Adatszolgáltatási kötelezettség az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszerbe

Tisztelt Ügyfelünk!

Tájékoztatjuk, hogy a hatályos erdőtörvény 2017. szeptember 1-i hatállyal módosult. A Gyakran ismételt kérdések (GYIK) gyűjteményének megváltozott jogi környezethez igazítása folyamatban van. Az oldalon található kérdések-válaszok még a módosítás előtti állapotra vonatkoznak. Amennyiben kérdése van, kérjük forduljon a NÉBIH ügyfélszolgálatához (
ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu).

  • Szelídgesztenye gubacsdarázs károsítást észleltem. Mit tegyek?

    2014. október 1-től a szelídgesztenye gubacsdarázs kikerült a zárlati károsítók listájából. Észlelése esetén az Erdővédelmi kárbejelentő lapot 1045-ös kárkóddal kell kitölteni és beküldeni.

  • Zárlati károsítót észleltem. Mit tegyek?

    A zárlati károsítók felismerését segítő tünetismertető lapok megtalálhatóak a honlapon. Észlelésük esetén AZONNAL értesíteni kell a NÉBIH Erdészeti Igazgatóságot. Az EKB lapok kitöltésekor a Jel oszlopba a zárlati károsítónak megfelelő „Z” betű beírása kötelező.

  • Március 30-án és április 4-én is észleltem kárt. Beküldhetem mindkét káreseményt ugyanazon a lapon, 1. negyedévre?

    Nem. Az első negyedéves észlelési idő január 1. – március 31. Az első negyedéves lapok beküldési határideje április 8. Az április 4-ei észlelés már a második negyedévhez tartozik, így azt külön lapon, második negyedévesként kell elküldeni július 8-ig.
  • Elegendő-e ha csak a védekezés állapotát vagy módját adom meg?

    Nem. A védekezés megadása nem kötelező, de a mód/állapot kitöltése a másik mező kitöltési kötelezettségét is magával vonja. Tehát nincs lehetőség csak a védekezés módjának, vagy csak az állapotának megadására.

  • A jel oszlopot mikor töltsem ki?

    A-EKB lap esetén Az A-EKB lap esetén kötelező kitölteni a jel oszlopot! Megadható az F (felülír), H (hozzáad) és Z (zárlati károsító). 

    B-EKB lap esetén csak Zárlati károsító észlelése esetén „Z” betű beírásával adható meg. Egyéb esetekben B-EKB lapnál a jel oszlop kitöltése nem értelmezett, ugyanis ezeket a sorokat mindig felülír jelleggel kell megadni.

  • A téli és nyári vadkárkódok helyett mit használhatok?

    A téli és nyári vadkárkódok (203-208) kivonásra kerültek 2014-től. Helyettük az alábbi kódok kerültek bevezetésre:

    212: vadkár-rágás

    213: vadkár-hántás

    214: vadkár-dörzsölés

    215: túráskár (makk, csemete)

  • Mire és hogyan használható az újonnan bevezetett túráskár (215)?

    Természetes vagy mesterséges felújításnál a csemeték, és/vagy a termés vad általi bolygatásakor keletkező kár leírására szolgál. Gyakoriságként a károsított és az épen maradt termés (vagy csemete) arányát, kárerélynek pedig az egyes egyedeken bekövetkezett sérülés átlagértékét kell meghatározni.

  • Hogyan használjam a vadkár – rágás (212) és a faegyed vezérhajtásának lerágása (209) kódokat a károk együttes fellépésekor?

    Amennyiben a vadrágás pusztulást (100% kárerély) okozott az érintett egyedeken, akkor csak a vadkár – rágás (212) kódot használja. Ha markánsan elkülöníthető a kétféle kártétel, és a vezérhajtás-rágott egyedek nem szenvedtek mennyiségi kárt, akkor használja a faegyed vezérhajtásának lerágása (209) kódot és a vadkár – rágás (212) kódot is.

  • Hogyan számítsam a gyakoriságot és a kárerélyt termésfelevésnél (210)? Hogyan számítsam a gyakoriságot és a kárerélyt, ha mesterséges makkvetésben ette fel a disznó a makkot?

    A gyakorisággal megadható, hogy az érintett területen belül mekkora a ténylegesen bolygatott terület érintett területhez viszonyított százalékos aránya.

    A kárerély kitöltése: megbecsüljük a felevett termés arányát a lehullott terméshez képest %-ban. Megbecsüljük, hogy az adott területen a mindenkor várható optimális termést 100 %-nak véve, milyen arányú volt a jelenlegi termés és ennek az értékével korrigáljuk (szorozzuk) a korábban megbecsült felevett termés arányát, megkapva ezzel az erély rögzítendő értékét. Ügyeljünk arra, hogy ez a korrekció csak csökkentheti a felevett termésnél becsült arány értékét.

    Mesterséges makkvetésnél egyszerűbb a kármeghatározás, itt az érintett terület termésfelevéssel károsított területi hányada adja a gyakorisági százalékot, a kárerély százalékértéke pedig az „felevett makk/elvetett makk” arányából adódik.

  • Hogyan jelenthetek szél által okozott károsítást?

    Széldöntés (618) alkalmazható a faegyed kidöntését (a faegyed gyökerestül kifordul) okozó szélkár esetén (kárerély 100% minden esetben).

    Széltörés (619) alkalmazható a faegyed részleges (koronatörések, törzstörés) vagy közel teljes hiányát (csak törzscsonk marad) okozó szélkárnál (kárerély 1-100%).

  • Hogyan értelmezhető az új rendszerben a károsítás mértékének megadása?

    A károsítás mértékét kétféle paraméterrel, együttesen kell meghatározni.

    A károsítással érintett területen az adott fafajra vonatkozó károsított faegyedek aránya a gyakoriság.

    A fenti faegyedeknél tapasztalt károk átlagos erőssége pedig a kárerély.

    A károsításról pontos képet csak mindkét jellemző megadásával kapunk.

    Példaként:

    Van egy cseres-erdeifenyves faállományú részlet, amiben körülbelül minden negyedik cseren szemrevételezés alapján tíz százalékos Lymantria rágás miatti lombfelület hiányt észleltünk.

    Kitöltés módja: Fafaj a cser, a károsítás gyapjaslepke hernyórágás, érintett terület a részlet területe lesz (R-ként is jelölhető az érintett terület oszlopában), a gyakoriság 25%, a kárerély pedig 10%.

  • Az általam szakirányított területeken árvíz- és belvízkárt is észleltem. Ezeket nyári vízkárként kell bejelentenem?

    Nem, a nyári vízkár kódja (608) megszűnt, ezzel kapcsolatosan két új kárkód került bevezetésre, a belvíz (620) és az árvíz (621) károk megjelölésére, így egyértelműen két részre választva a korábbi nyári vízkárt. Amennyiben ilyen típusú kárt kíván bejelenteni az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszerbe, kérjük, használja az említett kódok valamelyikét.

  • Belvíz- illetve árvízkár esetében hogyan kell megadnom a gyakoriságot és a kárerélyt?

    Belvíz- illetve árvízkár esetében is a gyakoriság a vízzel érintett faegyedek arányát jelenti az érintett területen, tehát ha adott egy erdőrészlet, amin a vízzel érintett terület 1,2 ha, ahol minden egyes fa vízben áll, akkor a gyakoriság 100%. A kárerély az érintett területen – elsősorban a lombvesztés alapján – károsodott egyedek átlagos károsodását mutatja. Ha az érintett területen található faegyedek elpusztultak, akkor a kárerély 100% (mennyiségi kár).

  • Falopást észleltem az erdőben. Milyen kárkódot adjak meg a kárbejelentő lapon?

    Az illegális fakitermelést Falopás (704) kárként kell kódolni. Egyedre vonatkoztatott kárerélye csak 100% lehet.
  • Az erdőmet rendszeresen lopják. Milyen gyakran szükséges bejelentést tennem?

    Negyedévenként mindenképpen ki kell tölteni és benyújtani „A” vagy „B” típusú Erdővédelmi kárbejelentő lapot, de gyakoribb jelentéseket is tehet az erdőgazdálkodó vagy a jogosult erdészeti szakszemély az újonnan észlelt falopásokról.

  • Milyen módon jelentsem az észlelt kárt, ha erdészeti szakszemélyzet vagyok, de nem jogosult?

    Ez esetben az „A” típusú kárbejelentő lapon lehet a kárt jelezni. A nyomtatvány letölthető a következő címről:

    http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/ugyintezes/noveny/nyomtatvanyok

    Az EKB lapokat postai úton vagy elektronikus formában kell eljuttatni az erdészeti hatósághoz. A kárbejelentő lapon státuszként az ESZ (erdészeti szakszemélyzet) rövidítés alkalmazandó.

     

  • Az erdőben olyan kárt észleltem, melynek besorolását a meglévő kár-kódtábla alapján nem tudtam elvégezni. Mi a teendő ilyenkor?

    A kódjegyzékben tételesen nem szereplő kárt „Ismeretlen kár”-ként kell kódolni,
    a kód: 000. Ekkor a megjegyzésben fel kell tüntetni a tényleges károsítót. Amennyiben indokolt, a későbbiekben külön kód kerül kiosztásra az adott károsításnak, ezzel bővülhet a kódlista.

  • Mint erdészeti szakszemélyzet eleget teszek-e az erdőgazdálkodó felé való értesítési kötelezettségemnek azzal, ha a kitöltött kárbejelentő lapot aláíratom az erdőgazdálkodóval?

    Igen.
  • Állami erdőgazdaságnál az erdészetnek, mint erdőgazdálkodónak, vagy az ott alkalmazásban lévő jogosult szakszemélyzetnek kell a „B” típusú Erdővédelmi kárbejelentő lapot beküldenie?

    Az erdővédelmi kárbejelentő lapot az erdészetnél alkalmazásban lévő jogosult szakszemélyzetnek (leggyakoribb esetben a kerületvezető erdész) kell kitölteni és aláírni. Ezt követően a kárbejelentőket az erdészet összegyűjtheti és azokat egyben is beküldheti.

     

  • Állami erdőgazdaságnál jogosult szakszemélyzet a kerületvezető erdész és a ágazatvezető/erdőgondnok is. Ez esetben az erdészet területéről kitől elvárt az Erdővédelmi kárbejelentő lapok kitöltése és beküldése?

    Minden esetben annak kell kitöltenie a bejelentőt, aki észlelte a károsítást. A legtöbb esetben ez a kerületvezető erdész, így neki kell kitölteni és aláírni a kárbejelentő lapot. Ebben az esetben azonban lehetőség van arra, hogy az ágazatvezető/erdőgondnok (esetleg magasabb beosztású erdész) összegyűjtse, szakmailag kontrolálja, és egyben megküldje azokat az erdészeti hatóság részére.

  • Jogosult erdészeti szakszemélyzetként több magánerdő-gazdálkodóval is szerződést kötöttem. Mi a teendő, ha egyik erdőgazdálkodó erdejében sem volt erdőkár?

    Ebben az esetben a jogosult erdészeti szakszemélyzetnek nem kell gazdálkodónként kitölteni kárbejelentő lapot, hanem elegendő a IV. negyedévben egy darab „0”-ás jelű kárbejelentő lapot megküldeni. Ezzel igazolja, hogy az ő működési területén (az egyes erdőgazdálkodói területektől függetlenül) nem észlelt erdőkárt.
  • Jogosult erdészeti szakszemélyzetként több magánerdő-gazdálkodóval is szerződést kötöttem. Mi a teendő, ha csak az egyik erdőgazdálkodó erdejében volt erdőkár?

    Ekkor a jogosult erdészeti szakszemélyzetnek nem kell gazdálkodónként kitölteni kárbejelentő lapot, hanem elegendő egy kárbejelentő lapot beküldeni, amin az adott kár szerepel. A többi erdőgazdálkodó területéről már nem kell külön „0-ás” kárbejelentő lapot megküldeni. Így ezzel azt is igazolja, hogy a többi erdőgazdálkodó területén nem észlelt erdőkárt.

  • Jogosult erdészeti szakszemélyzetként több magánerdő-gazdálkodóval is szerződést kötöttem. Mi a teendő, ha több erdőgazdálkodó erdejében is volt erdőkár?

    Amennyiben a jogosult erdészeti szakszemélyzet az A-EKB lapot használja bejelentésre, akkor nem kell erdőgazdálkodónként kitölteni kárbejelentő lapokat, hanem elegendő egy* kárbejelentő lapot beküldeni, és azon valamennyi erdőkárt feltüntetni.

