Vissza

Az örökzöld puszpáng (buxus) károsítója

Az örökzöld puszpáng (buxus) károsítója

Az örökzöld puszpáng (buxus) károsítója

A selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis) Ázsiából származó, Magyarországon újonnan megjelent kártevő.

Első példányát 2011-ben gyűjtötték Sopron környékén. Európában elsőként Németországból mutatták ki néhány évvel ezelőtt. A faj az örökzöld puszpáng (Buxus sempervirens) károsítója, s ez az egyetlen tápnövénye. Károkat a táplálkozó hernyó okoz.

Kezdetben csak hámozgatja a leveleket, azaz csak a levél egyik oldaláról rágja le a levél szöveteit, később teljesen elfogyasztja azokat, akár tarrágást is végezve a puszpángon. A rágáskép, a szövedék és a nagyméretű szemcsés ürülék miatt kártétele nem téveszthető össze más hazai puszpáng-károsítóval. Eredeti élőhelyén 5, Európában általában 3 generációja van évente. Az eddigi megfigyelések szerint Magyarországon is 3 nemzedéke fejlődik. A nőstények csomókban rakják tojásaikat a levelek fonákjára.

Védekezési megoldás

Kiskerti körülmények között általában elegendő a fertőzött növényi részek azonnali eltávolítása és megsemmisítése. Az év folyamán többször is vizsgálni kell a növényeket, mert egészen őszig fertőzhet a faj.

Súlyos fertőzés esetén rovarölő szeres védekezés is indokolttá válhat, ilyen esetben deltametrin, cipermetrin, acetamiprid, metoxifenoxid, diflubenzuron hatóanyagú rovarölő szerek hatásosak lehetnek a faj – és más rágó szájszervű lepkék – hernyói ellen.

 

Károkozás a buxuson
Fotó: Jóźwiak-Hagymásy Judit

Átlagos (0 Szavazatok)

Fontos határidő közeledik az anyagok és keverékek osztályozásában, címkézésében és csomagolásában
2017. április 11, kedd

Fontos határidő közeledik az anyagok és keverékek osztályozásában, címkézésében és csomagolásában

Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai uniós rendelet (röviden CLP rendelet) értelmében 2017. június 1-jével egy fontos határidő érkezik el.A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (Kbtv.) 10. § (2) bekezdésének értelmében 2015. június 1-jétől a veszélyes keverékek csak abban az esetben hozhatók forgalomba, ha a CLP szerint címkézték és csomagolták azokat. Az e törvény előírásainak megfelelően osztályozott, címkézett és csomagolt, 2015. június 1-je előtt forgalomba hozott veszélyes keverékeket 2017. június 1-jéig nem kell újracímkézni és újracsomagolni.

A növényvédő szer hatóanyagok felülvizsgálatáról
2017. február 16, csütörtök

A növényvédő szer hatóanyagok felülvizsgálatáról

Az elmúlt időszakban több növényvédő szer hatóanyag kapcsán heves viták lángoltak fel. Ilyen hatóanyagok pl. a tiametoxám, klotianidin, glifozát, hogy csak a legtöbbet emlegetett hatóanyagokat említsük. A köznyelvben a vita tárgya leegyszerűsödött a visszavonás – vissza nem vonás kérdésére és egyre gyakrabban kapunk megkereséseket, hogy „milyen kivonások várhatóak a közeljövőben?”A tisztán látás érdekében szükséges leszögezni, hogy a növényvédő szerek vagy hatóanyagok visszavonása nem előre eldöntött menetrend szerint zajlik. Az a folyamat, aminek a következményeivel találkozunk, az a hatóanyag-felülvizsgálat.

Friss hírek

Számos glifozát készítmény engedélye visszavonásra kerül
2016. december 8, csütörtök

Számos glifozát készítmény engedélye visszavonásra kerül

Fajleírás-boom a mikroszkóp alól
2016. szeptember 12, hétfő

Fajleírás-boom a mikroszkóp alól

Gyümölcstermő növényeink nem-honos károsítója, a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii)
2016. május 3, kedd

Gyümölcstermő növényeink nem-honos károsítója, a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii)

II. Európai Szelídgesztenye Kongresszus (II. European Congress on Chestnut) a NÉBIH társszervezésében - szelídgesztenye-gubacsdarázs
2016. május 3, kedd

II. Európai Szelídgesztenye Kongresszus (II. European Congress on Chestnut) a NÉBIH társszervezésében - szelídgesztenye-gubacsdarázs

Magyarországon is megjelent gyümölcstermő növényeink új kártevője a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii)
2016. május 2, hétfő

Magyarországon is megjelent gyümölcstermő növényeink új kártevője a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii)

Mentsük meg a Magyarországi szelídgesztenye állományt a gubacsdarázstól!
2016. május 2, hétfő

Mentsük meg a Magyarországi szelídgesztenye állományt a gubacsdarázstól!

Diófáink nem-honos károsítója, a nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa)
2016. május 2, hétfő

Diófáink nem-honos károsítója, a nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa)

Iskolakertek talaját vizsgálta a NÉBIH
2016. április 27, szerda

Iskolakertek talaját vizsgálta a NÉBIH

Növényvédelmi szakirányítók figyelmébe!
2016. április 26, kedd

Növényvédelmi szakirányítók figyelmébe!

Felhívás a mezei pocok fertőzöttség felmérésére és a védekezés végrehajtására
2016. április 19, kedd

Felhívás a mezei pocok fertőzöttség felmérésére és a védekezés végrehajtására

A méhmérgezések hatósági kivizsgálásának rendje
2016. március 31, csütörtök

A méhmérgezések hatósági kivizsgálásának rendje

Megkezdődött a növényvédelmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés adatainak feltöltése
2016. február 1, hétfő

Megkezdődött a növényvédelmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés adatainak feltöltése

A növényvédelmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés adatainak feltöltése
2016. február 1, hétfő

A növényvédelmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés adatainak feltöltése

Fokozottan ellenőrzi a hatóság a deflektorok használatát!
2016. január 26, kedd

Fokozottan ellenőrzi a hatóság a deflektorok használatát!

Jogszabályi változások a növényvédelemben
2016. január 8, péntek

Jogszabályi változások a növényvédelemben

Támad a parlagfű – védekezzünk!
2015. augusztus 31, hétfő

Támad a parlagfű – védekezzünk!