Növényvédelmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződéssel kapcsolatos gyakran ismételt kérdések

  • Kinek a részére írható fel növényorvosi vény?

    Növényorvosi vényt bárki számára kiállíthat a szakirányító, amennyiben kötött vele növényvédelmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést. Nem feltétel tehát, hogy a termelő, akinek a nevére kiállításra kerül a növényorvosi vény, zöld könyvvel rendelkezzen.
  • Kiknek kell növényvédelmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést kötniük?

    Amennyiben a szakirányító növényorvosi vényt állít ki termelő vagy cég részére, ezt abban az esetben teheti meg, ha növényvédelmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést kötött.
  • Milyen szerződés felel meg a növényvédelmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésnek?

    A szerződések formáját tekintve a hatóság nem ír elő külön formátumot, amennyiben tartalmilag megfelelnek a rendelet 9. mellékletének, úgy azt megfelelőnek tekinti.
  • A szakirányítónak kell-e saját magával szerződést kötnie, ha I. forgalmi kategóriájú növényvédő szert szeretne vásárolni?

    Amennyiben a szakirányító saját nevére állít ki vényt, úgy saját magával nem kell szerződést kötnie. Az I. forgalmi kategóriájú növényvédő szerek megvásárlásához nem elég a fehér könyv, minden esetben vény is szükséges hozzá.
  • Kinek és mikor kell bejelentenie a NÉBIH felületén a szerződés adatait?

    Az adatok bejelentése jelenleg a szakirányító felelőssége. A szerződések adatainak feltöltésére február elseje óta van lehetőség a Nébih honlapján található Excel táblázat segítségével, melyet a szakiranyito@nebih.gov.hu -email címre kell elküldeni. A későbbiekben viszont a Nébih honlapján már egy külön erre a célra kialakított feltöltő felületen fognak tudni eleget tenni a szakirányítók a jogszabályi kötelezettségüknek.
  • A szakirányítónak be kell-e jelentenie a NÉBIH felületén, amennyiben saját magának állít ki vényt?

    A jelenlegi szabályozás szerint ebben az esetben nem kötelező bejelenteni a NÉBIH felületén az adatokat.
  • Blokkazonosító, parcella azonosító, helyrajzi szám. Melyiket kell megadni?

    Azokat a területeket, amelyekre a termelő területalapú támogatást igényel, a  Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal blokkazonosítóval és parcella azonosítóval látja el. Amennyiben rendelkezik a terület ilyen adatokkal, akkor minden esetben ezt kell megadni az adatbejelentés során.

    Olyan területek esetében, mint például egy közterület, amely nem rendelkezik blokk- illetve parcella azonosítóval a helyrajzi számot kell bejelenteni.
  • Melyek azok a természetes azonosítók?

    Név, anyja neve, születési hely és születési idő.
  • A R. 22. § (6) a szolgáltatási szerződés időtartamára vonatkozó kitételt szabadság, betegség esetén hogyan lehet kezelni?

    Ilyen esetekben a szakirányítónak a helyettesítéssel meg kell bíznia egy másik szakirányítót. A megbízott szakirányító nevét és kamarai regisztrációs számát fel lehet tüntetni a szakirányító és a termelő között létrejövő növényvédelmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésben, így a helyettesítési időszakban ezen szerződés alapján a helyettesítő szakirányító is írhat fel vényt a termelő számára.

  • Egy cég saját területein gazdálkodik, munkavállalóként foglalkoztat egy szakirányítót. Állíthat-e ki növényorvosi vényt a szakirányító a munkáltatójának? Szükséges-e szerződést kötniük? Kell-e majd a NÉBIH bejelentő felületen rögzítenie?

    A szakirányító és a cég között létrejött munkáltatói szerződés helyettesíti a növényvédelmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést, így ebben az esetben külön nem kell szerződniük a növényvédelmi szolgáltatás elvégzésére. A szakirányítónak a jogszabályi előírások szerint ebben az esetben nem szükséges az adatokat rögzítenie a NÉBIH bejelentő felületén. Ennek ellenére mindenki számára hasznos lenne, ha ezeket a területeket is feltöltenék a NÉBIH rendszerébe, hisz közös érdekünk, hogy a kockázatbecslés alapján történő ellenőrzések során a Hatóság azokra a területekre tudjon koncentrálni, ahol nem állnak szakemberek a növényvédelem mögött. 

  • Ki számít közvetlen hozzátartozónak?

    A Polgári Törvénykönyv nyolcadik könyvének 1. § (1) bekezdés 1. pontja szerint közeli hozzátartozónak a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér minősül.

  • BÉSZ, TÉSZ, TCS esetén mi a teendő?

    Növényvédelmi szolgáltatást végző, integrátorként működő cég esetében az alábbi helyzeteket lehet megkülönböztetni:

    Ha az integrátor (pl. BÉSZ) vásárolja a növényvédő szert, de azt nem adja át a termelőnek, hanem maga juttatja ki (vagyis csak növényvédelmi szolgáltatásról ad számlát a termelőnek, a forgalmazásról nem), a szakirányító a vényt az integrátor nevére (mint végfelhasználónak) írja fel. Ha a szakirányító külsős, akkor az integrátorral köt szerződést, és a vényt is neki állítja ki. Amennyiben a szakirányító az integrátor cég alkalmazottja, akkor nincs szükség a szakirányító és a cég között külön szakirányítási szerződést kötésére, elegendő az alkalmazotti szerződés. Az adatok feltöltése nem kötelező a NÉBIH honlapján, de ebben az esetben is köszönettel vesszük az adatok feltöltését!

