Vissza

A méhmérgezések hatósági kivizsgálásának rendje

A méhmérgezések hatósági kivizsgálásának rendje

A méhmérgezések hatósági kivizsgálásának rendje

A nem cél-szervezetek, így a beporzásért felelős élőlények - mint a méhek - védelme, valamint az eljárások gördülékenyebb lefolytatása érdekében a NÉBIH kialakította a növényvédelmi tevékenységből fakadó méhelhullások hatósági kivizsgálásának eljárásrendjét.

Méhmérgezés gyanúja esetén a méhésznek – jogszabályi kötelezés alapján - bejelentést kell tennie a hatóság felé. A bejelentést a pusztulásról a méhész a területileg illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóságánál teheti meg, akár munkaszüneti napon is.

A bejelentés alapján a hatósági állatorvos helyszíni vizsgálatot végez, és mérgezési tünetek esetén értesíti a megyei növény és talajvédelmi igazgatóságot (megyei NTI).

A hatósági állatorvosból, a növényvédelmi felügyelőből és a méhegészségügyi felelősből álló vizsgáló bizottságnak a bejelentést követő 24 órán belül fel kell állnia, és szemlét kell tartania a méhpusztulás helyszínén illetve a méhpusztulást feltételezhetően okozó növényvédő szerrel kezelt területeken.

A helyszíni szemle során a hatósági állatorvos a bizottság jelenlétében méhkárbecslési jegyzőkönyvet készít, a méhegészségügyi felelős pedig mintákat vesz az elhullott méhekből, melyet méhegészségügyi és növényvédő szer analitikai vizsgálat céljából a hatósági laboratóriumoknak továbbítanak. Az eljárási költségek megelőlegezése a hatóságot terheli. Mindemellett a feleknek joga van az ellenmintát a NÉBIH laboratóriumokba, illetve bármely más laboratóriumba szállítani, saját költségén megvizsgáltatni.
 

Mintavétel a növényállományokból

A növényvédelmi felügyelő – a bizottság segítségével és a méhész nyilatkozata alapján – felderíti a méhpusztulás környezetében a vélelmezhetően méhekre veszélyes/kockázatos növényvédő szerrel kezelt, méhek által látogatott növényállományokat.

Ha a bizottság a méhpusztulás környezetében nem talál méhek által látogatott területet, a vizsgálatot kiterjeszti a méhészet körüli 3 km-es sugarú körre.

A növényi mintákat a növényvédelmi felügyelő vételezi. A mintavételi területek helyszínéről és számáról a bizottság véleményének figyelembevételével a növényvédelmi felügyelő dönt.

Ha a felek valamelyike további területek mintázását kéri, a mintavétel és a minták vizsgálati költségét a kérelmezőnek kell fedeznie.

A mintát kizárólag a növények azon részéből kell venni, amellyel érintkezhettek a méhek (virágok, virágzatok felszíne és – ha van - a virágzó aljnövényzet).

Abban az esetben, ha a méhpusztulás növényvédő szer elsodródás miatt történt, a mintákat az érintett területtel határos részeken kell venni.

A méhegészségügyi vizsgálatra szánt méhmintát a hatósági állatorvos, a szermaradék analitikai vizsgálatra szánt méhmintát valamint a növénymintákat a növényvédelmi felügyelő hűtve szállítja a vizsgáló laboratóriumokba.

A méhész, illetve a földhasználó hatósági mintákat – az ellenminták kivételével – nem szállíthat.
 

Technológiai ellenőrzés

A növényvédelmi felügyelő a mintavétellel érintett területeken és a földhasználók telephelyén technológiai ellenőrzést végez. Ellenőrzi a növényvédelmi dokumentációt és ellenőrzi, hogy a kezelések végrehajtásánál betartották-e a jogszabályokban illetve az engedélyezési okiratban előírtakat.
 

Laboratóriumi eredmények

A beküldött méhtetem mintákat a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának (ÁDI) laboratóriuma valamint a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának (NTAI) növényvédőszermaradék-analitikai laboratóriumai vizsgálják.

A NÉBIH ÁDI a méhtetem minták méhegészségügyi állapota és a növényi és méhtetem minták szermaradék tartalma alapján összefoglaló értékelést ad ki, melyet megküld a megyei NTI-nek és a hatósági állatorvosnak.
 

Az NTI hatósági eljárása

Az NTI a laboratóriumi vizsgálatok befejezését követően, az összefoglaló értékelés birtokában dönt a hatósági eljárás megindításáról a földhasználóval szemben.

Ha az NTI a méhpusztulás kivizsgálása során felderített tények alapján nem indít eljárást, erről a hatósági ellenőrzéssel érintett személyeket és a bejelentőt írásban tájékoztatja.

Ha a méhpusztulás kivizsgálása során felderített tények alapján a növényvédelmi tevékenység nem felelt meg a jogszabályi vagy az engedélyokiratba foglalt előírásoknak, a megyei NTI értesíti a kezelés felelősét (növényorvos vagy földhasználó) az eljárás megindításáról.

Amennyiben az eljárás során bebizonyosodik, hogy az ellenőrzött növényvédelmi tevékenység nem felelt meg a növényvédő szer engedélyokiratának vagy a jogszabályoknak, a megyei NTI a kezelés felelősével szemben bírságot szab ki.

Ha egy adott növényállomány növényvédő szer tartalma összefüggésbe hozható a méhpusztulással, ezt a megyei NTI elsőfokú határozatában súlyosbító körülményként értékeli.

A hatósági eljárásban a méhpusztulást bejelentő méhész nem tekinthető ügyfélnek, bejelentőnek minősül.

Az elsőfokú döntés jogerőssé válása után az NTI a bejelentőt, vagyis a méhészt levélben tájékoztatja a döntés tartalmáról és irat betekintési jogáról. Az iratbetekintés során az érintett méhész minden, az eljárás során keletkezett dokumentumba betekintést nyerhet, az anyagokról másolatot kérhet.
 

Fellebbezés

Az NTI-nél benyújtott, de a NÉBIH-nek címzett fellebbezés esetén – mely mellékletében szerepel a fellebbezési eljárási díj befizetését igazoló bizonylat -, másodfokon a NÉBIH NTAI jár el.

Az elsőfokú döntéssel szemben kizárólag az ügyfél, vagyis a földhasználó nyújthat be fellebbezést, az, akivel szemben a hatóság meghozta döntését. Amennyiben a fellebbezés egy arra nem jogosulttól származik, az elsőfokú hatóság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
 

A méhész kárigénye

Az érintett méhész kárigényét polgári peres eljárásban érvényesítheti. A kárigény igazolásához a kivizsgálás során keletkezett hatósági dokumentáció használható fel, vagyis az állatorvos által rögzített méhkárbecslési jegyzőkönyv, a minták laboratóriumi vizsgálati eredményei, az összefoglaló értékelés valamint – ha született – az elsőfokú határozat.


Átlagos (0 Szavazatok)