    Ha a „B” típusú EKB lapot használja, mert később, hatósági eljárás során bizonyítékként szeretné felhasználni, akkor az érintett területekről erdőgazdálkodónként kell a kárbejelentőlapokat kitölteni.

  • Jogosult erdészeti szakszemélyzet vagyok, és az általam kezelt erdőterületen az adott negyedévben nem történt károsítás/káresemény. Fel kell sorolnom valamennyi erdőrészletet, amit kezelek?

    Nem. Mindig csak a károsítással érintett területeket kell azonosítani és felsorolni. Ha nem történt kár, akkor elegendő évente egy darab „0”-ás lapot beadni a VI. negyedévben, és azon nem kell felsorolni a területeket.

  • Jogosult erdészeti szakszemélyzet vagyok, és az általam kezelt erdőterületen az adott negyedévben nem történt károsítás/káresemény. Milyen gyakorisággal kell beadni a „0”-ás Erdővédelmi kárbejelentő lapot?

    A bejelentések könnyítése végett a „0”-ás erdővédelmi kárbejelentő lapot elegendő csak évente egyszer, a IV. negyedévben beküldeni. E lehetőség csak akkor áll fent, ha az adott naptári évben a szakszemély az által kezelt egyik területen sem észlelt káreseményt.

  • A káreseménnyel érintett erdőterületek pontos beazonosításához segítségre lenne szükségem. Van-e ehhez böngészhető térkép?

    Igen. A területek beazonosításához egy digitális, erdőtérkép található a http://erdoterkep.nebih.gov.hu/ címen, ahol helység, erdőtag és akár erdőrészlet pontossággal is lehet keresni.

  • Olyan erdőterületeket kezelek, amelyekre jelenleg nem egyértelmű az erdőrészletek azonosítása (pl.: folyamatban van az erdőtervezés). Így a károsítás pontos helyét nem tudom megadni a „Helység, Tag, Részlet” rovatban.

    Ilyen átmeneti helyzetben az is megfelelő, ha a korábban hatályos erdőterv szerinti erdőrészlet azonosítóval adja meg a károsítás helyét, és ilyen esetben a megjegyzésben fel kell tüntetni az adott erdőterv évét.

    További megoldás lehet a károsítás feltételezett súlypontjának koordinátákkal való megadása, de csak „A” típusú lapok esetén.

Erdő nyilvántartásba vételével, Országos Erdőálllomány Adattárral kapcsolatos ügyek

Felhívjuk figyelmüket, hogy a kérdések és válaszok általános tájékoztató jellegűek! Amennyiben az itt közölt információk és a vonatkozó jogszabályok között ellentmondás, vagy eltérés merül fel, úgy minden esetben a jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

  • Országos Erdőállomány Adattár és erdészeti nyilvántartó térkép vezetése, aktualizálása


     

    • Ha a körzeti erdőtervezés 7 éve volt, akkor az Országos Erdőállomány Adattárból előállított erdőrészlet lapon található adatok is 7 évesek?

      Nem. Az erdő adatait minden évben növedékesítjük, azaz bizonyos matematikai függvények, modellek segítségével növeljük az egyes fafajok adatainak értékét (átmérő, magasság, fatérfogat, stb.), az adott fafajra és termőhelyre jellemző természetes növekedésnek megfelelően. Az erdőrészletekben időközben elvégzett erdőgazdálkodási tevékenységek adatai és az ingatlan-nyilvántartásból fakadó változások is (pl.: telekalakítás) is aktualizálásra kerülnek.

    • Mit tartalmaz a részletes területkimutatás?

      Ez egy lista, amely az erdőrészlet azonosítóját jellemző helyrajzi számát, művelési ágát, elsődleges-, és további rendeltetéseit, korlátozásokat, természetességet, valamint az elvégzendő fahasználati előírás megnevezését a sürgősséggel, és a gazdálkodó kódját tartalmazza. A rendezési tervekhez szokták használni.

    • Az én erdőmet is nyilvántartják? Én nem adtam erre engedélyt.

      Nem kell a tulajdonos engedélye ehhez, törvényi előírás alapján dől el, hogy mely faállománnyal borított területet kell az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartani.

  • Adatszolgáltatás az Országos Erdőállomány Adattárból és a nyilvántartó térképről

    • Települési önkormányzatként szeretném megtudni, kinek van erdeje a községhatárban. Mi a teendő?

      Önkormányzat a községhatárában lévő erdőkről részletes adatot csak a fentebb felsorolt jogosultság igazolása után kaphat. A községben lévő erdők részletes területkimutatását viszont megkaphatja, díjtételes eljárás keretében az illetékes megyei kormányhivatalok Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztályaitól.

    • Erdőtervi térképet szeretnék venni. Miként juthatok hozzá?

      A térképet az erdőrészletlaphoz hasonlóan szintén formanyomtatványon tud megrendelni, a hrsz. vagy erdőrészlet azonosító megadásával, és a nyomtatvány 5. pontjának kitöltésével. A térkép ellenértéke a térképkivágat nagyságától, illetve tematikájától függ.

    • Erdőrészletlapot szeretnék venni. Mit kell tennem?

      Az erdőrészlet adatok nem nyilvánosak. Hiteles vagy nem hiteles, szemle vagy teljes másolat igényelhető a honlapon megtalálható formanyomtatványon, melyet aláírva az alábbi e-mailra (erdeszet@nebih.gov.hu) vagy postai úton tud eljuttatni hozzánk. A formanyomtatvány itt érhető el.

    • Telefonon szeretném megtudni, milyen előírások vannak az erdőmre. Van erre lehetőség?

      Mivel az adatok birtoklása jogosultság igazolásához kötött, telefonon nem adunk semmiféle adatot.

    • Ki tekinthet be az erdészeti hatóság nyilvántartásaiba, az Országos Erdőállomány Adattárba egy konkrét erdőterületre vonatkozóan?

      Az Országos Erdőállomány Adattárból betekintéssel nem lehet adatot szolgáltatni, vagy arra hivatkozni! Azt csak díj ellenében, szemle vagy teljes (hiteles vagy nem hiteles) másolat formájában lehet kérni az alábbi formanyomtatványon. Szemlemásolatot bárki kérhet, teljes másolatra a nyilvántartott erdőgazdálkodó, tulajdonos, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelő, földhasználati, haszonélvezeti használati jog jogosultja formálhat jogot.

      Formanyomtatvány

  • Erdő, szabad rendelkezésű erdő nyilvántartásba vétele

    • Mikor mérték fel az erdőm? Miért nem tudok róla?

      Az egész ország területe erdészeti tervezési körzetekre van bontva, minden évben máshol mérik fel az erdőket az erdőtervezők, ugyanarra a területre 10 év múlva mennek vissza. (A körzetek és a körzetekbe sorolt helységek listáját a 11/2010. (II. 4.) FVM rendelet 1-es és 2-es számú melléklete tartalmazza, amely itt érhető el.) A konkrét település ismeretében meg tudjuk mondani mikor volt a legutolsó felvétel. Az új felvétel évében az érintett önkormányzatok tájékoztatást kapnak. A tulajdonosokat a helyben szokásos módon, többnyire hirdetményi úton értesíti a hatóság. (Az elmúlt 1 év és az elkövetkező 2 év tervezési ütemezéséről információk találhatóak honlapunkon.)

Erdőgazdálkodói nyilvántartással kapcsolatos ügyek

Felhívjuk figyelmüket, hogy a kérdések és válaszok általános tájékoztató jellegűek! Amennyiben az itt közölt információk és a vonatkozó jogszabályok között ellentmondás, vagy eltérés merül fel, úgy minden esetben a jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

  • Erdőgazdálkodó nyilvántartásba vétele, törlése


     

    • Belterületen van az erdőm, ilyenkor kihez kell, hogy forduljak fakivágás ügyben?

      A belterületen található erdőkre ugyanazok a jogszabályi előírások vonatkoznak, mint a külterületen található erdőkre. Ennek leírása megtalálható a „Hogyan vághatok ki fát az erdőmből?” kérdésre adott válaszban. Erdőnek nem minősülő faállománynál, természetvédelmi érintettség esetén az illetékes jegyző, illetve a természetvédelmi hatóság rendelkezik hatáskörrel.

    • Hogyan vághatok ki fát az erdőmből?

      Első lépésként kezdeményezni kell az erdőgazdálkodóként történő nyilvántartásba vételt az erdészeti hatóságnál. Erről a „Hogy lehetek nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó?” kérdésnél illetve az Erdőgazdálkodói nyilvántartással kapcsolatos ügyek leírásánál találhat információt.

      Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó részére – a nyilvántartásba vételt követően – erdőterv határozatot (erdőtervet) ad ki. Ez az alapja az erdőgazdálkodásának, tartalmazza többek között a fakitermelési lehetőségeket is. Az Erdőtörvény hatályba lépése (2009. július 10.) után elkészült körzeti erdőtervek alapján megállapított erdőterveket az erdészeti hatóság hivatalból, térítésmenetesen állapítja meg. A hatályba lépés előtt elkészült körzeti erdőterveknél az erdőgazdálkodónak kell kérnie az erdőterv kiadását az erdészeti hatóságtól.

      Az erdőtervben rögzített fahasználati lehetőségek alapján kiállított, és a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzésével ellátott előzetes bejelentés megtétele és a szükséges határidők letelte után lehet a fakitermelést elkezdeni. A bejelentéshez szükséges formanyomtatványt a jogosult erdészeti szakszemélyzet tölti ki.

    • Erdőgazdálkodási tevékenységet ki jelenthet be?

       

      Erdőben végzendő erdőgazdálkodási tevékenységet az erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett erdőgazdálkodó jelentheti be az erdészeti hatóságnak, a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzésével. Fakitermelés esetén a tervezett munka bejelentését követően, de még a fakitermelés megkezdése előtt a jogosult erdészeti szakszemélynek műveleti lapot kell kiállítania, csak ezt követően kezdhető el a tevékenység.

      Fásításban tervezett gazdálkodási tevékenységet az arra jogosult jelenthet be [Vhr. 43.§ (2)]. A tevékenység csak az erdészeti hatóság által záradékolt bejelentés mellett valósítható meg.

      Szabadrendelkezésű erőben végzendő erdőgazdálkodási tevékenységet az erdőgazdálkodó jelentheti be. A tevékenység a fásításhoz hasonlóan csak akkor kezdhető meg, ha az erdészeti hatóság  záradékolta azt.

       

    • Van-e díja az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételnek?

      Igen, van. Az alap díjtétel 6.500 Ft plusz  földrészletenként 5.000 Ft. [Lásd a 63/2012 (VII.2.). VM rendelet 1. számú mellékletének 15.1.1 és 15.1.2.2 pontját.]

    • Haszonélvezeti jog/özvegyi jog van rögzítve a földrészleten az erdőgazdálkodói nyilván-tartásba vételhez szükséges-e a jogosult beleegyezése?

      Igen, ilyen esetben a haszonélvező/özvegyi jog jogosultja rendelkezhet az ingatlan használati jogáról így az ő beleegyezése is szükséges.

    • Nem akarom, hogy ő legyen az erdőgazdálkodó! Mit tehetek?

      A tulajdonosok a bejegyző határozattal szemben a határozatban megjelölt módon és törvényes határidőbe jogorvoslattal élhetnek. A későbbiekben az erdőgazdálkodói bejegyzés alapjául szolgáló jogviszonytól függően kezdeményezhetik a megállapodás megszüntetését, illetve annak érdekében polgári bírósághoz fordulhatnak. A jogerősen bejegyzett erdőgazdálkodó jogerős törléséig kizárólagosan jogosult és köteles erdőgazdálkodási tevékenységet végezni.

    • De én nem járultam hozzá, hogy a határozatban szereplő személy erdőgazdálkodjon!

      2013. február 1-jét megelőzően az erdőgazdálkodói jogviszony létesítéséhez minden esetben elegendő volt a tulajdonosok tulajdoni hányaduk alapján számított többségi döntése.

      Amennyiben a bejegyzett erdőgazdálkodó használati jogviszonyát megalapozó szerződés létrejöttét vagy tartalmát jogszabálysértőnek tartja, azt polgári bíróságon támadhatja meg.

    • 50%-nál kisebb a tulajdoni hányadom, hogyan lehetek erdőgazdálkodó?

      Kezdeményezheti az ilyen tartalmú használati megosztásról (tulajdoni hányadoktól eltérő használat) szóló tulajdonosi megállapodás létrehozását, illetve a használati jogosultság más jogcímen történő átengedését. Az ajánlattétellel és az ajánlat elfogadásával, valamint a megállapodás létrehozásával kapcsolatos részletszabályokat a Tft. 11/B-11/H §-ai tartalmazzák.

