Vissza

A méhmérgezések hatósági kivizsgálásának rendje

A méhmérgezések hatósági kivizsgálásának rendje

A méhmérgezések hatósági kivizsgálásának rendje

A nem cél-szervezetek, így a beporzásért felelős élőlények - mint a méhek - védelme, valamint az eljárások gördülékenyebb lefolytatása érdekében a NÉBIH kialakította a növényvédelmi tevékenységből fakadó méhelhullások hatósági kivizsgálásának eljárásrendjét.

Méhmérgezés gyanúja esetén a méhésznek – jogszabályi kötelezés alapján - bejelentést kell tennie a hatóság felé. A bejelentést a pusztulásról a méhész a területileg illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóságánál teheti meg, akár munkaszüneti napon is.

A bejelentés alapján a hatósági állatorvos helyszíni vizsgálatot végez, és mérgezési tünetek esetén értesíti a megyei növény és talajvédelmi igazgatóságot (megyei NTI).

A hatósági állatorvosból, a növényvédelmi felügyelőből és a méhegészségügyi felelősből álló vizsgáló bizottságnak a bejelentést követő 24 órán belül fel kell állnia, és szemlét kell tartania a méhpusztulás helyszínén illetve a méhpusztulást feltételezhetően okozó növényvédő szerrel kezelt területeken.

A helyszíni szemle során a hatósági állatorvos a bizottság jelenlétében méhkárbecslési jegyzőkönyvet készít, a méhegészségügyi felelős pedig mintákat vesz az elhullott méhekből, melyet méhegészségügyi és növényvédő szer analitikai vizsgálat céljából a hatósági laboratóriumoknak továbbítanak. Az eljárási költségek megelőlegezése a hatóságot terheli. Mindemellett a feleknek joga van az ellenmintát a NÉBIH laboratóriumokba, illetve bármely más laboratóriumba szállítani, saját költségén megvizsgáltatni.
 

Mintavétel a növényállományokból

A növényvédelmi felügyelő – a bizottság segítségével és a méhész nyilatkozata alapján – felderíti a méhpusztulás környezetében a vélelmezhetően méhekre veszélyes/kockázatos növényvédő szerrel kezelt, méhek által látogatott növényállományokat.

Ha a bizottság a méhpusztulás környezetében nem talál méhek által látogatott területet, a vizsgálatot kiterjeszti a méhészet körüli 3 km-es sugarú körre.

A növényi mintákat a növényvédelmi felügyelő vételezi. A mintavételi területek helyszínéről és számáról a bizottság véleményének figyelembevételével a növényvédelmi felügyelő dönt.

Ha a felek valamelyike további területek mintázását kéri, a mintavétel és a minták vizsgálati költségét a kérelmezőnek kell fedeznie.

A mintát kizárólag a növények azon részéből kell venni, amellyel érintkezhettek a méhek (virágok, virágzatok felszíne és – ha van - a virágzó aljnövényzet).

Abban az esetben, ha a méhpusztulás növényvédő szer elsodródás miatt történt, a mintákat az érintett területtel határos részeken kell venni.

A méhegészségügyi vizsgálatra szánt méhmintát a hatósági állatorvos, a szermaradék analitikai vizsgálatra szánt méhmintát valamint a növénymintákat a növényvédelmi felügyelő hűtve szállítja a vizsgáló laboratóriumokba.

A méhész, illetve a földhasználó hatósági mintákat – az ellenminták kivételével – nem szállíthat.
 

Technológiai ellenőrzés

A növényvédelmi felügyelő a mintavétellel érintett területeken és a földhasználók telephelyén technológiai ellenőrzést végez. Ellenőrzi a növényvédelmi dokumentációt és ellenőrzi, hogy a kezelések végrehajtásánál betartották-e a jogszabályokban illetve az engedélyezési okiratban előírtakat.
 

Laboratóriumi eredmények

A beküldött méhtetem mintákat a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának (ÁDI) laboratóriuma valamint a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának (NTAI) növényvédőszermaradék-analitikai laboratóriumai vizsgálják.

A NÉBIH ÁDI a méhtetem minták méhegészségügyi állapota és a növényi és méhtetem minták szermaradék tartalma alapján összefoglaló értékelést ad ki, melyet megküld a megyei NTI-nek és a hatósági állatorvosnak.
 

Az NTI hatósági eljárása

Az NTI a laboratóriumi vizsgálatok befejezését követően, az összefoglaló értékelés birtokában dönt a hatósági eljárás megindításáról a földhasználóval szemben.

Ha az NTI a méhpusztulás kivizsgálása során felderített tények alapján nem indít eljárást, erről a hatósági ellenőrzéssel érintett személyeket és a bejelentőt írásban tájékoztatja.

Ha a méhpusztulás kivizsgálása során felderített tények alapján a növényvédelmi tevékenység nem felelt meg a jogszabályi vagy az engedélyokiratba foglalt előírásoknak, a megyei NTI értesíti a kezelés felelősét (növényorvos vagy földhasználó) az eljárás megindításáról.

