A növényvédő szerek csoportosítása a hatásspektrum szerint
A növényvédő szerek hatásspektrumukat tekintve több csoportba sorolhatók. Ezáltal könnyebben kiválaszthatóvá válnak az adott növényvédelmi problémára legspecifikusabb megoldást jelentő készítmények.
Bizonyos növényvédő szerek a célszervezetet (vagyis amely élőlény ellen a növényvédelmi kezelés irányul – növény, gomba, baktérium, rovar, emlős) elriasztják vagy elpusztítják.
Célszervezetet riasztó szer:
- madárriasztó szer
- vadriasztó szer
Célszervezetet csalogató szer (attraktánsok)
Célszervezetet elpusztító szer:
- állati kártevők elleni szerek (zoocidek):
- rovarölő szer (inszekticid)
(pl.: levéltetveket ölő szer (aficid))
- atkaölő szer (akaricid)
- rágcsálóölő szer (rodenticid)
- csigaölő szer (molluszkicid)
- fonálféregölő szer (nematocid)
- baktériumölő szer (baktericid)
- gombaölő szer (fungicid)
- vírusölő szer (viricid)
- gyomirtó szer (herbicid)
(pl.: pázsitfűféléket irtó szer (graminicid))
- algaölő szer (algicid)
A célszervezetet elpusztító készítményekhez szorosan kapcsolódnak az életfolyamatot gátló szerek.
Életfolyamatot gátló szer lehet:
- táplálkozásgátló
- fotoszintézist gátló
- vedlést gátló
Egyes készítményeknek (pl.: piretroid hatóanyagú rovarölő szerek) a nem-célszervezekre – pl. méhekre – gyakorolt repellens (táplálkozást gátló, riasztó, távol tartó) hatása is ismert.
A növényvédő szerek hatásspektrumukat tekintve csoportosíthatók továbbá aszerint, hogy milyen fejlődési stádiumban képesek a célszervezetre hatást kifejteni. Ez alapján megkülönböztetünk:
- kifejlett kártevőt pusztító szert (adulticid)
- lárvákat pusztító szert (larvicid)
- tojásölő szert (ovicid)
A növényre kifejtett hatását tekintve további készítménytípusok a következőkben kerülnek felsorolásra:
- növekedésszabályozó szer (regulátor)
- a növény természetes ellenállóképességét fokozó hatóanyagok (pl.: foszfonátok)
- állományszárításra alkalmas szer (deszikkáns)
- lombtalanító szer (defóliáns)