Vissza

Mire figyeljünk a horgászat megkezdése előtt 2016-ban?

Mire figyeljünk a horgászat megkezdése előtt 2016-ban?

Mire figyeljünk a horgászat megkezdése előtt 2016-ban?
2016. február 8.

A szabályok és előírások nem ismerete nem menetesít az elkövetett szabálysértés következményei alól

Napjainkban a lakosság több mint fele a természettől elszakadva, zsúfolt, zajos városokban él. Érthető, hogy a mesterséges környezetből a friss levegőre, napfényre, csendre vágyva a természetbe menekülnek. Sokan közülük a horgászatot választják, amely kiváló kikapcsolódás.

A horgászat halgazdálkodási vízterületen történő halfogás, engedélyezett horgászeszközökkel, módszerekkel. Célja elsősorban a szabadidő pihenést, kikapcsolódást nyújtó, szórakoztató eltöltése a természetben, de lehetőséget ad az egészséges táplálékot jelentő halhús megszerzésére is. A horgászat során jogszerűen zsákmányolt és megtartható méretű hal a horgász tulajdonát képezi, azzal a kikötéssel, hogy a horgász által kifogott hal kereskedelmi forgalomba nem hozható, az invazív halfajok a halgazdálkodási vízterületbe vissza nem helyezhetőek. A horgászat tehát elsősorban halfogás, de nem csak az. Az igazi horgász akkor is felüdülést talál a horgászatban, ha kevésbé eredményes napja van, mert gyönyörködteti a természet szépsége, a vízi és vízparti növény- és állatvilág.

Mi a különbség a horgászat és a halászat között?

A mindennapi szóhasználatban sokan még ma is valamennyi halfogó módszert halászatnak nevezik. Ebből adódik, hogy egyesek a horgászokat is a halászok gyűjtőnevével illetik, pedig a horgászok és a halászok, illetve a horgászat és a halászat között különbség van, ami a céljaikból és módszereikből adódik.

A horgászat az aktív pihenés, a szabadidő kulturált eltöltésének egyik módja, melynek velejárója a horgászbottal és csalétkekkel történő halfogás. A halászat ezzel szemben a halak aktív vagy passzív módszerrel történő kifogására irányuló tevékenység, amelynek legfontosabb eszközei a különböző hálók, pl. emelőháló vagy fenékvarsa.

Hogyan alakult ki a horgászat?

A horgászat a halászok horoggal történő halfogási módszeréből alakult ki, és mostanáig jelentős fejlődésen ment keresztül. Magyarországon az 1950-es évek elején kb. 17 ezer horgászt tartottak nyilván, napjainkban kb. 350.000 ezer főt. 
Magyarország területén nagykorú állampolgár (18. életévét betöltött személy) esetén annak van joga horgászni, aki rendelkezik horgászvizsgával, az adott évre érvényes állami horgászjeggyel vagy turista állami horgászjeggyel, hozzá fogási naplóval, érvényes területi engedéllyel, és nem áll horgászati jogszabálysértés, szabálysértési vagy büntetőjogi eljárás miatt állami horgászjegy váltásától eltiltás alatt.

Felnőtt horgászok részére (18-70 éves korig) az állami horgászjegy váltásának díja a fogási naplóval együtt – normál esetben 2200 forint. A 70. életévüket betöltöttek részére, illetve az értelmi, mozgásszervi és hallási fogyatékkal élők részére ingyenes. A díjmentesség a fogási naplóra nem vonatkozik, az állami horgászjegyhez tartozó fogási napló 200 forintba kerül minden 70. életévét betöltött vagy fogyatékkal élő horgász számára is. Az állami horgászjegy kettő darab horgászkészség egyidejű használatára és egy darab 1 m2 – nél nem nagyobb csalihalfogó emelőháló alkalmazására jogosít. A turista állami horgászjegy egy darab horgászkészség használatára jogosít.