    • 50%-nál nagyobb a tulajdoni hányadom. Hogyan lehetek erdőgazdálkodó?

      Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Evt.) 17. § (6)-(7) bekezdése értelmében a tulajdonostársaknak társult erdőgazdálkodást kell folytatniuk és az erdőt egy személy használatába kell adniuk, ha  a földrészletnek több tulajdonosa van. Erre több jogcímen is lehetőségük van.

      2013. február 1-je óta a tulajdoni hányadoktól eltérő használatról szóló tulajdonosi megállapodás létrehozásához, valamint – az erdőgazdálkodási haszonbérlet kivételével – az erdő használatának bármely jogcímen történő átengedéséhez a tulajdonostársak egyhangú döntése és a megállapodás egységes okiratba foglalása szükséges. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (továbbiakban: Tft.) 11/B-11/C§-ai részletesen szabályozzák, hogy a 100 %-os tulajdonosi hozzájárulás mely esetben tekinthető megadottnak.

       

      Amennyiben a használat jogcíme haszonbérleti szerződés, annak létrehozásához az Evt. 20. § (4) bekezdése értelmében a tulajdonosok tulajdoni hányad szerint számított szótöbbségi döntése is elegendő. A Tft. közös tulajdonban álló termőföld használatának átengedésére vonatkozó további szabályait azonban ebben az esetben is alkalmazni kell.

    • Kizárólagos tulajdonosa vagyok egy erdőterületnek. Csak én lehetek a terület erdőgazdálkodója?

      Nem. Dönthet úgy, hogy az erdő használatát, hasznainak szedését, valamint a gazdálkodói jogok gyakorlását szerződésben másnak engedi át.

    • Hogyan lehetek erdőgazdálkodó a kizárólagos tulajdonomban lévő erdőterületen?

      Amennyiben Ön az erdőterület kizárólagos tulajdonosa, kérje nyilvántartásba vételét a területileg illetékes (az erdőterület földrajzi fekvése szerinti) erdészeti hatóságtól.

    • Hogy lehetek nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó?

      Az erdő fekvése szerint illetékes erdészeti hatóságnál kérelmezni kell az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételt. A kérelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani.

      A kérelemhez csatolni kell a jogosult erdészeti szakszemélyzet nyilatkozatát a szakirányítási feladatok vállalásáról. Amennyiben a kérelem a földrészlet vagy alrészlet részterületére vonatkozik, mellékelni kell egy 30 napnál nem régebbi hiteles, ingatlan-nyivántartási térképet az érintett terület feltüntetésével. A kérelem eljárási díja: 6 500 Ft (alapdíj) + 5 000 Ft földrészletenként. Az erdészeti hatóság a kérelmezőt határozatban értesíti a nyilvántartásba vételről.Az erdészeti hatóság egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba-vételi eljárást folytat le, ha az erdő használatára vonatkozó megállapodást a felek az Erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló  153/2009. (XI.13.) FVM rendeletben meghatározott szerződésminta alkalmazásával kötötték meg.

       

    • Ki lehet erdőgazdálkodó?

      Bárki, magánszemély, gazdasági társaság vagy akár önkormányzat is. Fontos kikötés, hogy az erdőgazdálkodó tulajdonosi vagy földhasználati joggal rendelkezzen. A használati jog alapja lehet szerződés (pl. haszonbérleti szerződés) vagy az ingatlan-nyilvántartás (pl. haszonélvezeti jog). A szerződésnek utalnia kell a használati jogra. Az erdőgazdálkodónak nem szükséges szakmai ismeretekkel rendelkeznie, mivel – az erdőtörvény előírása szerint – a szakszerűség biztosítására jogosult erdészeti szakszemélyzetet kell foglalkoztatnia.
  • Adatszolgáltatás erdőgazdálkodói nyilvántartásból

    • Valaki erdőgazdálkodik az erdőmben. Ki az?

       

      Ha valaki jogszerűen gazdálkodik, akkor Ön, mint tulajdonos tértivevényes levélben kapott egy példányt az erdőgazdálkodói bejegyző határozatból. Amennyiben az erdőgazdálkodói bejegyző határozat Önhöz nem jutott volna el (pl. mert a bejegyzéskor még nem volt az ingatlan tulajdonosa, vagy a bejegyzést hirdetményi úton közöltük,), az erdőgazdálkodói nyilvántartásból igényelhet adatot. Az erdőgazdálkodói nyilvántartásból másolat kiadása iránti kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani.

      Az adatszolgáltatás díja nemhiteles szemlemásolat esetén 1500 Ft., hiteles szemlemásolat esetén 2000 Ft.

       

  • Erdőgazdálkodó adatváltozásának átvezetése

    • Amennyiben az erdőgazdálkodásra vonatkozó nyilvántartás adataival kapcsolatosan az érintett erdőgazdálkodó nem ért egyet, az adatokat esetleg hibásnak, tévesnek véli, hova fordulhat felülvizsgálat ügyében?

      Az erdészeti adatokkal kapcsolatos problémák esetén a területileg illetékes megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztályát kell felkeresni. Ha az erdőingatlan területével, térképi feltüntetésével van gond, úgy az illetékes körzeti földhivatalt is célszerű megkeresni. Igazgatóság kereső

Körzeti erdőtervvel kapcsolatos ügyek

Felhívjuk figyelmüket, hogy a kérdések és válaszok általános tájékoztató jellegűek! Amennyiben az itt közölt információk és a vonatkozó jogszabályok között ellentmondás, vagy eltérés merül fel, úgy minden esetben a jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

  • Erdőterv-határozat

    • Módosulnak az erdőtervi előírások az erdőgazdálkodó változása esetén?

      Nem módosulnak. Az erdőterv előírásai akkor is érvényben maradnak, ha az erdőgazdálkodó személyében változás következik be. Amennyiben a erdőgazdálkodó személye változik, az új erdőgazdálkodó kérheti az erdőterv módosítását. Az erdőtervben foglaltak az adott erdőrészlet mindenkori erdőgazdálkodóját jogosítják és kötelezik.

    • Mi az erdőterv?

      Az erdőterv határozat tartalmazza az erdőgazdálkodó megadott erdőgazdálkodási egységére vonatkozó jogait és kötelezettségeit.

      A tíz évenként megújításra kerülő körzeti erdőtervek alapján az erdőgazdálkodó jogait és kötelezettségeit a területileg illetékes Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztálya (a továbbiakban: erdészeti hatóság) erdőterv határozatban (a továbbiakban: erdőterv) hivatalból vagy kérelemre indult eljárásban állapítja meg.

      Az erdőterv az erdőgazdálkodónak a körzeti erdőterv érvényességi idején belül tervezett, az erdőgazdálkodó területére a körzeti erdőtervben előírt – közérdeket szolgáló – korlátokkal és kötelező feladatokkal összhangban álló erdőgazdálkodási tevékenységeket tartalmazza.

      Az erdőterv tartalma kiterjed az erdei haszonvételekre, a tartamos erdőgazdálkodást, valamint egyéb, az erdőgazdálkodást közvetve vagy közvetlenül szolgáló tevékenységekre. Tartalmazza az erdőtervi térképet és az erdőrészlet lapokat is.

      Az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodási tevékenységet csak a gazdálkodási területére vonatkozó erdőterv alapján végezhet.

      Az erdőtervben az egyes erdőrészletekre megadott fahasználati lehetőségek, felújítási kötelezettségek az adott erdőrészlet mindenkori erdőgazdálkodóját jogosítják és kötelezik. Az erdőterv az adott erdőterületre vonatkozóan határozza meg az erdőgazdálkodás feltételeit a tulajdonosok, illetve a gazdálkodók személyében beálló változásoktól függetlenül.

       

       

    • Meddig tart, illetve meghosszabbítható-e az erdőterv érvényessége?

       

      Az erdőtervek érvényességének lejárati éve megegyezik a körzeti erdőterv érvényességének lejárati évével. Az erdőtervben foglalt jogosultságok a következő körzeti erdőtervezés alapján kiadott erdőterv határozat kézbesítéséig gyakorolhatók.

      Abban az esetben, ha az Evt. hatálybalépése előtt (2009) jóváhagyott körzeti erdőterv lejártakor az Evt. szerinti új körzeti erdőterv alapján kiadott erdőterv nem áll rendelkezésre, az erdőgazdálkodó kérvényezheti, hogy az erdészeti hatóság az új körzeti erdőterv alapján kiadott erdőterv jogerőre emelkedéséig átmeneti erdőterv határozatban határozza meg az erdőgazdálkodó jogait és kötelezettségeit és így tegye lehetővé a folyamatos gazdálkodást.

       

    • Hogyan kaphatok erdőterv határozatot?

      Amennyiben az Evt. hatálybalépése (2009) után készült körzeti erdőterv készült az Ön területére az erdészeti hatóság a gazdálkodói nyilvántartásba vételt követően hivatalból kiadja az erdőterv határozatot.

      Ha az Evt. hatálybalépése előtt (2009) jóváhagyott körzeti erdőterv vonatkozik az Ön erdőterületére, akkor kérelmeznie kell, hogy az erdészeti hatóság erdőterv határozatot adjon ki az Ön részére.

      Abban az esetben, ha az Evt. hatálybalépése előtt (2009) jóváhagyott körzeti erdőterv lejártakor az Evt. szerinti új körzeti erdőterv alapján kiadott erdőterv nem áll rendelkezésre, az erdőgazdálkodó kérvényezheti, hogy az erdészeti hatóság az új körzeti erdőterv alapján kiadott erdőterv jogerőre emelkedéséig átmeneti erdőterv határozatban határozza meg az erdőgazdálkodó jogait és kötelezettségeit, és így tegye lehetővé a gazdálkodást.

      Fontos! Erdőterv határozatot csak a gazdálkodói nyilvántartásba vételi határozata jogerőssé válása után kaphat.

    • Lehet-e erdőgazdálkodást folytatni erdőterv határozat nélkül?

      Nem lehet! Erdőgazdálkodó erdőgazdálkodási tevékenységet csak a gazdálkodási területére vonatkozó érvényes erdőtervhatározat (később erdőterv) birtokában végezhet. Az erdőtervben az egyes erdőrészletekre határozattal meghatározott fahasználati lehetőségek, felújítási kötelezettségek az adott erdőrészlet mindenkori erdőgazdálkodóját jogosítják és kötelezik.

    • Belterületen van az erdőm, ilyenkor kihez kell, hogy forduljak fakivágás ügyben?

      A belterületen található erdőkre ugyanazok a jogszabályi előírások vonatkoznak, mint a külterületen található erdőkre. Ennek leírása megtalálható a „Hogyan vághatok ki fát az erdőmből?” kérdésre adott válaszban. Erdőnek nem minősülő faállománynál, természetvédelmi érintettség esetén az illetékes jegyző, illetve a természetvédelmi hatóság rendelkezik hatáskörrel.

    • Hogyan vághatok ki fát az erdőmből?

       Első lépésként kezdeményezni kell az erdőgazdálkodóként történő nyilvántartásba vételt az erdészeti hatóságnál. Erről a „Hogy lehetek nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó?” kérdésnél illetve az Erdőgazdálkodói nyilvántartással kapcsolatos ügyek leírásánál találhat információt.

      Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó részére – a nyilvántartásba vételt követően – erdőterv határozatot (erdőtervet) ad ki. Ez az alapja az erdőgazdálkodásának, tartalmazza többek között a fakitermelési lehetőségeket is. Az Erdőtörvény hatályba lépése (2009. július 10.) után elkészült körzeti erdőtervek alapján megállapított erdőterveket az erdészeti hatóság hivatalból, térítésmenetesen állapítja meg. A hatályba lépés előtt elkészült körzeti erdőterveknél az erdőgazdálkodónak kell kérnie az erdőterv kiadását az erdészeti hatóságtól.

      Az erdőtervben rögzített fahasználati lehetőségek alapján kiállított, és a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzésével ellátott előzetes bejelentés megtétele és a szükséges határidők letelte után lehet a fakitermelést elkezdeni. A bejelentéshez szükséges formanyomtatványt a jogosult erdészeti szakszemélyzet tölti ki.

    • Mi az éves terv?

      Az új Evt. hatályba lépését követően már nincs éves terv. Helyette az erdőterv határozat előírásaira épülő tervbejelentési kötelezettsége van az erdőgazdálkodónak.

