A minősített vetőmag használata tehát egyik legfontosabb feltétele a biztonságos és eredményes termesztésnek. Minden, az áruját értékesítésre, termelő gazda jól felfogott érdeke, hogy a garanciát jelentő minősített, fémzárolt vetőmagot vessen. Egészséges vetőmag használata esetén van lehetőség arra, hogy alacsonyabb vetőmag-felhasználással a növények egyenletesen, hiánymentesen keljenek, és a jól fejlődő, kiegyenlített növényállományból magas terméshozam legyen elérhető.

Európában elsőként Magyarországon született törvény a vetőmag minőségéről 1895-ben. A nemzetközi kimutatások alapján hazánk a világon az első öt legnagyobb vetőmag előállító ország közé tartozik. Hazánkban a kalászos fajok esetében a felújítási arány, azaz a minősített, fémzárolt vetőmag használata nemzetközi mércével is magas színvonalú volt a 2000-es évek közepéig, aminek köszönhetően a gabonatermelés stabil ágazatává vált a magyar mezőgazdaságnak. Ilyen előzmények után megdöbbentő és aggasztó az az adat, hogy amíg az őszi búza vetőmag-felújítási aránya Csehországban 62%, Franciaországban és Nagy-Britanniában 55% és Olaszországban is 50%, addig Magyarországon 2013. év őszén alig érte el a 25%-ot.

Hazánkban jogszabály írja elő, hogy a továbbszaporításra és árutermesztésre forgalomba kerülő, továbbá minden export és import vetőmagot hivatalosan minősíteni, fémzárolni kell. Az ennek ellentmondó magatartás illegális vetőmag-forgalmazásnak minősül.

A nem fémzárolt, az árutermesztésből meghagyott és visszavetett mag használata többlet-munkaráfordítást, minőségvesztést, az ismeretlen vetőmagminőség okozta megnövelt magmennyiség miatt többletköltséget, a visszavetett magban előforduló kórokozók és gyommagvak miatt pedig megemelkedett növényvédelmi kockázatot és költségeket jelent.

A fémzárolt vetőmag szennyeződésektől, káros gyommagoktól mentes, és biztosra vehető, hogy a kivetett vetőmag a vetőmag-minősítő bizonyítványon garantált mértékben csírázik, ezért használata termésbiztonságot, többlettermést eredményez.