Gyermekhorgász 2014. január 1-től az a gyermek lehet, aki a 3. életévét betöltötte, de az adott évben a 15. életévét még nem. Továbbá rendelkezik az adott évre érvényes állami horgászjeggyel és egyben fogási naplóval - amely 200 forintba kerül -, valamint területi engedéllyel. Az állami horgászjegy vagy a turista állami horgászjegy a gyermekeket, egy darab horgászkészség használatára jogosítja.

Ifjúsági horgász 2015. szeptember 25-től az a fiatal lehet, aki a 10. életévét már betöltötte, de a 19. életévét az adott év december 31-ig még nem tölti be, továbbá rendelkezik horgászvizsgával, adott évre érvényes állami horgászjeggyel vagy turista állami horgászjeggyel, hozzá fogási naplóval és területi engedéllyel. Részükre az állami horgászjegy díja a fogási naplóval együtt 2200 forint, amely kettő darab horgászkészség egyidejű használatára és egy darab 1 m2 – nél nem nagyobb csalihalfogó emelőháló alkalmazására jogosít. A turista állami horgászjegy az ifjúsági horgászokat is csak egy darab horgászkészség használatára jogosítja.

A turista állami horgászjegy magyar és külföldi állampolgárok számára 2 ezer forint díj ellenében, évente egyszer 90 napos időtartamra, egy darab horgászkészség (legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt), valamint egy darab 1 m2 – nél nem nagyobb csalihalfogó emelőháló egyidejű használatára feljogosító okmány, amely fogási naplóval, területi horgászjeggyel és fényképes igazolvány megléte mellett hazánk halgazdálkodási vízterületein lehetővé teszi a horgászatot.            

A halak és halállományok védelme

A horgászatra vonatkozó előírásokat a vonatkozó jogszabályok és országos, valamint a helyi horgászrend tartalmazza. A vízterek különbözőségeiből adódó helyi halgazdálkodási szempontok miatt a helyi horgászrend eltérhet az országos horgászrendtől, szigorúbb előírásokat is tartalmazhat. Ezen előírásokat ugyanakkor a halgazdálkodási hasznosítóknak a halgazdálkodási tervben szerepeltetniük kell, és csak akkor vonhatnak maguk után az állami horgászjeggyel kapcsolatos szankciót, ha a helyi horgászrendet a területileg illetékes halgazdálkodási hatóság jóváhagyta. Fentiek alapján fordulhat elő, hogy más szabályok érvényesek pl. a balatoni, mint a Fertő-tavi horgászatra. Éppen ezért a horgászat megkezdése előtt mindig alaposan át kell tanulmányozni a területi helyi horgászrendet, amely magába foglalja a horgászatra vonatkozó fontosabb szabályokat és előírásokat, például a fajlagos tilalmi időket, a méretkorlátozásokat, a mennyiségi korlátozásokat.

A fajlagos tilalmi idő: a halfajok szaporodási idejére vonatkozó fogási tilalom, amely konkrétan megadott időintervallum. Ez idő alatt tilos az adott fajra horgászni, az esetlegesen mégis kifogott halat megtartani.

A méretkorlátozás: egész évben érvényben lévő tilalom. A halak ivarérettségéhez kapcsolódik, célja, hogy a hal életében legalább egyszer szaporodni tudjon. Általában cm-ben megadott méretet jelent. A fogott méreten aluli halat minden esetben vissza kell engedni.

A mennyiségi korlátozás: általában a nemes halakra vonatkozó naponta kifogható mennyiséget jelenti. Az országos horgászrend szerint felnőtt horgász esetében egy fajból, például pontyból, maximum három darab tartható meg. Méretkorlátozás alá nem tartozó fajokból naponta összesen 10 kg fogható.
Gyermekhorgász esetén méretkorlátozás alá eső halfajból naponta 1 darab, méretkorlátozás alá nem eső halfajból, pedig naponta 5 kg fogható.