  • Erdőterv módosításának engedélyezése

    • Hogyan módosítható a jogerőre emelkedett erdőterv?

      Amennyiben az erdő rendeltetésében, állapotában bekövetkezett, a körzeti erdőterv elkészítésekor előre nem látott változás indokolja az erdőterv módosítását, akkor az erdészeti hatóság a tudomásszerzést követően hivatalból módosítja az erdőtervet (új erdőterv határozatot ad ki).

      Amennyiben a gazdálkodási viszonyokban bekövetkezett, a körzeti erdőterv elkészítésekor előre nem látott változás indokolja az erdőterv módosítását, akkor az erdőgazdálkodónak kell kérelmeznie az erdészeti hatóságnál az erdőterv módosítását.

      Az Országos Erdőállomány Adattárat érintő változások esetén a kérelmezőnek a jogszabály által előírt dokumentumokat jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzésével ellátva kell benyújtania. A szükséges nyomtatványok letölthetők.

    • Mit tehetek, ha az erdőtervemben leírtakkal szemben más jellegű fahasználatot, felújítást, erdőterület megosztást szeretnék végezni?

      Az erdőterv módosítását az erdőgazdálkodó kérelmezheti az illetékes erdészeti hatóságnál. A módosítási kérelmet indokolni kell. Azok az okok alkalmasak a kérelem megfelelő alátámasztására, amelyek a gazdálkodási viszonyokban a körzeti erdőterv készítése után, előre nem láthatóan következtek be.

  • Körzeti erdőtervek elkészítése, Országos Erdőállomány Adattárba építése

    • Mit tartalmaz az erdőrészlet lap?

       

      Az erdőrészlet lap(ok) és az erdőtervi térkép az erdőterv elválaszthatatlan részét képezik. Az erdőrészlet lap az alábbiakat tartalmazza:

      -   az erdőrészlet azonosító adatait (helység, tag, részlet, stb.),

      -   az erdőgazdálkodó megnevezését és kódját,

      -   az erdőrészlet terület adatait (részlet területe, eddigi véghasznált terület, kötelezettség területe, stb.),

      -   az erdőrészlet termőhelyi adatait (fekvés, domborzat, klíma, genetikai talajtípus, stb.),

      -   a gazdálkodás esetleges korlátozásait,

      -   a védettséget és annak fokát,

      -   az erdő állapotának adatait, állományleírást (magasság, kor, elegyarány, stb.),

      -   a 10 évre vonatkozó erdőművelési és fahasználati előírásokat (fakitermelési terv, erdősítési terv),

      -   megjegyzéseket és egyéb tervelőírásokat.

       

    • A megkérdezésem nélkül bármit tervezhetnek az erdőmre?

      A körzeti erdőtervezés során lehetősége van az érintettekne (tulajdonosoknak/erdőgazdálkodóknak/hatóságoknak, stb.) az elképzelésük egyeztetésére a tervet készítő erdészeti hatósággal (az előzetes jegyzőkönyvi tárgyalás, valamint a részlet szintű tárgyalás folyamán). Ha részt vesz az előzetes jegyzőkönyvi, valamint a részlet szintű tárgyalásokon, akkor – a szakmai és jogi kereteken belül – a tulajdonos, ill. erdőgazdálkodó elképzelései is belekerülnek az erdőtervbe. Ebből következően fontos az Ön véleménye! Figyelmes erdőgazdálkodó/tulajdonos hasznos véleménye, észrevétele nagyban segíti a későbbi időszak erdőgazdálkodási munkáinak megalapozását szolgáló erdőterv készítését.

    • Nem ott lakom ahol az erdőm van, honnan fogok tudni róla, ha ott terveznek?

       

      Sajnos ez esetben sem küldünk személyre szóló értesítést, figyelni kell az önkormányzati hirdetményeket, továbbá honlapunkról is tájékozódhat, illetve erdőgazdálkodója kap értesítést a tervezés megkezdéséről, nála érdeklődjön.

      Az erdoterkep.nebih.gov.hu oldal tájékoztat a következő – több más információ mellett – erdőtervezés évéről erdőrészlet szinten.

       

    • Erdőtulajdonosként kapok személyre szóló értesítést a körzeti erdőtervezésről?

      Nem. A körzeti erdőtervezés jogszabályban rögzített körzetekben, a körzeteket alkotó helységekben és ütemterv szerint történik. A tervezéssel érintett helységek önkormányzatainál hirdetmény kerül kifüggesztésre az erdőtervi tárgyalások időpontjáról és helyszínéről. Erdőgazdálkodója személyes értesítést kap a tervezési folyamat minden lépéséről. Honlapunkról is tájékozódhat az aktuálisan erdőtervezéssel érintett körzetekről és helységekről.

    • Mi az a körzeti erdőterv?

      Az erdővagyon védelme és a fenntartható erdőgazdálkodás érdekében Magyarország erdőterületei ún. erdészeti tervezési körzetekre vannak felosztva, melyek átlagosan 10-15 ezer hektár erdőterületet foglalnak magukban.

      A körzetek erdeiben a Megyei Kormányhivatalok Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztályai által készített ún. körzeti erdőtervek alapján kell gazdálkodni. E tíz évenként megújításra kerülő tervek – a bennük foglalt gazdálkodási lehetőségeken és kötelezettségen keresztül – biztosítják az erdőgazdálkodás szakmaiságát és tartamosságát, vagyis hogy az ország erdőterülete ne csökkenjen, az erdők állapota ne romoljon, s természeti értékei megőrződjenek. A körzeti erdőtervet az erdészeti hatóság szakemberei készítik az érintett erdőgazdálkodók, hatóságok, Nemzeti Park Igazgatóságok, önkormányzatok és az erdészeti vagy természetvédelmi célra alakult civil szervezetek bevonásával.

      A terv – akárcsak egy földhivatali nyilvántartás – helyrajzi-számhoz és speciális erdészeti alapegységhez, az ún. erdőrészlethez kötötten állapot- és tervadatokat, adott esetben korlátozásokat és természetvédelmi kezelési szabályokat tartalmaz. A terv betartását az erdészeti hatóság ellenőrzi.

      E szigorúnak tűnő szabályozás célja az erdő és a benne megtestesülő természeti értékek oltalma, az ország faanyagellátásának hosszú távú biztosítása, s mindezeken keresztül a társadalom érdekeinek védelme.

      A körzeti erdőtervek adatai, az erdővel összefüggő sok más egyéb adattal egyetemben a NÉBIH Erdészeti Igazgatósága által üzemeltetett Erdészeti Szakigazgatási Információs Rendszer (ESZIR) részét képezik. Ez egy hatalmas digitális adatbázis – melynek része az ország teljes területét lefedő digitális térképi állomány is – mind a szakhatóságok, mind az erdőgazdálkodók számára elérhető, s munkájukhoz XXI. századi hátteret biztosít.

      A mintegy kétéves tervezési folyamatból kifolyólag egy adott évben egy időben folyik a tárgyévi erdőtervezés, a megelőző év erdőtervezési munkálatainak lezárása és a következő évi tervezés előkészítése.

      A körzeti erdőtervezéssel aktuálisan érintett körzetek, ill. egységek pontos megnevezéssel, és az erdőtervezésre kerülő helységek listája honlapunkon megtekinthető.

Erdőtelepítéssel, fásítás létrehozásával kapcsolatos ügyek

Felhívjuk figyelmüket, hogy a kérdések és válaszok általános tájékoztató jellegűek! Amennyiben az itt közölt információk és a vonatkozó jogszabályok között ellentmondás, vagy eltérés merül fel, úgy minden esetben a jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

  • Erdő telepítésének engedélyezése


     

    • Erdő telepítéséhez kell-e valamilyen engedély?

      Erdőtelepítés csak az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési kivitelezési terv alapján végezhető.. Ilyen tervet csak erdőmérnök készíthet. A terv kötelező szakmai tartalmán (Vhr. 25.§ (1)) felül szükséges, hogy az erdőtelepítéshez a terület tulajdonosa(i) is hozzájárulásukat adják. Védett természeti területen, NATURA 2000-es területen a telepítéshez a természetvédelmi hatóság hozzájárulását is be kell szerezni. Fásítások és a szabad rendelkezésű erdők telepítése legalább az elsőkivitel megkezdése előtt 45 nappal történő előzetes bejelentés alapján,  telepítési terv nélkül végezhető.

      2013. november 1-jétől a borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területeken erdő telepítése csak az illetékes hegyközség hozzájárulásával lehetséges, az ingatlan határától legalább 10 m-es védősáv megtartásával

  • Szabad rendelkezésű erdő, ill. fásítás engedélyezése


     
    • Erdőt akarok telepíteni, de nem kérek támogatást. Akkor is kell hozzá engedély?

      Nem, az Evt. 47.§ (1) bekezdése alapján szabad rendelkezésű erdő esetében lehetősége van arra, hogy a telepítés megkezdése előtt 45 nappal bejelentse az illetékes erdészeti hatóságnak. Az Evt. 47. § (4) bekezdése alapján egyszerűsített telepítési tervet is engedélyeztethet az illetékes erdészeti hatósággal.

    • A szántóm végébe szeretnék pár száz négyzetméterre fát ültetni, mit kell tennem?

      A telepítés megvalósulása előtt 45 nappal az illetékes erdészeti hatóságnak be kell jelentenie [Evt. 47.§ (1)bekezdés], vagy az illetékes erdészeti hatóságnál engedélyeztetésre fásításra vonatkozó egyszerűsített erdőtelepítési tervet adhat be.

    • Fásítás létesítéséhez kell-e valamilyen engedély?

      Fásítások és a szabad rendelkezésű erdők telepítése legalább az elsőkivitel megkezdése előtt 45 nappal történő előzetes bejelentés alapján,telepítési terv nélkül végezhető.

      Bejelentő lap.

      Vagy az Evt. 47.§ (4) bekezdése alapján előre is lehet telepítési tervet engedélyeztetni, mely 5 évre szól.

Erdőgazdálkodással kapcsolatos ügyek

Felhívjuk figyelmüket, hogy a kérdések és válaszok általános tájékoztató jellegűek! Amennyiben az itt közölt információk és a vonatkozó jogszabályok között ellentmondás, vagy eltérés merül fel, úgy minden esetben a jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

  • Tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek bejelentésének fogadása, korlátozása, megtiltása, ellenőrzése


     
    • A fakitermelés előtt mennyi idővel kell szólni az erdőfelügyelőnek, hogy mutassa meg a kivágandó fákat?

      A kivágandó fákat nem az erdőfelügyelő fogja megmutatni, ez az erdőgazdálkodó szakszemélyzetének a feladata. Ápoló- és tisztítóvágás, felújítóvágás és szálalóvágás végvágása, valamint tarvágás kivételével minden fahasználat megkezdése előtt – faültetvények és kultúrerdő kivételével – a kivágandó fákat meg kell jelölni. Az erdészeti hatóság a megjelölés megtörténtét  ellenőrizheti.
       

    • Az erdőgazdálkodó kap-e előzetes értesítést arról, hogy az erdészeti hatóság terepi ellenőrzést végez a gazdálkodó területén?

      A gazdálkodó értesítésére általában nem kerül sor a terepi ellenőrzést megelőzően.

    • Nem tudtam arról, hogy a fakitermelést engedélyeztetnem kellett volna. Kaphatok utólagosan engedélyt?

      Nem, az Erdőtörvény erre nem ad lehetőséget.
    • Belterületen van az erdőm, ilyenkor kihez kell, hogy forduljak fakivágás ügyben?

      A belterületen található erdőkre ugyanazok a jogszabályi előírások vonatkoznak, mint a külterületen található erdőkre. Ennek leírása megtalálható a „Hogyan vághatok ki fát az erdőmből?” kérdésre adott válaszban. Erdőnek nem minősülő faállománynál, természetvédelmi érintettség esetén az illetékes jegyző, illetve a természetvédelmi hatóság rendelkezik hatáskörrel.

    • Hogyan vághatok ki fát az erdőmből?

       Első lépésként kezdeményezni kell az erdőgazdálkodóként történő nyilvántartásba vételt az erdészeti hatóságnál. Erről a „Hogy lehetek nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó?” kérdésnél illetve az Erdőgazdálkodói nyilvántartással kapcsolatos ügyek leírásánál találhat információt.

      Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó részére – a nyilvántartásba vételt követően – erdőterv határozatot (erdőtervet) ad ki. Ez az alapja az erdőgazdálkodásának, tartalmazza többek között a fakitermelési lehetőségeket is. Az Erdőtörvény hatályba lépése (2009. július 10.) után elkészült körzeti erdőtervek alapján megállapított erdőterveket az erdészeti hatóság hivatalból, térítésmenetesen állapítja meg. A hatályba lépés előtt elkészült körzeti erdőterveknél az erdőgazdálkodónak kell kérnie az erdőterv kiadását az erdészeti hatóságtól.

      Az erdőtervben rögzített fahasználati lehetőségek alapján kiállított, és a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzésével ellátott előzetes bejelentés megtétele és a szükséges határidők letelte után lehet a fakitermelést elkezdeni. A bejelentéshez szükséges formanyomtatványt a jogosult erdészeti szakszemélyzet tölti ki.

       

    • Ha van érvényes erdőtervem, miért kell még tervbejelentőt is beadni? Miért nem mondják meg, ha már ott vannak az adatok, hogy mit kell csinálnom?

      Az erdőterv határozat egy kerettervet tartalmaz. A benne leírt fahasználati lehetőségek elvégezhetőek, az erdősítési előírások elvégzendők. Az erdősítési munkákra vonatkozó határidőket a Vhr. 28-29.§-a határozza meg. A fakitermelési munkák időpontja nem szabott, azok az erdőtervi cikluson belül bármikor elvégezhetők, az erdőgazdálkodó döntése alapján. Mivel az erdőtervezés óta előre nem látható változások állhattak be az erdő állapotában, így a tervbejelentés azért szükséges, mert ekkor megvizsgálja a hatóság, hogy hivatalból indított eljárás keretén belül szükséges-e a bejelentett tevékenységet korlátoznia, feltételhez kötnie, vagy megtiltania.

    • Ki készíti el a tervbejelentőt?

      Az erdőgazdálkodó jogosult erdészeti szakszemélyzete készíti el a tervbejelentőt (a műveleti lapot, és a megvalósult tevékenységek bejelentését is). A bejelentés(ek)nek nincs eljárási díja(uk).

    • Tudnak-e nekem tervbejelentőt készíteni?

      Az erdészeti hatóság dolgozói nem készíthetnek tervbejelentőttekintve hogy összeférhetetlen a munkájukkal, hiszen ők azok,, akik ellenőrzik ezeket és a végrehajtásukat. A tervbejelentő elkészítésében az erdőgazdálkodónak a jogosult erdészeti szakszemélyzete tud segíteni. A tervbejelentőnek része is a jogosult erdészeti szakszemélyzet aláírása, ezzel biztosítva azt, hogy a tervbejelentő megfelel a szakmai és jogszabályi feltételeknek.

    • Tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek bejelentésének fogadása, korlátozása, megtiltása, ellenőrzése

      De igen, de csak a jogszabályi előírások keretei között. Az erdőben – a magántulajdonban lévő erdőt is beleértve – gazdálkodni kizárólag az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Erdőtörvény) és más (például természetvédelmi, vízügyi) jogszabályok előírásainak betartásával lehet.

    • Nem csinálhatok azt az erdőmmel, amit én akarok?

      De igen, de csak a jogszabályi előírások keretei között. Az erdőben – a magántulajdonban lévő erdőt is beleértve – gazdálkodni kizárólag az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Erdőtörvény) és más (például természetvédelmi, vízügyi) jogszabályok előírásainak betartásával lehet.

  • Erdőgazdálkodási tevékenység elrendelése


     
    • Az ingatlan-nyilvántartás szerint gyepet (szántót) vásároltam, úgy is akarom művelni. Milyen jogon köteleznek erdőgazdálkodásra?

      Az Erdőtörvény szerint erdőterületnek kell tekinteni minden olyan erdei fafajokból álló faállományt, amely területe átlagosan legalább 20 m széles, kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja, és a talajt legalább 50 százalékos – talajvédelmi rendeltetésnél 30 százalékos – mértékben fedi. Az ilyen területek akkor is erdőnek minősülnek, ha más művelési ágban tartják nyilván. A tulajdonos (használó) kötelessége, hogy kezdeményezze a természetbeni állapotnak megfelelő művelési ág szerinti nyilvántartást az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 27. § (2) bekezdésének a) pontja értelmében.
       

  • Fásításban, ill. szabad rendelkezésű erdőben tervezett fakitermelés bejelentésének fogadása, korlátozása, megtiltása, ellenőrzése


     
    • Nem erdő művelési ágban nyilvántartott területen is engedélyköteles a fakitermelés?

      Igen. A művelés alól kivett területeket érintő néhány speciális kivételtől eltekintve (arborétum, közpark, tanya, folyó, patak, csatorna, szennyvízelhelyezésére szolgáló területek) a fásításokra és az erdőterületekre vonatkozó fakitermelési szabályok az ingatlan művelési ágától függetlenül érvényesek. Védett természeti területen az erdészeti hatóság mellett a természetvédelmi jogszabályok előírásait is be kell tartani.

       

  • Eljárás jogosulatlan vagy szakszerűtlen erdőgazdálkodás esetén


     
    • Fakitermelést végeznek itt és itt… Megmondanák, hogy kinek, és mi alapján adtak erre engedélyt?

      Fakitermelésre vonatkozó bejelentését kivizsgáljuk, és hamarosan tájékoztatjuk arról, hogy az engedéllyel történik-e, avagy sem. A fakitermelés engedély jogosultjának (az erdőgazdálkodónak) a személyes adatait azonban nem adhatjuk ki. Amennyiben engedély nélküli fakitermelésről van szó, akkor bejelentését külön megköszönjük, és a későbbiekben szükség esetén számítunk tanúként történő közreműködésére.
       

    • Az erdőmből fát loptak/lopnak. Mi a teendőm?

      Tegyen meg minden Öntől telhetőt a falopás megelőzésére. Javasoljuk, hogy vegye fel a kapcsolatot a területileg illetékes rendőrrel és/vagy mezőőrrel és/vagy vadőrrel és/vagy természetvédelmi őrrel és/vagy erdésszel. A falopások észlelése esetén, mind az erdészeti hatóságot, mind a rendőrséget haladéktalanul értesíteni kell. A bejelentés bizonyíthatósága érdekében a bejelentést szükséges írásban is benyújtani. Ha a falopás tényét nem jelenti be, akkor az erdészeti hatóság a terület erdőgazdálkodóját/tulajdonosát bírságolhatja.

    • Miért engem büntet a hatóság, ha lopják a fámat?

      Az erdőgazdálkodó, annak hiányában a tulajdonos kötelezettsége az erdő őrzése. Erdőőri feladatokat rendészeti feladatellátásra jogosult szakszemélyzet láthat el. Az erdőgazdálkodó vagy tulajdonos alkalmazhat ilyen szakembert. Jogosulatlan fakitermelés észlelése esetén az erdő tulajdonosa vagy erdőgazdálkodója a tudomásra jutástól haladéktalanul köteles bejelentést tenni a rendőrség és az erdészeti hatóság felé.

    • Valaki vágja a fát az erdőmben, de nincs erdőgazdálkodó. Mit kell tennem?

      A rendőrségen feljelentést, az erdészeti hatóság felé bejelentést kell tenni. Erdővédelmi bírságot köteles fizetni, az erdő tulajdonosa, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultja, ha erdejében bejelentés nélkül végzett fakitermelésre megbízást adott vagy a fakitermelésről tudomással bírt és azt haladéktalanul nem jelentette az erdészeti hatóságnak. [Evt. 108. § (2) bekezdés]

  • Adatszolgáltatási kötelezettség az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszerbe


     
    • Hogyan számítsam a gyakoriságot és a kárerélyt termésfelevésnél (210)? És ha mesterséges makkvetésben ette fel a disznó a makkot?

       

      A gyakorisággal megadható, hogy az érintett területen belül mekkora a ténylegesen bolygatott terület érintett területhez viszonyított százalékos aránya.

      A kárerély kitöltése: megbecsüljük a felevett termés arányát a lehullott terméshez képest %-ban. Megbecsüljük, hogy az adott területen a mindenkor várható optimális termést 100 %-nak véve, milyen arányú volt a jelenlegi termés és ennek az értékével korrigáljuk (szorozzuk) a korábban megbecsült felevett termés arányát, megkapva ezzel az erély rögzítendő értékét. Ügyeljünk arra, hogy ez a korrekció csak csökkentheti a felevett termésnél becsült arány értékét.

      Mesterséges makkvetésnél egyszerűbb a kármeghatározás, itt az érintett terület termésfelevéssel károsított területi hányada adja a gyakorisági százalékot, a kárerély százalékértéke pedig az „felevett makk/elvetett makk” arányából adódik.

       

       
    • Hogyan használjam a vadkár – rágás (212) és a faegyed vezérhajtásának lerágása (209) kódokat a károk együttes fellépésekor?

      Amennyiben a vadrágás pusztulást (100% kárerély) okozott az érintett egyedeken, akkor csak a vadkár – rágás (212) kódot használja. Ha markánsan elkülöníthető a kétféle kártétel, és a vezérhajtás-rágott egyedek nem szenvedtek mennyiségi kárt, akkor használja a faegyed vezérhajtásának lerágása (209) kódot és a vadkár – rágás (212) kódot is.

    • Mire és hogyan használható az újonnan bevezetett túráskár (215) kód?

      Természetes vagy mesterséges felújításnál a csemeték, termés vad általi bolygatáskor keletkező kár leírására szolgál. Gyakoriságként a károsított és az épen maradt termés (vagy csemete) arányát, kárerélynek pedig az egyes egyedeken bekövetkezett sérülés átlagértékét kell meghatározni.

    • Olyan erdőterületeket kezelek, amelyekre jelenleg nem egyértelmű az erdőrészletek azonosítása (pld.: folyamatban van az erdőtervezés), így a károsítás pontos helyét nem tudom megadni a „Helység, Tag, Részlet” rovatban.

      Ilyen átmeneti helyzetben az is megfelelő, ha a korábban hatályos erdőterv szerinti erdőrészlet azonosítóval adja meg a károsítás helyét, és ilyen esetben a megjegyzésben fel kell tüntetni az adott erdőterv évét.
      További megoldás lehet a károsítás feltételezett súlypontjának koordinátákkal való megadása.

    • A káreseménnyel érintett erdőterületek pontos beazonosításához segítségre lenne szükségem. Van-e ehhez böngészhető térkép?

      Igen. A területek beazonosításához egy digitális, erdőtérkép található a http://erdoterkep.nebih.gov.hu/ címen, ahol helység, erdőtag és akár erdőrészlet pontossággal is lehet keresni.

    • Beadható-e az erdőkárról szóló jelentés a korábbi Erdővédelmi jelzőlap nyomtatványon?

      Nem.
    • Az erdőterületen avartüzet észleltem, mely az álló faállományt nem károsította. Hogyan jelölhetem ezt a bejelentőn, ha az egész területet érintette a tűz?

      Avartűzként 614 kóddal jelölendő, gyakoriságnál 100%, kárerélynél 0% megadásával.

    • Az erdőben fagykárt észleltem, melyek besorolását a meglevő kár-kódtábla alapján nem tudtam elvégezni. Mi a teendő ilyenkor?

      A kódjegyzékben tételesen nem szereplő, de jogosnak ítélt károkkal folyamatosan bővítjük a kár-kódtáblát. Ennek megfelelően a kódjegyzék az alábbiakkal kiegészült:
      Fagykár állományban: 612

    • Jogosult erdészeti szakszemélyzet vagyok, és az általam kezelt erdőterületen az adott negyedévben nem történt károsítás/káresemény. Milyen gyakorisággal kell beadni a „0”-ás erdővédelmi kárbejelentő lapot?

      A bejelentések könnyítése végett a „0”-ás erdővédelmi kárbejelentő lapot elegendő csak évente egyszer, a IV. negyedévben beküldeni. E lehetőség csak akkor áll fent, ha az adott napári évben a szakszemély az által kezelt egyik területen sem észlelt káreseményt.

    • Jogosult erdészeti szakszemélyzet vagyok, és az általam kezelt erdőterületen az adott negyedévben nem történt károsítás/káresemény. Fel kell sorolnom valamennyi erdő-részletet, amit kezelek?

      Nem. Mindig csak a károsítással érintett területeket kell azonosítani és felsorolni. Ha nem történt kár, akkor elegendő évente egy darab „0”-ás lapot beadni, és azon nem kell felsorolni a területeket.

    • Jogosult erdészeti szakszemélyzetként több magánerdő gazdálkodóval is szerződést kötöttem. Mi a teendő, ha több erdőgazdálkodó erdejében is volt erdőkár?

