null „Nanotechnológia az élelmiszeriparban: lehetőség vagy kockázat?”

„Nanotechnológia az élelmiszeriparban: lehetőség vagy kockázat?”

2012. november 7, szerda

A nanotechnológia élelmiszeripari hasznosításának témakörében rendezett szemináriumot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatósága (NÉBiH-ÉKI) 2012. május 22-én.

A rendezvény alapvető célja volt, hogy különböző nézőpontból megismertesse meg az érdeklődőkkel a XXI. század kihívásának tekintett újszerű technológiát, továbbá alkalmat biztosítson a kutatóintézmények, kormányzati intézetek, hatósági szakemberek és az egyetemi képviselők közötti véleménycserére.

Mint ismeretes, a nanorészecskék rendkívül kis mérettel (1 nanométer = 10-9 m), nagy fajlagos felülettel, ebből adódóan pedig nagy reakciókészséggel rendelkeznek. Az utóbbi azt eredményezheti, hogy ezek a részecskék képesek - számunkra eddig talán nem ismert - kapcsolatot teremteni környezetükkel, valamint az anyagcsere folyamatokat is befolyásolhatják. Alkalmazási körük egyre bővül, noha szabályozásuk még kialakulóban van.

Arra a kérdésre, hogy a nanotechnológia hosszú távon milyen kockázatot jelenthet egészségünkre, illetve környezetünkre nézve, mind az európai mind az amerikai szakértők választ próbálnak találni. Ez irányú törekvéseket foglalta össze Zentai Andrea (NÉBiH-ÉKI) előadásában. Szó volt a jelenlegi uniós kutatási irányokról (pl. Horizon 2020), ill. tevékenységekről (pl. NanoLyse projekt), bemutatásra került az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) 2011-ben alakult NanoNetwork nevű, elsősorban kockázatbecsléssel foglalkozó szakértői hálózata, melynek a NÉBiH-ÉKI is tagja, valamint felhívás történt egy idén ősszel induló - hatóságok számára kiírt - nanorészecskék kimutatását felmérő laboratóriumi körvizsgálatra. Végezetül az Amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerügyi Hivatal (FDA) véleményezés alatt álló nanotechnológiával előállított élelmiszer-összetevők biztonságossági értékelésére vonatkozó útmutató tervezete is bemutatásra került.

A nanotechnológia piaci részesedése dinamikusan nő a különböző régiókban és alkalmazási területeken, de egyre jobban elterjed az élelmiszerláncon belüli használata is, mondta el Dr. Beczner Judit (KÉKI). Előadásában olyan példákat mutatott be, melyek élelmiszer-biztonsági szempontból fontosak, úgymint a mikrobák jelenlétét kimutató nano-módszereket (pl. atomi erő mikroszkóp), azok felülethez történő tapadását gátló nanoréteget, ill. ábrákkal szemléltette a nano ezüst E. coli gátló hatását. Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy a természet is előállít nanorészecskéket, valamint foglalkozni kell azzal a ténnyel is, hogy a környezetbe kikerülő nanopartikula (pl. nano ezüst) hatással lehet az élővilágra, például a talajban lévő baktériumokra.

Mivel a nanotechnológiát az élelmiszeriparon belül leggyakrabban a csomagolóipar használja, Dr. Siró István a nanokompozit csomagolások, bevonatok, biopolimerek és bio-nanokompozitok, aktív -, valamint az intelligens csomagolások alkalmazásainak lehetőségeit ismertette. Hangsúlyozta, hogy egy sikeres termék megvalósításához rengeteg kihívással kell megbirkózni. Nehézséget jelent a laboratóriumi körülmények közötti előállítás ipari méretekre történő növelése vagy éppen a nanorészecskék csomagolóanyagon belüli egyenletes eloszlásának biztosítása. Rámutatott arra, hogy az európai fogyasztók konzervatívabban, míg az amerikai és japán lakosság nyitottabban áll a nanotechnológiával előállított csomagolásokhoz. Említette ezek jogszabályi hiányosságait, de felhívta a figyelmet az esetleges humán kockázatok és környezeti hatások megismerésének szükségességére is.

Vajon ezek a nanomérettartományba eső anyagok hogyan mérhetőek? Ezt a kérdést Dr. Fodor Péter (Budapesti Corvinus Egyetem) járta körül. Hangsúlyozta, hogy nehéz és költséges a nano komponensek analitikai mérése, mely a bonyolult mintaelőkészítést követően magában foglalja a részecskék elválasztását, azonosítását és mennyiségi meghatározását. A nanorészecskék ilyen típusú mérése megvalósítható többek közt különböző térerő által létrehozott áramló minta frakcionálási módszerekkel, amikhez még egy induktív csatolású plazma-tömegspektrométert (ICP-MS) kötnek, viszont az élelmiszerek összetett mátrixa miatt nem könnyű egy egységes - hatóságok által is jól alkalmazható - módszert kidolgozni.

A szeminárium két házigazdája, Dr. Szeitzné Dr. Szabó Mária (NÉBiH-ÉKI) és Dr. Farkas József (MTA Élelmiszerbiztonsági Albizottság elnöke) összefoglalásképpen elmondta, mivel egyelőre kevés ismeret áll rendelkezésre és sok a bizonytalanság – az EFSA és az FDA is óvatosan kezeli ezt a kérdést. Megfelelő jogi szabályozás megvalósításához először pontos méréstechnikát kell kialakítani a nanorészecskékre. A tudományos megfontolások mellett érdemes lenne a nanotechnológia általános gazdasági, társadalmi vonatkozásain is elgondolkodni.

Rendezvény összefoglalója

Meghívó


Friss hírek

2025. április 22, kedd

Tanúsító szervezet elismerése

Magyarországon az Öko EK rendelet által előírt ellenőrzési rendszer keretén belül két tanúsító szervezet ellenőrzése alatt tevékenykedhetnek az ökológiai gazdálkodást folytatni kívánó gazdálkodók. A 34/2013. VM rendelet alapján az ökológiai termelés, feldolgozás, forgalmazás ellenőrzési és tanúsítási tevékenység végzésére a NÉBIH jogosult tanúsító szervezetet elismerni.

Tovább >

2025. április 4, péntek

Évente több mint egymillió vizsgálat az élelmiszerbiztonságért

A hatósági ellenőrzések és a magánlaboratóriumi vizsgálatok nélkül ma már elképzelhetetlen, hogy minden szereplő megfeleljen az élelmiszerekkel szemben támasztott egyre sokasodó elvárásoknak – hangzott el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a legnagyobb hazai élelmiszervizsgáló laboratórium, az Eurofins Food and Feed Testing Hungary által szervezett kétnapos Hungalimentaria Konferencia és Kiállításon. Magyarország legfontosabb élelmiszerbiztonsági rendezvényén az idén is górcső alá vették az ágazat legfontosabb kihívásait és eredményeit.

Tovább >