null 2023-as évi zoonózis jelentés - a liszteriózis esetek száma 2007 óta most a legmagasabb

2023-as évi zoonózis jelentés - a liszteriózis esetek száma 2007 óta most a legmagasabb

2025. január 14, kedd

2023-ban a liszteriózis esetek száma 2007 óta most érte el a legmagasabb szintet, míg a kampilobakteriózis és a szalmonellózis továbbra is a leggyakrabban jelentett zoonotikus betegségek az EU-ban. Általánosságban elmondható, hogy a zoonózisos megbetegedések bejelentett esetei az embereknél nőttek, de az élelmiszer-eredetű járványok száma enyhe csökkenést mutatott.

A bejelentett liszteriózishoz köthető humán esetek száma (2 952) a 2019–2023-as időszakban folyamatosan nőtt, és 2007 óta a legmagasabb szintet érte el. Ez összefügghet Európa idősödő népességével – jelenleg az európaiak 21,3%-a 65 év feletti –, ami az életkorral összefüggő krónikus betegségek növekvő előfordulásával összefüggésben az idősebb korcsoportokban növeli a súlyos tünetek kockázatát. A fertőzött, fogyasztásra kész élelmiszerek, például a hidegen füstölt lazac, a húskészítmények és a tejtermékek a fertőzések leggyakoribb forrásai. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a fogyasztásra kész élelmiszer-kategóriákból származó azon minták aránya, amelyek meghaladják a Listeria monocytogenes élelmiszer-biztonsági szennyezettségi határértékeit, 0,11 % és 0,78 % között mozgott, és a legmagasabb értéket az erjesztett kolbászok esetében jelentették.

Az EU-ban a kampilobakteriózis és a szalmonellózis volt a leggyakrabban jelentett zoonózisos betegség az embereknél. 2023-ban 148 181 kampilobakteriózisos esetet jelentettek, ami növekedést jelent a 2022. évi 139 225-höz képest. A kampilobakteriózis után a szalmonellózis volt a második leggyakrabban jelentett gasztrointesztinális fertőzés az embereknél, 77 486 esettel, szemben a 2022-es 65 478 esettel. Mindössze 15 tagállam és az Egyesült Királyság (Észak-Írország) teljesítette sikeresen a baromfiban előforduló szalmonella csökkentésére vonatkozóan kitűzött összes célt. Ez csökkenést jelent 2022-höz képest, amikor 19 tagállam érte el a teljes megfelelést.

Az éves zoonózis jelentés nemcsak a szórványosan jelentett betegségeket vizsgálja, hanem az élelmiszer-eredetű járványokat is: olyan eseteket, amikor legalább két személy ugyanazt a betegséget ugyanazon szennyezett élelmiszer fogyasztásával szerzi meg. 2023-ban összesen 5691 élelmiszer-eredetű járványkitörést jelentettek, ami az előző évhez képest enyhe csökkenést jelent. Az emberi megbetegedések, a kórházi kezelések és a halálesetek száma azonban nőtt, és a halálesetek száma egy évtized alatt elérte a legmagasabb szintet. Továbbra is a szalmonella volt az élelmiszer-eredetű megbetegedések, esetek, kórházi kezelések és halálesetek fő oka. A szalmonellózis kitörésének leggyakoribb forrásai a tojás/tojástermékek, a vegyes élelmiszerek és a csirkehús voltak. A teljes genomszekvenálás fokozott alkalmazása javította a felügyelet érzékenységét, és javította a járványkitörések észlelésének képességét az azt végrehajtó tagállamokban.

Az EFSA weboldalán elérhető a 2023-as évi zoonózis jelentés egyszerűsített változata, valamint élelmiszer-eredetű járványokra, illetve 14 kórokozóra vonatkozó adattáblák is.
 


Friss hírek

2026. június 13, szombat

Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.

Tovább >

2026. június 12, péntek

Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére

Az afrikai sertéspestis (ASP) házisertés-állományban történt megjelenése miatt az országos főállatorvos rendkívüli vaddisznóállomány-csökkentési intézkedéseket rendelt el a járvány további terjedésének megakadályozása és a hazai sertéságazat védelme érdekében. A beavatkozások Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben az M1–M3 autópályák menti 10 kilométeres sávban, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vállaj térségében elrendelt megfigyelési körzet területén, az érintett vadgazdálkodási egységekben valósulnak meg. Az intézkedések a vaddisznóállomány csökkentésére, területenként meghatározott állománysűrűségi célértékek elérésére és fenntartására, valamint a teljesítés fokozott ellenőrzésére irányulnak.

Tovább >