      Amennyiben a jogosult erdészeti szakszemélyzet az A-EKB lapot használja bejelentésre, akkor nem kell erdőgazdálkodónként kitölteni kárbejelentő lapokat, hanem elegendő egy* kárbejelentő lapot beküldeni, és azon valamennyi erdőkárt feltüntetni. Ha a B-EKB lapot használja, mert később, hatósági eljárás során bizonyítékként szeretné felhasználni, akkor az érintett területekről erdőgazdálkodónként kell a kárbejelentőlapokat kitölteni.Amennyiben az egy lapon lévő sorok száma nem elegendő a károk felsorolásához, akkor az új lapon folytatandó!

    • Jogosult erdészeti szakszemélyzetként több magánerdő-gazdálkodóval is szerződést kötöttem. Mi a teendő, ha csak az egyik erdőgazdálkodó erdejében volt erdőkár?

      Ekkor a jogosult erdészeti szakszemélyzetnek nem kell gazdálkodónként kitölteni kárbejelentő lapot, hanem elegendő egy kárbejelentő lapot beküldeni, amin az adott kár szerepel. A többi erdőgazdálkodó területéről már nem kell külön „0-ás” kárbejelentő lapot megküldeni. Így ezzel azt is igazolja, hogy a többi erdőgazdálkodó területén nem észlelt erdőkárt.

    • Jogosult erdészeti szakszemélyzetként több magánerdő-gazdálkodóval is szerződést kötöttem. Mi a teendő, ha egyik erdőgazdálkodó erdejében sem volt erdőkár?

      Ebben az esetben a jogosult erdészeti szakszemélyzetnek nem kell gazdálkodónként kitölteni kárbejelentő lapot, hanem elegendő a IV. negyedévben egy darab „0”-ás jelű kárbejelentő lapot megküldeni. Ezzel igazolja, hogy az ő működési területén (az egyes erdőgazdálkodói területektől függetlenül) nem észlelt erdőkárt.

    • Állami erdőgazdaságnál jogosult szakszemélyzet a kerületvezető erdész és a műszaki vezető/erdőgondnok is. Ez esetben az erdészet területéről kitől elvárt a kárbejelentő lapok kitöltése és beküldése?

      Minden esetben annak kell kitöltenie a bejelentőt, aki észlelte a károsítást. A legtöbb esetben ez a kerületvezető erdész, így neki kell kitölteni és aláírni a kárbejelentő lapot. Ebben az esetben azonban lehetőség van arra, hogy a műszaki vezető/erdőgondnok (esetleg magasabb beosztású erdész) összegyűjtse, szakmailag kontrollálja, és egyben megküldje azokat az erdészeti hatóság részére. Amennyiben a műszaki vezető, vagy más magasabb beosztású erdész észleli a kárt, csak akkor legyen ő a kitöltő és az aláíró.

    • Állami erdőgazdaságnál az erdészetnek, mint erdőgazdálkodónak, vagy az ott alkalmazásban lévő jogosult szakszemélyzetnek kell az erdővédelmi kárbejelentő lapot beküldenie?

      Az erdővédelmi kárbejelentő lapot az erdészetnél alkalmazásban lévő jogosult szakszemélyzetnek (leggyakoribb esetben a kerületvezető erdész) kell kitölteni és aláírni. Ezt követően a kárbejelentőket az erdészet összegyűjtheti és azokat egyben is beküldheti.

    • Mint erdészeti szakszemélyzet eleget teszek-e az erdőgazdálkodó felé való értesítési kötelezettségemnek azzal, ha a kitöltött kárbejelentő lapot aláíratom az erdőgazdálkodóval?

      Igen.

    • Az erdőben olyan kárt észleltem, melynek besorolását a meglevő kár-kódtábla alapján nem tudtam elvégezni. Mi a teendő ilyenkor?

      A kódjegyzékben tételesen nem szereplő kárt „Ismeretlen kár”-ként kell kódolni, a kód: 000. Ekkor a megjegyzésben fel kell tüntetni a tényleges károsítót. Amennyiben indokolt, a későbbiekben külön kód kerül kiosztásra az adott károsításnak, ezzel bővülhet a kódlista.

    • Erdészeti szakszemélyzet vagyok, de nem jogosult erdészeti szakszemélyzet, milyen módom jelentsem az észlelt erdőkárt?

      Ez esetben az A-típusú kárbejelentő lapon lehet a kárt jelezni. A nyomtatvány letölthető erről a címről. Az A-EKB lapokat postai úton vagy elektronikus formában kell eljuttatni az erdészeti hatósághoz. A kárbejelentő lapon státuszként az ESZ (erdészeti szakszemélyzet) rövidítés alkalmazandó.

    • Erdőgazdálkodó vagyok, kell-e az erdőkárt jelentenem a korábbi OSAP-os erdővédelmi jelzőlapokon?

      A korábbi OSAP-os elvárásnak az erdővédelmi kárbejelentőlap megküldésével lehet eleget tenni, ekkor a korábbi OSAP-os jelzőlap megküldése nem szükséges.

    • Az erdőmet rendszeresen lopják. Negyedévenként szükséges bejelentést tennem?

      Igen, az újonnan észlelt falopásokról Erdővédelmi kárbejelentőt kell kitölteni és benyújtani.

    • Falopást észleltem az erdőben, milyen kárkódot adjak meg a kárbejelentő lapon?

      Az illegális fakitermelést a 704-es kárkódú „Falopás” jelöléssel kell kódolni.

    • Belvíz- illetve árvízkár esetében hogyan kell megadnom a gyakoriságot és a kárerélyt?

      Belvíz- illetve árvízkár esetében is a gyakoriság a vízzel érintett faegyedek arányát jelenti az érintett területen, tehát ha adott egy erdőrészlet, amin a vízzel érintett terület 1,2 ha, ahol minden egyes fa vízben áll, akkor a gyakoriság 100%. A kárerély az érintett területen – elsősorban a lombvesztés alapján – károsodott egyedek átlagos károsodását mutatja. Ha az érintett területen található faegyedek elpusztultak, akkor a kárerély 100% (mennyiségi kár).

    • Az általam szakirányított területeken árvíz- és belvízkárt is észleltem. Ezeket nyári vízkárként kell bejelentenem?

      Ezzel kapcsolatosan két új kárkód került bevezetésre, a belvíz (620) és az árvíz (621) károk megjelölésére, így egyértelműen két részre választva a korábbi nyári vízkárt. Amennyiben ilyen típusú kárt kíván bejelenteni az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszerbe, kérjük, használja az említett kódok valamelyikét. A 2013. évben még érvényben van a nyári vízkár kódja is (608), de ez a jövő évtől megszűnik, és csak a két új kódon lesz lehetőség kárbejelentésre.

    • Hogyan értelmezhető az új rendszerben a károsítás mértékének megadása?

      A károsítás mértékét kétféle paraméterrel, együttesen kell meghatározni.

      A károsítással érintett területen az adott fafajra vonatkozó károsított faegyedek aránya a gyakoriság.

      A fenti faegyedeknél tapasztalt károk átlagos erőssége pedig a kárerély.

      A károsításról pontos képet csak mindkét jellemző megadásával kapunk.

      Példaként:

      Van egy cseres-erdeifenyves faállományú részlet, amiben körülbelül minden negyedik cseren szemrevételezés alapján tíz százalékos Lymantria rágás miatti lombfelület hiányt észleltünk.

      Kitöltés módja: Fafaj a cser, a károsítás gyapjaslepke hernyórágás, érintett terület a részlet területe lesz (R-ként is jelölhető az érintett terület oszlopában), a gyakoriság 25%, a kárerély pedig 10%.

    • Hogyan értelmezhető az új rendszerben a károsítás mértékének megadása?

      A károsítás mértékét kétféle paraméterrel, együttesen kell meghatározni.A károsítással érintett területen az adott fafajra vonatkozó károsított faegyedek aránya a gyakoriság.

      A fenti faegyedeknél tapasztalt károk átlagos erőssége pedig a kárerély.

      A károsításról pontos képet csak mindkét jellemző megadásával kapunk.

      Példaként:

      Van egy cseres-erdeifenyves faállományú részlet, amiben körülbelül minden negyedik cseren szemrevételezés alapján tíz százalékos Lymantria rágás miatti lombfelület hiányt észleltünk.

      Kitöltés módja: Fafaj a cser, a károsítás gyapjaslepke hernyórágás, érintett terület a részlet területe lesz (R-ként is jelölhető az érintett terület oszlopában), a gyakoriság 25%, a kárerély pedig 10%.

    • Szél által okozott károsítást hogyan jelenthetek?

       

      Széltörés (619) alkalmazható a faegyed részleges (koronatörések, törzstörés) vagy közel teljes hiányát (csak törzscsonk marad) okozó szélkárnál (kárerély 1-100%).

      Széldöntés (618) alkalmazható a faegyed kidöntését (a faegyed gyökerestül kifordul) okozó szélkár esetén (kárerély 100% minden esetben).

       

  • Hogyan nyújthatok be támogatási kérelmet?

    Minden esetben a támogatási rendelet határozza meg a kérelem benyújtására vonatkozó részletszabályokat. A postai úton benyújtott kérelmek esetén, a postabélyegző kelte igazolja, hogy a kérelmet az ügyfél határidőben nyújtotta be. Az ügyfél bizonyos jogcímek esetén a támogatási kérelmét elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítással nyújthatja be.

    Az ügyfélkapuról további információ megtalálható a http://www.magyarorszag.hu/ugyfelkapu internetes oldalon.

    A kérelem a http://e-kerelem.mvh.gov.hu/internetes honlapján található elektronikus űrlap kitöltő szolgáltatás segítségével hozható létre, amely a www.mvh.gov.hu, vagy a www.magyarorszag.hu internetes portálon keresztül is elérhető.

     

    Amennyiben az elektronikus benyújtás során az ügyfél helyett a képviselője (meghatalmazott) jár el, a képviselő a saját ügyfélkapuját használja az elektronikus benyújtásra.

    A kérelem elektronikus továbbítását megelőzően a képviselő köteles:

    • az ügyfél-nyilvántartási rendszerben való nyilvántartás céljából nyilvántartásba vétel iránti kérelmet (G0001-es nyomtatvány) benyújtani,
    • az eljárására vonatkozó meghatalmazást az MVH részére benyújtani.

Erdő igénybevételével kapcsolatos ügyek

Felhívjuk figyelmüket, hogy a kérdések és válaszok általános tájékoztató jellegűek! Amennyiben az itt közölt információk és a vonatkozó jogszabályok között ellentmondás, vagy eltérés merül fel, úgy minden esetben a jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

  • Erdő igénybevételének engedélyezése

    • Házat szeretnék építeni az erdőmben. Kell ehhez erdészeti hatósági engedély?

      Erdőben nem lehetséges házat építeni. Ház építése az erdőben az erdő igénybevételének minősül, amelyhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, gazdasági elsődleges rendeltetésű kultúrerdő és faültetvény kivételével kizárólag a közérdekkel összhangban lehet. Tehát ház csak gazdasági elsődleges rendeltetésű kultúrerdőben vagy faültetvényben építhető, amennyiben más, arra alkalmas földterület nem áll rendelkezésre. Az erdő igénybevételének feltétele az erdővédelmi járulék megfizetése, illetve csereerdősítés elvégzése, de szükség esetén az erdészeti hatóság további feltételeket is előírhat. A kérelem formai és tartalmi követelményeiről érdeklődjön az illetékes Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztályon.

      Az erdészeti hatóság csak az erdőterület igénybevételét engedélyezi. Építési engedélyt az illetékes építési hatóság – az erre kijelölt település jegyzője – ad ki az erdészeti hatóság jogerős engedélyét követően.

  • Erdő igénybevételére vonatkozó elvi engedély kiadása

    • Szeretnék az erdőmből egy darabot megszüntetni, mert más célra kívánom hasznosítani. Mit kell tennem?

      Ez erdő igénybevételét jelenti. Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, gazdasági elsődleges rendeltetésű kultúrerdő és faültetvény kivételével kizárólag a közérdekkel összhangban lehet. Először elvi hozzájárulást kell kérni, ha ez megvan meg kell osztani a területet, amelyhez az erdészeti hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges. Ha ez is megvan, következik a termelésből történő kivonás eljárása. A termelésből történő kivonási kérelemben meg kell indokolni az igénybevétel kivételességét és közérdekűségét.  További információ az Erdő igénybevételével kapcsolatos ügyek leírásánál.

