null Az érzékszervi vizsgálat folyamatának bemutatása

Az érzékszervi vizsgálat folyamatának bemutatása

2017. március 29, szerda

Az érzékszervi vizsgálat folyamatának bemutatása.

A laboratóriumainkban alkalmazott, akkreditált, érzékszervi vizsgálati módszerek végrehajtása, szigorú szabványok szerint történik. Az élelmiszerek vizsgálatát képzett bírálók végzik.

A minta beérkezésekor a mintaátvevő meggyőződik arról, hogy a minta és a kísérő dokumentumok megfelelnek-e a vonatkozó előírásoknak. Fontos, hogy a termék jellegének megfelelően történjen a mintaszállítás, tehát hűtendő termékek esetében a hűtőlánc ne szakadjon meg, majd a minta tárolása is ennek megfelelően történjen.

A minták azonosítását a laboratóriumi informatikai rendszer által kiosztott azonosítók biztosítják, amelyek felkerülnek a minta kísérő dokumentumaira, a vizsgálati űrlapokra és a jegyzőkönyvre is.

Az adatrögzítést követően a megfelelő vizsgálati módszer kiválasztása és a minta előkészítése történik. Jelen esetben a különbségvizsgálat folyamatát mutatjuk be, mely a hatósági ellenőrzési rendszer szerves részét képezi.

Mint minden vizsgálatnál, így az érzékszervi vizsgálatoknál is kulcsfontosságú a szabvány szerinti környezet biztosítása. Az érzékszervi vizsgálatok során minden intenzív, vagy zavaró hatást ki kell zárni, ami befolyásolná a bírálókat. Az azonos megvilágítás és fényhatások, valamint az illatmentes környezet érdekében a bírálók elkülönített fülkékben dolgoznak, nem beszélhetnek egymással, így kizárható, hogy a bírálat során egymást befolyásolják.

A különbségvizsgálat célja az, hogy a bírálók megállapítsák, van-e érzékszervileg észlelhető különbség a kiválasztott két termék között. Amennyiben felfedezhető eltérés, arra is választ kaphatunk, hogy a termékek milyen tulajdonságaikban térnek el egymástól.

Az összehasonlításhoz a minták térfogatának, mennyiségének és hőmérsékletének is azonosnak kell lennie.

A vizsgált termékek eredete a bírálók előtt természetesen rejtve marad. Így a termékek eredeti csomagolásuktól megfosztva, véletlen módon előállított három számjegyű kóddal ellátva kerülnek a bírálók elé.

A bírálók az előre elkészített bírálati lapokon dolgoznak. Ezek megfelelnek a szabványban előírtaknak és a biztonságos mintakövetés szigorú követelményeinek.

Vizsgálatot csak minősített érzékszervi bírálók végezhetnek.  Az érzékszervi bírálók rendszeresen továbbképzéseken vesznek részt. A vizsgálatot megelőzően egy órával már sem ételt, sem italt nem fogyaszthatnak. Az érzékszervi vizsgálat megkezdése előtt minden bírálónak nyilatkoznia kell arról is, hogy fizikailag és pszichológiailag alkalmasnak tartja-e magát a munkavégzésre.

A vizsgálat két lépcsőben zajlik. Első lépésben a kötelező választáson alapuló, úgynevezett háromszögpróbával határozzák meg a bírálók, hogy van-e különbség a két minta között, ha igen, melyik tulajdonság-irányokban térnek el egymástól. Ennél a vizsgálatnál a bíráló három mintát kap, amiből kettő azonos, egy különböző. Ezekből kell kiválasztania azt a mintát, amelyik eltér a másik kettőtől, két vagy akár három ismétlésben. A különbség irányát indokolni kell.

A kiértékelést végző bírálatvezető a helyes válaszok számát összegzi és statisztikai modell alapján meghatározza, hogy az eltérés szignifikáns volt-e.

Amennyiben a háromszögpróbán az eltérés szignifikáns, akkor a második lépcsőben az úgynevezett páros összehasonlító vizsgálattal pontosításra, megerősítésre kerülnek azok a tulajdonságok, amelyekben a két minta eltért egymástól.

A bíráló, két különböző anonimizált mintát kap érzékszervi összehasonlító vizsgálatra. Feladata, hogy a különbséget okozó különféle érzékszervi tulajdonságok alapján kiválassza az intenzívebb mintát.

A kiértékelést végző bírálatvezető a termékekre adott válaszok számát tulajdonságonként összegzi és statisztikai modell alapján meghatározza, hogy az eltérés szignifikáns volt-e.

Ezen eredmények birtokában készül el a különbségvizsgálat szöveges értékelése.

Kapcsolódó tartalom
Videó

Friss hírek

2024. április 18, csütörtök

A magyar fogyasztók aflatoxin terhelését vizsgálták a Nébih szakemberei

A Debreceni Egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közös projektben vett részt: „A magyar fogyasztók rövid és hosszú távú aflatoxin-terhelésének meghatározása a tejtermékláncban és a kockázatkezelő intézkedések megalapozása”-címmel. A szakemberek megállapították, hogy a hazai lakosságot jelenleg nem fenyegeti jelentős aflatoxin egészségügyi kockázat. Bár azonnali ellenintézkedések nem szükségesek, a takarmányok és élelmiszerek folyamatos ellenőrzése a lehetséges aflatoxin szennyeződésekre mégis indokolt és javasolt.

Tovább >

2024. április 16, kedd

Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét újra elérte a madárinfluenza

Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye több állattartó telepén is a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az érintett állományok felszámolása, valamint a járványügyi nyomozás folyamatban van. A hatóság a madárinfluenza újbóli jelenléte miatt ismételten felhívja az állattartók figyelmét a járvány elleni védekezés fontosságára.

Tovább >