (MÉM NAÁ)
1988-2001:    Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomások (NTÁ)
2001-2007:    Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok (NTSZ)
2007-2010: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai (MgSzH NTI)
2010-: Megyei Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai (MKH NTI)

Az OMMI-ban hozták létre 1956-ban a Meliorációs Tervező Osztályt, melynek tagjaként készítette el Göncz Árpád a Városlődi ÁG talajvédelmi tervét.

A talajvédelmi hatósági hatáskört számos jogszabály határozta meg a múltban, melyből kiemelkedő szerepet töltött be:
•    a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvény
•    a földről szóló 1987. évi I. törvény
•    a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény

Jelenleg a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény szabályozza a termőföld minőségvédelmének kérdéseit, az állam talajvédelmi feladatait, amelyet a talajvédelmi hatóság útján lát el. A talajvédelmi hatóság szakhatóságként működik közre számos eljárásban (pl. építésügyi, környezetvédelmi, vízügyi, földügyi, bányászati, közlekedési eljárásokban) a termőföld minőségvédelmének biztosítása érdekében.