A szabályok és előírások nem ismerete nem menetesít az elkövetett szabálysértés következményei alól. Ezért is nagyon fontos az első horgászat előtt az adott vízterületre vonatkozó horgászrendet áttanulmányozni.

Halgazdálkodási vízterületek és nyilvántartásuk

Magyarország területén megkülönbeztünk nyilvántartott- és nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeket. A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a halfogásra jogosító okmányok az állami horgászjegy (vagy turista állami horgászjegy) fogási naplóval és a területi horgászjegy, míg a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen elegendő az állami horgászjegy a fogási naplóval.

Nyilvántartott halgazdálkodási területen a horgásznak a halfogáskor, illetve annak megtartásakor az országos- vagy helyi horgászrend előírásait kell betartani, míg nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen kizárólag az idegenhonos halfajok tarthatók meg horgászzsákmányként, ilyen halunk pl. ezüstkárász.

A horgászat megkezdése

2016. január elsejétől forgalomba került az egységes állami horgászati okmány, amely az eddigi állami horgászjegyet és fogási naplót foglalja magába. A horgászat megkezdése előtt a gondos horgász meggyőződik arról, hogy nála van-e fényképes személyazonosító okmánya, állami horgászjegye vagy turista állami horgászjegye a fogási naplóval, amennyiben szükséges a területi engedélye, valamint ellenőriznie kell ezen okmányok érvényességét. Továbbá a gondos horgász a horgászjegy váltáskor, az átvétel előtt mindig ellenőrzi, hogy a személyes adatok helyesen szerepelnek-e a kiadásra kerülő állami horgászjegyen és a területi horgászjegyen.

A fogási napló a horgászat, a halászat napjának kötelező megjelölésére, és a horgászat vagy a halászat során kifogott halak kötelező bejegyzésére szolgál. 

Partról történő horgászat során a horgászhelyre érkezés, míg vízi járműből végzett horgászat esetén a vízi jármű indulása számít a horgászat megkezdésének.

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény

Az új törvényben nagyobb hangsúlyt kapott a hal- és halállomány védelme, megóvása, megújulásának biztosítása, az erre alapozható fenntartható használat eszméje, és a törvény konkrét rendelkezései is ehhez igazodnak.

A vizeinkben élő halállomány megvédendő, megóvandó nemzeti kincs, amit fenntartható módon szabad hasznosítani. Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya állami tulajdon, amely a horgász által halfogásra jogosító okmányok birtokában a jogszerű kifogással és a fogási naplóba való rögzítéssel válik a horgász tulajdonává.

A jogszabály nem a horgászok ellen, hanem éppen mellettük szól. Kimondja, hogy a vizek elsősorban horgászattal hasznosítandók, azaz a horgászat, a horgászturizmus fejlesztése előnyt élvez más haszonvételi formákkal, pl. a halászattal szemben.

2016. január 1-jétől ezzel összefüggésben újabb változások léptek életbe a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvényben. Egyik legfontosabb változás, hogy 2016. január 1-jétől és az azt követő évekre már nem adható ki kereskedelmi célú halászati engedély a természetes vizekre, de a rekreációs halászati hagyományok megőrzését továbbra is támogatja a halgazdálkodás újraszabályozása.

 

Horgászatához jó horgászidőt és kellemes szórakozást kívánunk!

 

Kedves Horgászok!
Jogosulatlan halászattal, horgászattal, továbbá az állami halőri szolgálat feladatvégzését érintő bejelentését az alábbi e-mail címen teheti meg: allamihalor@nebih.gov.hu

A bejelentéshez az alábbi adatok megadását kérjük
Megye, település, vízterület (lehetőség szerint pontos, víztérkód) megnevezése
Bejelentő neve (nem kötelező)
Címe (nem kötelező)
Elérhetősége (telefon, e-mail cím) (nem kötelező)
Bejelentett adatok megadása (ki, hol, mikor, mit?)

 

Átlagos (0 Szavazatok)