Vissza

Síkvidéki területeink sajátos problémája a belvíz

Síkvidéki területeink sajátos problémája a belvíz

Síkvidéki területeink sajátos problémája a belvíz
2015. március 12.

A belvíz az ország közel felét érinti. A Dunát, a Tiszát és mellékfolyóikat már szabályozták, a legszükségesebb ármentesítési munkákat is elvégezték, így a legsúlyosabb belvízgondok mára már legfőképpen az Alföldön jelentkeznek annak kiterjedése és a vízbőség képződését elősegítő természeti adottságai miatt.

A belvíz nem csak művelt területeinken jelentkezik, hanem akadályozza a települési vagy az ipari létesítmények fejlesztését, súlyos károkat okozhat már meglévő épületeinkben is.

A sokévi átlagos belvízi elöntés 85 ezer hektárnyi területet érint országosan, de szélsőséges esetekben meghaladhatja a többszázezer hektárt is. Az elmúlt 40 évben csak néhány olyan év volt, amikor nem került sor jelentősebb belvízvédekezésre!

Belvizes területeink növekedését nemcsak a kedvezőtlen természeti adottságok, hanem a nem megfelelő emberi tevékenység is okozhatja. Például mély fekvésű területek beépítése, a csapadék- és szennyvízcsatornázás hiánya, vagy a nem megfelelő agrotechnika megválasztása nagymértékben hozzájárul a belvíz-veszélyeztetettség kialakulásához. Mezőgazdasági területen belvíz a nagy mennyiségű csapadékból, terepnél magasabb vízfolyások átszivárgó vizeiből és kedvezőtlen esésviszonyokból adódóan a magasabb területekről érkező vizekből keletkezik.

A belvíz kialakulásában meghatározó szerepet játszik a talaj rossz vízvezető képessége, a magas talajvízállás, elégtelen terepesés, eltérő talajú és vízgazdálkodású táblák, nehéz erőgépek alkalmazása, mélyművelés elmaradása, vízelvezető hálózat kiépítettségének hiánya, váratlan, nagy mennyiségű csapadék.

1. kép: Baranya megye, Szilágy, belvíz

A belvíz problémát vízgazdálkodási szemlélettel kell megoldani, figyelembe véve a vízgyűjtő adottságait, a kialakult birtokviszonyokat. A vízgazdálkodási beruházás feladatait funkcionális sorrendben kell megvalósítani.

Főbb vízgazdálkodási beruházási feladatok és sorrendjük:

  • a befogadó hálózat megfelelő szintű kiépítése,
  • területrendezés, táblásítás,
  • úthálózat kialakítása,
  • nyíltfelszíni csatornahálózat kialakítása, felszíni vízelvezetés,
  • víztározás, vízvisszatartás lehetőségének megteremtése, a vízkormányzás megoldása,
  • talajcsőhálózat kiépítése,
  • talajcsőhálózat működéshez szükséges kiegészítő munkák (mélylazítás),
  • talajjavítás,
  • öntözés feltételeinek megteremtése.

2. kép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Darvas, talajcsőhálózat kiépítése

Törekedni kell arra, hogy a belvízzel érintett területen gazdálkodók érdekeltek legyenek a tervezett vízgazdálkodási beruházás megvalósításában, mivel így a beruházás hatékonysága jelentősen növelhető, a megvalósítás és üzemeltetés költségei pedig csökkenthetők.

Ha ezeket a munkákat elvégezzük, a megteremtett termelésbiztonság lehetővé teszi, hogy megfelelő időben, mennyiségben piacképes minőségi termékeket állítsunk elő.


Átlagos (0 Szavazatok)