Erdő látogatásával, erdei közlekedéssel, szállítással kapcsolatos ügyek

Felhívjuk figyelmüket, hogy a kérdések és válaszok általános tájékoztató jellegűek! Amennyiben az itt közölt információk és a vonatkozó jogszabályok között ellentmondás, vagy eltérés merül fel, úgy minden esetben a jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

  • Eljárás az erdei haszonvételek gyakorlásának előírásait megszegővel, falopást elkövetővel szemben


     
    • Rőzsegyűjtéshez, gomba és gyógynövény gyűjtéséhez, méhkaptárok kihelyezéséhez is kell engedély?

      Az erdészeti hatóságtól nem. A földön fekvő elhalt fa és gally, gomba, vadgyümölcs, virág, gyógynövény, fenyőgyanta, élő és elhalt cserjehajtások gyűjtésének, a méhészeti tevékenység gyakorlásának, elhalt, száraz ág nyesésének, bot, sás, nád, gyékény termelésének feltételeit az erdőgazdálkodó jogosult meghatározni. Ez alól kivételt jelentenek az állami területek, ahol az egyéni szükségletet meg nem haladó gomba, vadgyümölcs és gyógynövény (2-2 kg) gyűjtése, valamint méhkaptárak kihelyezése szabadon végezhető, a méhcsaládok elhelyezését azonban az erdőgazdálkodóval egyeztetni kell. Védett természeti területen végzett gyűjtéshez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A földön fekvő elhalt fa felkészítése is gyűjtésnek minősül, viszont a kidöntött fa felkészítése fakitermelés!

  • Erdő látogatásának korlátozására vonatkozó bejelentések fogadása, felülvizsgálata, az indokolatlan korlátozás feloldása


     
    • Korlátozhatom-e a lovaglást és a kerékpározást az erdőterületemen?

      Állami, illetve helyi önkormányzati tulajdonú erdőben, valamint a magántulajdonú erdők esetében az erdészeti feltáró hálózat részein (erdészeti magánút, híd, épített közelítő nyom, közelítő nyom) nem korlátozható a lovaglás és a kerékpározás.

      Jelzett turistaúton a kerékpárosok és lovasok úthasználatát a területileg illetékes erdészeti hatóság engedélyezheti, amennyiben az a látogatók életét és testi épségét nem veszélyezteti. Az együttes használatot a helyszínen jelölni kell. Kiépített parkerdei utat lovaglás céljára kizárólag az erre a célra kijelölt és bejelentett szakaszon lehet igénybe venni.

    • Köteles vagyok beengedni az erdőmbe a turistákat?

      Az erdőben gyalogosan az erdő tulajdoni jellegétől függetlenül bárki saját felelősségére ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve ha más jogszabály azt korlátozza, vagy az arra jogosult a látogatás korlátozását az erdőtörvényben foglaltak alapján elrendelte. Ennek lehetséges indoka, hogy az erdőben tartózkodás

      - az életet vagy testi épséget veszélyeztet (pl. fakitermelés, nagy területű vadászat),

      - az erdőgazdálkodási munkák végzését veszélyezteti vagy akadályozza.

    • Ki minősül az erdő látogatójának?

      Az erdő látogatója az, aki az erdőben nem erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység céljából tartózkodik (pl. turista, kerékpáros, lovas).

  • Lovaglásra, kerékpár-, ill. járműközlekedésre használható út kijelölése


     
    • Az erdőterületemen lovagolhatnak és kerékpározhatnak az erdőlátogatók?

      Kerékpározni vagy lovagolni csak az állami, illetve helyi önkormányzati tulajdonú erdőben szabad. Magántulajdonú erdőben az erdészeti feltáró hálózat részein kívül lovagolni, kerékpárral közlekedni tilos, kivéve, ha a magántulajdon jellegét az erdő tulajdonosa vagy erdőgazdálkodója nem jelezte. Ezért a magánerdő tulajdonosának, erdőgazdálkodójának érdeke, hogy jelölje erdőterületének határán a magántulajdon jelleget.

  • Lovas, kerékpáros, ill. járműtechnikai sportverseny engedélyezése


     
    • Korlátozhatom-e a lovaglást és a kerékpározást az erdőterületemen?

      Állami, illetve helyi önkormányzati tulajdonú erdőben, valamint a magántulajdonú erdők esetében az erdészeti feltáró hálózat részein (erdészeti magánút, híd, épített közelítő nyom, közelítő nyom) nem korlátozható a lovaglás és a kerékpározás.

      Jelzett turistaúton a kerékpárosok és lovasok úthasználatát a területileg illetékes erdészeti hatóság engedélyezheti, amennyiben az a látogatók életét és testi épségét nem veszélyezteti. Az együttes használatot a helyszínen jelölni kell. Kiépített parkerdei utat lovaglás céljára kizárólag az erre a célra kijelölt és bejelentett szakaszon lehet igénybe venni.

Erdészeti szakszemélyzet, jogosult erdészeti szakszemélyzet nyilvántartásba vételével, törlése, továbbképzése


 
  • Mit tehetek az erdő megvédése érdekében x km-ről?

    Olyan erdészeti szakszemélyzetet kell megbízni, aki vállalja, hogy a szakmai irányítási feladatok ellátása mellett az erdő őrzéséről is gondoskodik.

  • Hogyan találhatok jogosult erdészeti szakszemélyzetet?

    Az erdőtörvény 97. § értelmében az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodási tevékenysége szakszerűségének biztosítása érdekében jogosult erdészeti szakszemélyzetet köteles alkalmazni, kivéve, ha az erdőgazdálkodó szerepel a jogosult erdészeti szakszemélyzeti névjegyzékben.

    Az erdészeti munkák szakmai irányítására és az erdő őrzésére jogosult erdészeti személyekről az erdészeti hatóság szakszemélyzeti névjegyzéket vezet.

    A szakszemélyzeti névjegyzékbe betekintésre nincs lehetőség, de a 71/2010. (V. 13.) FVM rendelet (5) bekezdése szerint az erdészeti hatóság hivatalos honlapján közzéteszi azoknak a szakszemélyeknek az elérhetőségeit, akik ezt kérték a hatóságtól.

    Az erdőgazdálkodók az alábbi helyen érik el azon szakszemélyek adatait, akiket felkérhet szakirányítási tevékenység ellátására.

    Szakszemélyek listája.

Egyéb erdővel, erdészettel kapcsolatos ügyek, kérdések

Felhívjuk figyelmüket, hogy a kérdések és válaszok általános tájékoztató jellegűek! Amennyiben az itt közölt információk és a vonatkozó jogszabályok között ellentmondás, vagy eltérés merül fel, úgy minden esetben a jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

  • Általános információk, elérhetőségek, közérdekű kérdések

    • Tulajdonostárs vagyok, van erdőgazdálkodónk, az erdészeti hatóság ellenőrzi-e az erdőgazdálkodó által végzett munkákat?

      Igen, az erdészeti hatóság a törvényben előírt szakmai követelmények szerint ellenőrzi az erdőgazdálkodó tevékenységét, erdőfelújítások esetében a törvényben előírt határidők tárgyévi lejártakor, melyről jegyzőkönyv készül. Fakitermelés esetén az ellenőrzés kockázat elemzés alapján történik. Amennyiben álláspontja szerint az adott erdőgazdálkodási tevékenység szakszerűtlenül került végrehajtásra, erről bejelentést tehet az erdő fekvése szerint illetékes elsőfokú erdészeti hatósághoz.
       

    • Hol lehet csemetét vásárolni?

      A csemete fafajának, méretének kiválasztása szakmai kérdés, amely a csemetekert kiválasztását is befolyásolhatja, ezért érdemes megkérdezni a jogosult erdészeti szakszemélyzetét. Emellett a vásárlandó csemete minőségét is tudja ellenőrizni az erdészeti szakszemélyzet, mellyel megelőzhető a rossz minőségű csemete elültetése miatti jelentős többletköltség.

    • Az erdőterületre is vonatkozik valamiféle művelési, gazdálkodási kötelezettség?

      Igen. Gondoskodni kell az aktuális erdőgazdálkodási munkák (ápolási és nevelési munkák) elvégzéséről, a földhasználat általános szabályai szerinti gazdálkodásról (pl. a parlagfű vagy a selyemkóró elleni védekezésről), az erdő károsítások elleni védelméről, valamint az erdő őrzéséről.

    • Van-e befizetési kötelezettség a fakitermelések után?

      Nincs. A korábban létező, a véghasználatok és a növedékfokozó gyérítések utáni erdőfenntartási járulék-fizetési kötelezettség 2008. január 1-től megszűnt.

    • Mennyit kell fizetnem az erdészeti hatósági eljárásokban?

      Csak az ügyfél kérelmére induló eljárásokban kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni. A díj mértékét a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 1. mellékletének 15. pontja tartalmazza. A jogszabály alapján bejelentéssel, illetve hivatalból induló eljárásokban nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni.

    • Nem csinálhatok azt az erdőmmel, amit én akarok?

      De igen, de csak a jogszabályi előírások keretei között. Az erdőben – a magántulajdonban lévő erdőt is beleértve – gazdálkodni kizárólag az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Erdőtörvény) és más (például természetvédelmi, vízügyi) jogszabályok előírásainak betartásával lehet.

    • Mikor és hol van ügyfélfogadás az erdészeti igazgatóságon?

      Az ügyfélfogadási rend megtalálható honlapunkon az Kapcsolat/Hivatal/Kormányhivatalok menüpont alatt.

  • Hatáskör, illetékesség

    • Amennyiben az erdőgazdálkodásra vonatkozó nyilvántartás adataival kapcsolatosan az érintett erdőgazdálkodó nem ért egyet, az adatokat esetleg hibásnak, tévesnek véli, hova fordulhat felülvizsgálat ügyében?

      Az erdészeti adatokkal kapcsolatos problémák esetén a területileg illetékes megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságát kell felkeresni. Ha az erdőingatlan területével, térképi feltüntetésével van gond, úgy az illetékes körzeti földhivatalt is célszerű megkeresni. Igazgatóság kereső

    • Melyik erdőfelügyelőhöz tartozik a terület, ahol az erdőm van?

      Az erdő fekvése szerint illetékes erdőfelügyelőt és MKH Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztályt honlapunkon, az alábbi internetes oldalon lehet megkeresni a helységnév alapján az Erdészeti Illetékesség kereső használatával.

  • Erdő tulajdon

    • Vágásérett erdőket szeretnék vásárolni lábon, vagy teljes ingatlant. Tudnak ajánlani valamit?

      Az erdészeti hatóság nem foglalkozik ingatlan közvetítői tevékenységgel, mindemellett javasoljuk, hogy erdő (természetben fával borított terület) vásárlása esetén mindenképpen tájékozódjon a terület jogi státuszáról, a fennálló kötelezettségekről, fakitermelési lehetőségekről, benyújtott bejelentésekről. Erdő esetén ebben a megvásárolandó erdőterület jogosult erdészeti szakszemélyzete tud segítséget nyújtani.

    • Rengeteg fát vágtak ki az erdőmből én mégis alig kapok belőle valamit. Mit tehetek?

      Ha teljesít az erdőgazdálkodó, de a szerződés feltűnően értékaránytalan ellenértéket határoz meg (pl. véghasználati korú faállományban, több száz köbméteres fakitermelésnél 100 forint hektáronként) a tulajdonosok kárára, a szerződést polgári bírságon meg lehet támadni.

    • A kivágott fából nem ad semmit az erdőgazdálkodó. Miért? Mit tehetek?

      Ha az erdőgazdálkodó nem teljesíti a szerződésen vagy a Ptk közös tulajdonra vonatkozó szabályain alapuló kötelezettségeit, ez a szerződés vagy a használati megállapodás felmondására okot adó körülmény lehet. Az erdőgazdálkodó által nem teljesített ellenszolgáltatás (faanyag, pénz) teljesítése polgári bíróságon kényszeríthető ki, ebben a kérdésben az erdészeti hatóságnak nincs hatásköre.

    • Az erdőterület erdőgazdálkodója én vagyok, hogyan kell a kitermelt fa elosztásáról a tulajdonos társaimmal megegyeznem?

      Az erdőgazdálkodó és az erdőtulajdonosok közötti jogviszonyt az erdőgazdálkodási nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló szerződés szabályozza, azaz a tulajdonostársaknak az ott meghatározott ellenérték jár pénzben vagy természetben tulajdoni hányaduknak megfelelően. Ha a tulajdonostárs nem volt aláírója a szerződésnek, akkor is a szerződés szerinti ellenértékre jogosult.