Amennyiben az eljárás során bebizonyosodik, hogy az ellenőrzött növényvédelmi tevékenység nem felelt meg a növényvédő szer engedélyokiratának vagy a jogszabályoknak, a megyei NTI a kezelés felelősével szemben bírságot szab ki.

Ha egy adott növényállomány növényvédő szer tartalma összefüggésbe hozható a méhpusztulással, ezt a megyei NTI elsőfokú határozatában súlyosbító körülményként értékeli.

A hatósági eljárásban a méhpusztulást bejelentő méhész nem tekinthető ügyfélnek, bejelentőnek minősül.

Az elsőfokú döntés jogerőssé válása után az NTI a bejelentőt, vagyis a méhészt levélben tájékoztatja a döntés tartalmáról és irat betekintési jogáról. Az iratbetekintés során az érintett méhész minden, az eljárás során keletkezett dokumentumba betekintést nyerhet, az anyagokról másolatot kérhet.
 

Fellebbezés

Az NTI-nél benyújtott, de a NÉBIH-nek címzett fellebbezés esetén – mely mellékletében szerepel a fellebbezési eljárási díj befizetését igazoló bizonylat -, másodfokon a NÉBIH NTAI jár el.

Az elsőfokú döntéssel szemben kizárólag az ügyfél, vagyis a földhasználó nyújthat be fellebbezést, az, akivel szemben a hatóság meghozta döntését. Amennyiben a fellebbezés egy arra nem jogosulttól származik, az elsőfokú hatóság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
 

A méhész kárigénye

Az érintett méhész kárigényét polgári peres eljárásban érvényesítheti. A kárigény igazolásához a kivizsgálás során keletkezett hatósági dokumentáció használható fel, vagyis az állatorvos által rögzített méhkárbecslési jegyzőkönyv, a minták laboratóriumi vizsgálati eredményei, az összefoglaló értékelés valamint – ha született – az elsőfokú határozat.

Átlagos (0 Szavazatok)

Friss hírek

Pyranica 20 WP atka- és rovarölő permetezőszer engedélyokiratának módosítása
2017. április 28, péntek

Pyranica 20 WP atka- és rovarölő permetezőszer engedélyokiratának módosítása

Fontos határidő közeledik az anyagok és keverékek osztályozásában, címkézésében és csomagolásában
2017. április 11, kedd

Fontos határidő közeledik az anyagok és keverékek osztályozásában, címkézésében és csomagolásában

A növényvédő szer hatóanyagok felülvizsgálatáról
2017. február 16, csütörtök

A növényvédő szer hatóanyagok felülvizsgálatáról

Növénytermesztési hatóságként eljáró járási hivatalok
2017. január 30, hétfő

Növénytermesztési hatóságként eljáró járási hivatalok

Szervezeti változások az erdészeti és energetikai szaporítóanyag felügyeleti rendszerben
2017. január 17, kedd

Szervezeti változások az erdészeti és energetikai szaporítóanyag felügyeleti rendszerben

Szervezeti változások az árutermő szőlő- és gyümölcs ültetvényekkel kapcsolatos ügyekben
2017. január 12, csütörtök

Szervezeti változások az árutermő szőlő- és gyümölcs ültetvényekkel kapcsolatos ügyekben

Változások a szőlő-gyümölcs szaporítóanyag-felügyelethez kapcsolódó feladatok ellátásában
2017. január 12, csütörtök

Változások a szőlő-gyümölcs szaporítóanyag-felügyelethez kapcsolódó feladatok ellátásában

Számos glifozát készítmény engedélye visszavonásra kerül
2016. december 8, csütörtök

Számos glifozát készítmény engedélye visszavonásra kerül

Fajleírás-boom a mikroszkóp alól
2016. szeptember 12, hétfő

Fajleírás-boom a mikroszkóp alól

Új faj bejelentésével kapcsolatos kötelezettségek
2016. augusztus 31, szerda

Új faj bejelentésével kapcsolatos kötelezettségek

Erdészeti szaporítóanyaggal kapcsolatos jogszabályok
2016. július 26, kedd

Erdészeti szaporítóanyaggal kapcsolatos jogszabályok

Szaporító alapanyag gyűjtés
2016. július 26, kedd

Szaporító alapanyag gyűjtés

Gyümölcstermő növényeink nem-honos károsítója, a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii)
2016. május 3, kedd

Gyümölcstermő növényeink nem-honos károsítója, a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii)

II. Európai Szelídgesztenye Kongresszus (II. European Congress on Chestnut) a NÉBIH társszervezésében - szelídgesztenye-gubacsdarázs
2016. május 3, kedd

II. Európai Szelídgesztenye Kongresszus (II. European Congress on Chestnut) a NÉBIH társszervezésében - szelídgesztenye-gubacsdarázs

Magyarországon is megjelent gyümölcstermő növényeink új kártevője a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii)
2016. május 2, hétfő

Magyarországon is megjelent gyümölcstermő növényeink új kártevője a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii)

Mentsük meg a Magyarországi szelídgesztenye állományt a gubacsdarázstól!
2016. május 2, hétfő

Mentsük meg a Magyarországi szelídgesztenye állományt a gubacsdarázstól!