A növényvédő szerek engedélyezéséről és hatóanyagaik vizsgálatáról
A növényvédő szerek alkalmazásának fontos szerepe van abban, hogy elegendő és jó minőségű élelmiszer kerüljön a fogyasztók asztalára az év minden napján. Sajnos azonban nem lehet kiküszöbölni, hogy ezeknek a szereknek a hatóanyag maradékai ne jelenjenek meg a növényi és állati eredetű élelmiszerekben, illetve azok felületén. Fontos cél, hogy a szermaradékok mennyisége minimális legyen, illetve hogy ne haladja meg az uniós szinten meghatározott, fogyasztókra nézve biztonságosnak ítélt határértékeket (maximum residue level - MRL)
Az Európai Unióban a növényvédő szer hatóanyagoknak a világ talán legszigorúbb engedélyezési folyamatán kell keresztül mennie. Ezen felül periodikus, illetve adott esetben ad hoc felülvizsgálaton is meg kell felelniük az uniós szinten meghatározott kritériumoknak, hogy aztán a növényvédő szerekben felhasználhatók legyenek. Az ún. jóváhagyási eljárás során kiemelt hangsúlyt kap egy hatóanyag akut és krónikus toxikológiai tulajdonsága. Ebből kifolyólag azok az anyagok, amelyek a tudomány jelenlegi állása szerint többek között bizonyítottan rákkeltő, reprodukciót károsító vagy hormonháztartást romboló tulajdonsággal rendelkeznek, nem használhatók fel növényvédő szerekben.
A növényvédő szerek engedélyezése során kiemelt figyelmet kapnak az élelmiszerekben megjelenő hatóanyagok maradékainak kérdése. Kizárólag olyan felhasználás engedélyezhető, amely esetében a maradékok a fogyasztói csoportok számára nem jelentenek rövid- vagy hosszútávon fogyasztói kockázatot. A fogyasztói kockázatbecslés szintén uniós szinten harmonizált és egységesen elfogadott metódus szerint készül, biztosítva minden európai polgár biztonságát. Tehát a növényvédő szerek engedélyezési folyamata jelenti az első lépcsőt a fogyasztók egészségének biztosítása érdekében.
Második lépcsőben szúrópróba szerűen a forgalomban lévő élelmiszerek hatóanyag maradék tartalmát vizsgálják. Uniós rendelet írja elő a tagállamok számára, hogy megbizonyosodjanak az élelmiszerekre megállapított határértékeknek való megfelelésről. Emellett uniós szinten is működik egy koordinált monitoring program. A tagállami hatóságok éves szinten több mint 75.000 élelmiszermintát vizsgálnak csaknem 600 különböző növényvédő szer hatóanyag tekintetében. A monitoring eredmények az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) honlapján elérhetők (https://www.efsa.europa.eu). A 2018-as magyarországi mintavételek alapján a piacra került feldolgozatlan növényi termékek 46%-a semmilyen növényvédő szert nem tartalmazott, 53%-ban csak az EU-s határértékeket meg nem haladó, tehát egészségre nem ártalmas mennyiségű szermaradékot találtak. A vizsgált minták kevesebb, mint 1%-a tartalmazott határérték feletti mennyiségű, vagy éppen az EU-ban nem engedélyezett hatóanyagot.
Az eredmények szerint a növényi termékek közel felénél ugyanúgy nem mutatható ki növényvédő szer, mintha biotermesztéssel állították volna elő.
A tagállami és az EU által koordinált monitoring vizsgálati eredményei alapján az EFSA minden évben elvégzi az európai fogyasztókat érő kockázatok becslését. Az EFSA a legutóbbi értékelése alapján megállapította, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint az uniós piacon forgalomban lévő élelmiszerekben megtalálható szermaradékok nagy valószínűséggel nem jelentenek a fogyasztók egészségére kockázatot. Megjegyzendő, hogy a több hatóanyagot tartalmazó élelmiszerek kockázatbecslési metódusa még nincs véglegesítve. A több évet felölelő előkészítő munka várhatóan még idén befejeződik, hogy aztán a jövőben már az ún. koktélhatásokat is vizsgálni tudjuk.
Az élelmiszerláncba kerülő szennyezések forrása lehet a talaj, és a talajra vagy növényre kijuttatott termésnövelő anyagok. Mivel Magyarországon a legszigorúbb Európában a termésnövelő anyagok engedélyezési rendszere, elmondhatjuk, hogy az ilyen módon a növényekbe kerülő szennyezések kockázata minimális, amíg e rendszer működik. A magyar talajok szennyezettségi állapota európai szinten jónak tekinthető a kevesebb kijuttatott káros anyag miatt.