    • Erdőterület van a tulajdonomban, mi a teendőm?

      Az Megyei Kormányhivatalok Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztálya területileg illetékes erdőfelügyelője felvilágosítással szolgál azzal kapcsolatban, hogy a terület erdőtervezett-e vagy sem. Ha erdőtervezett, akkor erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételi eljárást szükséges megindítani. Az erdőtervezési kötelezettség alá nem eső és szabadrendelkezésű erdőnek nem minősülő földrészlet esetében a tulajdonos(ok)nak, a tervezett fakitermelés –re vonatkozóan bejelentési kötelezettsége van. A bejelentést az erdészeti hatóság elbírálja és záradékolja, alap esetben a beérkezés utáni 30 napon belül egy záradékolt bejelentőlap példányt visszakap. A rendőr hatóság előtt ezzel igazolhatja az erdészeti hatóság tudomásul vételét.

      A területileg illetékes erdőfelügyelő megkeresése

  • Erdővel kapcsolatos, más hatóságok által folytatott eljárások

    • Mennyit ér az erdőm?

      Az erdő értékét a föld és a rajta levő faállomány együttes értéke határozza meg. A föld értékéről viszonylagos tájékoztatást ad az aranykorona érték, a faállomány értéke több tényezőtől (fafaj, kor, fatérfogat, aktuális erdőfelújítási költségek és faárak, stb.) függ, de az erdőingatlan értékét még számos dolog (mindenkori piaci viszonyok, fekvés, a területre potenciálisan igénybe vehető támogatások stb.) befolyásolja. Hivatalos értékbecslést az erdők értékbecslésével foglalkozó szakemberek tudnak adni, intézményünk ilyen feladatot nem vállal.

    • Eladhatom-e az erdőmet? Be kell ezt jelentenem az erdészeti hatóságnak?

      Az erdő termőföldekre vonatkozó jogszabályi előírások szerint adható el, de ezt nem kell erdészeti hatósághoz bejelenteni. Az új tulajdonos viszont köteles a tulajdonszerzést követő 30 napon belül erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételét kérni az erdészeti hatóságtól.

    • Kinek a feladata az erdőtervi és ingatlan-nyilvántartási adatok közötti eltérések rendezése?

      Az üzemterv készítésekor az ingatlan-nyilvántartási adatokkal való összevetés során feltárt esetleges eltérések rendezéséről az erdőtulajdonos, vagy felhatalmazása birtokában az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni. Erre az üzemtervben a figyelmét fel kell hívni.

    • A földrészlet megosztása erdőt érint mit kell tennem?

      A földrészlet megosztása telekalakítási eljárásnak minősül, melynek lefolytatására a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006 (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) értelmében első fokon a járási földhivatal, másodfokon a megyei földhivatal jár el.

      Amennyiben a telekalakítás erdőt érint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 86. §-a alapján az erdészeti hatóság szakhatóságként részt vesz az eljárásban, a fenntartható erdőgazdálkodás vizsgálata érdekében. Az erdőt két vagy több földrészletre csak abban az esetben lehet megosztani, ha az a fenntartható erdőgazdálkodást nem veszélyezteti.

      A megosztással csak olyan erdő művelési ágú földrészlet vagy alrészlet alakítható ki, amelynek szélessége átlagosan legalább harminc méter, és területe természetes vagy természetszerű erdő esetében kettő hektárnál, származék erdő, kultúrerdő, átmeneti erdő vagy faültetvény természetességi állapotú erdő esetében egy hektárnál nagyobb, kivéve, ha a megosztás célja erdő igénybevétele.

      Az erdészeti hatóság szakhatósági eljárásának díja: 7.500- Ft

      Ha a telekmegosztás célja tulajdonmegosztás is, és a létrejövő földrészletek eltérő személyek tulajdonába kerülnek az Evt. vhr. 16. § (1) bekezdése értelmében a tulajdonosok a földrészlet határával való egyezőség megteremtése érdekében az erdőterv módosítására vonatkozó szabályok szerint kérhetik az erdészeti hatóságtól az erdőrészlet megosztását is.

      A telekalakítási eljárás általános szabályairól itt olvashat bővebben.

    • Erdőt telepítettem, hogy változik meg a művelési ága?

      A művelési ág változtatására a járási földhivatalok rendelkeznek hatáskörrel.

      Tudomásunk szerint nincs formanyomtatvány csak kérelmet kell előterjeszteni a tulajdonosoknak és meg kell fizetni az igazgatási szolgáltatási díjat

  • Tűzifa tulajdonságai, vásárlási tanácsok

    • Mire figyeljek, ha tűzifát vásárolok?

      Figyelemmel kell lenni a mennyiség mellett, a minőségre. A fa mennyiségének meghatározása nem könnyű kérdés. Minőség tekintetében számos azt befolyásoló tényezőt említhetünk. Szemben például a szénnel, a fa nedvességtartalma sokkal jobban változik, azt nemcsak a kivágás időpontja, hanem a légköri nedvességtartalom is befolyásolhatja, ezért,. ha tehetjük ne súlyra, hanem térfogatra vásároljuk a tűzifát. Fontos szempont a fafaj is, hiszen az egyes fafajoknak más a fűtőértéke. A lombos keményfáknak (tölgy, cser, gyertyán, bükk) a legmagasabb, a puha (lágy) lombos fafajoknak (nyár, hárs, fűz) és a fenyőknek alacsonyabb.

       

      Amit a tűzifáról tudni kell

      (Lengyel László, A mi erdőnk, 2012/1. számában megjelent írása alapján)

      A téli fűtés legkézenfekvőbb anyagát mindig is az erdei fa szolgáltatta. Az pedig, hogy hazánkban nem fogy az erdőterület, azt támasztja alá, hogy megújuló energiaforrást használunk. Ráadásul környezetkímélő módon, mert az erdőből származó fahasábok elégetése is lehet korszerű, sőt gazdaságos megoldása otthonaink fűtésének. De mindig ott a kérdések egész sora: Honnan szerezzük be a tüzelőt? Milyen fát válasszunk? Melyik fafaj adja a legtöbb hőt?

      A kivágott fa víztartalma igen magas, akár 50% fölötti is lehet, ezért a tűzifát érdemes néhány hónappal a fűtési idény előtt beszerezni, hogy fűtőértéke a lehető legnagyobb legyen. A száraz fa fűtőértéke akár kétszerese is lehet a nedvesének. A száradás természetesen függ a feldolgozottságtól és a tárolástól is. A legjobb a vásárolt faanyagot minél előbb hasogatni, majd jól szellőző, de esőtől védett helyen tárolni. És mindig legyen a kályha mellett a következő napra elegendő tüzelő bekészítve.

      A tüzelésnél a választott fafaj tömege is számít. Míg a nagyon nehéz (gyertyán, csertölgy, som, eperfa), vagy nehéz (akác, bükk, kőrisek, tölgyek, szilek, diók, vörösfenyő) fák hosszan égnek, a könnyű (füzek, hársak, égerek, a fehér és a rezgő nyár, a legtöbb fenyő), illetve a nagyon könnyű (fekete nyár, cédrus) fafajok hasábjai szinte csak ellobbannak, nem tartják a meleget. Az is igaz azonban, hogy az egyes fafajok fűtőértéke között nincsenek óriási különbségek. Egy köbméter földgáz fűtőértéke pedig körülbelül 3 kilogramm tűzifáéval egyenértékű.

       

      HOGY NE CSALÓDJUNK

      Eleink tudták, hogy tüzelőért nyáron az erdőbe kell kimenni, ahol azt erdei űrméterben (köbméternek is nevezik) kapták meg. Vastagfánál 1 erdei űrméter =1x1x1,7 m=1,7 m³), így ez levegő nélküli mennyiség. Az ún. vékony tűzifát a 6 cm-nél kisebb átmérőjű vágástéren maradt gallyakból állítják össze. A belőlük összerakott egy erdei köbméter 1x1x3,40 méter! Ezt ma is megtehetjük a lakóhelyünk közelében található erdőgazdálkodóknál, így a kisebb szállítási költség jelentősen csökkentheti az árat.

       

      CSAK A TŰZRE KELL RAKNI

      A kényelmesebb vásárlók ma már több erdőgazdálkodónál hozzájuthatnak az ún. kalodás vagy hálós tűzifához is. Ez 1 x 1 x 1,7 méterbe rendezett, hasított, méretre vágott anyag. Létezik még hasított méterfa, amikor az 1 méter hosszú rönkfát hosszában felhasítják, illetve a normál köbméter, amit 1 x 1 x1 méterbe raknak.

      Az állami erdészeteknél vásárolható tűzifa minősége csak kiváló lehet, azaz korhadt, rossz minőségű faanyagnak nincs helye ezekben a rakatokban, az úgynevezett sarangokban. Ráadásul az erdészeteknél kivágott anyag hosszú távú, szabályozott tervezésen alapuló, fenntartható gazdálkodásból származik, és mindig kapunk a vásárláskor számlát!

       

      MIVEL FŰTSÜNK?

      Bükk: Fülledésre hajlamos fa, ezért a lehető leggyorsabban hasítani kell, de még így is több időre van szüksége a kiszáradáshoz. Kéreg alig van rajta, de a hamuja az égés után több mint az átlag. Ha megfelelően kezelik, igen kiváló a fűtőértéke.

      Tölgy: Magas fűtőértékű fafajta, érdemes nyáron kivágni, hogy legyen elég ideje száradni. Kérge vastagabb a bükkénél. Jól hasad. Az egyik legjobban használható (nemcsak tüzelésre).

      Gyertyán: Kérge nagyon vékony. Sűrűsége miatt is sokan szeretik, jó tudni azonban, hogy ezt is időben kell felvágni, mert a vágásfelület beszáradása után már nehéz hasogatni. Ráadásul fülledésre szintén érzékeny. Igen jó a fűtőértéke.

      Cser: Jól beindított tűznél sokáig képes tartani a parazsat, amiért szeretjük. A legnehezebb fafajok egyike, de hajlamos a fülledésre, ezért fel kell hasogatni, viszont a legtöbb esetben ez könnyű művelet. Ennek van a legtöbb időre szüksége a száradáshoz, különben szinte csak parázslik a tűzön.

      Akác: Nyers, nedvesebb állapotban is viszonylag jól ég, ezért is közkedvelt tűzifa. Jól és könnyen hasad, de azért vannak igen kemény göcsös kivételek (Nekem a gallyazó baltámat hajlította el egy ilyen!). Vastag kérge száradáskor leválik róla (piszkol), de ez a kéreg szárazon kiváló gyújtós lehet.

      Egyéb kemény lombosfa: Ez a választék elegyes erdők (kőrisek, szilek, juharok) gyérítéseiből származik, ahol egy fafajból nehéz összerakni a sarangot. Nagyon jól mutat például a kandallók tűzterében, de fűtőértéke is magas.

      Fenyők: Jól hasíthatók, de hazánkban ritkán értékesítik tűzifaként, mert nagyon hirtelen ellobban, és puffer nélkül a hő szépen távozik a kéményen át. A tölgyhöz képest majd háromszor annyi kell belőle. Gyantatartalmuk miatt egyébként sem ajánljuk pl. értékes cserépkályhákhoz.

      Nyárfajok: Hasonlók a fenyőhöz, de nem gyantásak. Olyat is láttam már, hogy a gyökere tuskóját szedték össze, és száradás után kiválóan fűtöttek vele. Általában azonban puha, könnyű, emiatt ez a fa is hirtelen lobban el.

       

      Figyelem!

      A száradás miatt a tűzifa súlya folyamatosan változik, a nagyon könnyűeknek még inkább csökken, így a súlyegységben eladott tűzifával néhány kereskedő tisztességtelenül is eljárhat. A számla, vagy más bizonylatok nélkül vásárolt fa akár bűncselekményből is származhat, így az addig olcsónak tűnő „fekete” fával könnyen kerülhetünk kellemetlen helyzetbe.

    • Hol lehet tűzifát vásárolni?

      Tűzifát sok helyen lehet vásárolni, de érdemes körültekintően eljárni, különösen ha korábban nem ismert utcai „mozgóárustól” vesszük. Minden szempontból az a legkedvezőbb, ha a helyi erdőgazdálkodóktól vásároljuk a fát. Az állami erdőgazdaságok elérhetőségei ezen a weboldalon találhatóak, a magánerdő gazdálkodókról a Magánerdő gazdálkodók Országos Szövetsége tud tájékoztatást adni.