    Másik lehetőség, ha az integrátor beszerzi a növényvédő szert, és azt átadja a termelőnek. Ekkor az integrátor tevékenysége valójában forgalmazás, így az erre vonatkozó feltételeknek is meg kell felelnie. Ebben az esetben növényvédelmi szolgáltatási szerződést kell kötni a termelővel, és az ő nevére kell kiállítani a növényorvosi vényt is.

  • Csak természetes személy köthet növényvédelmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést?

    Nem, elfogadjuk azt is, ha a növényvédelmi szolgáltatást végző cég köti a szerződést, amennyiben a szerződés adattartama megfelel a rendelet 9. mellékletének.

  • Növénykultúránként köthető szerződés más-más szakirányítóval?

    Igen. Nincs akadálya annak, hogy egy-egy kultúrát más-más szakirányító irányítson, de akár arra is lehetőség van, hogy a különböző táblákon, melyen azonos kultúrát termeszt a termelő, különböző szakirányító végezze a szakirányítást.

  • A növényvédelmi munkavégzésre irányuló szerződésben fel kell tüntetni, hogy ki a növényvédelmi munkavégző?

    A hatóság csak azt írja elő, hogy a szerződésben szerepeljenek a rendelet 9. mellékletében felsorolt adatok. Ugyanakkor a rendelet kimondja, hogy a növényorvosi vény kiállításával a szakirányítónak felelőssége keletkezik a növényvédő szerek jogszabálynak megfelelő vásárlásáról, szállításáról, tárolásáról és kijuttatásáról szóló tájékoztatásra, a kijuttatására, és a növényvédő szer címkeszövegében megfogalmazott előírások betartására, valamint az ezekkel összefüggő egyéb tevékenységekre.

    A növényorvos tehát a fenti felelősségének akkor tud legegyszerűbben eleget tenni, ha a szerződésben azt is rögzíti, hogy ki fogja végezni a növényvédelmi tevékenységet.

  • Kell-e a növényvédő szer kereskedőnek ellenőrizni, hogy van-e szerződés a termelő és a szakirányító között?

    A kereskedőnek nem kell ellenőriznie a szerződés meglétét. A szakirányítónak saját felelőssége, hogy kinek ír fel vényt. 

  • Kik jogosultak II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedélyre, úgynevezett zöldkönyvre?

    Jogosult, aki:

    a) növénytermesztő és növényvédelmi technikus; növénytermesztési, kertészeti és növényvédelmi technikus; kertész és növényvédelmi technikus,növényvédelmi és talajerő-gazdálkodási technikus képesítésű,

    b) növényvédő és méregraktár-kezelő szakképesítéssel, illetve növényvédő szak- és betanított munkás képesítéssel rendelkezik,

    c) növényvédelmi tantárgyakból egyetemi vagy főiskolai képzés során vizsgát tett, vagy

    d) legalább általános iskolát végzett, 18. életévét betöltötte, és a miniszter által meghatározott növényvédelmi alaptanfolyamot követően eredményes vizsgát tett.

  • Szaktanácsadással foglalkozó cég esetében ki köti a szerződést a gazdálkodóval, ha a cégnél alkalmazott a növényorvos?

    Alapesetben a szakirányító köti a szerződést a termelővel, de elfogadjuk azt az esetet is, ha a cég köti a szerződést a gazdálkodóval, és a szerződésben megnevezi a szakirányítót (név+kamarai regisztrációs szám) és a szerződéssel érintett területeket.

  • Milyen időtartamra kell szólnia a szerződésnek?

    A rendelet szerint szerződés időtartama nem lehet rövidebb egy vegetációs időszaknál, amely az elővetemény betakarításától a főnövény betakarításáig tart. 

  • Mi a teendő, ha a rendelet hatályba lépésekor az adott kultúra esetén már megkezdődött a vegetációs időszak?

    Amennyiben a vegetációs időszak az adott kultúra tekintetében (pl. őszi búza, őszi káposztarepce) a rendelet a hatályba lépésének időpontjában már megkezdődött, úgy a szerződés időtartama legalább az érintett vegetációs idő végéig szóljon!

  • Mi a teendő abban az esetben, ha a zöldkönyvvel rendelkező termelő egy váratlan időjárási, vagy járvány ügyi helyzet miatt mégsem tudja megoldani a terület növényvédelmét II. forgalmi kategóriájú növényvédő szerekkel?

    A jó gazda gondossága abból is áll, hogy előre gondolkozik és felkészül váratlan helyzetekre! Váratlan időjárási (pl. jégeső) illetve járvány ügyi helyzetek esetén a termelő a vegetációs idő közben is köthet szerződést, és használhat fel I. forgalmi kategóriájú növényvédő szereket, amennyiben ez szükséges. Ebben az esetben a szerződés hatálya a vegetációs időszak végéig kell, hogy szóljon.

  • Milyen parcella azonosítót kell megadni, ha a 2016-os évi parcella azonosítókat még nem kerültek kihirdetésre?

    Ilyen esetekben meg lehet adni a 2015. évi parcella azonosítókat, vagy üresen is lehet hagyni a bejelentő cellákat. Mindkét esetben szükséges módosítani a beküldött adatokat, a 2016-os évi parcella azonosítók kihirdetését követő 15 napon belül.