Takarmánnyal kapcsolatos gyakran ismételt kérdések

  • Engedélyhez kötött-e a gyógyszeres takarmány előállítása?

    Gyógyszeres takarmányt előállítani kizárólag törzskönyvezett gyógypremix, vagy azt tartalmazó előkeverék (egységes premix), kiegészítő takarmány (komplett premix, koncentrátum) felhasználásával, a törzskönyvben előírtak szerint és a takarmányipari létesítmény működési engedélyében meghatározott feltételeknek megfelelően szabad, (ideértve az állatgyógyászati készítmény állagára vonatkozó feltételeket, azaz porszerű, valamint nem porszerű felhasználása engedélyezett-e az adott létesítményben).

    Az állatgyógyászati készítmény állagának besorolását a készítmény törzskönyve tartalmazza.

    A gyógypremixek használati utasítása, és a készítmények jellemzőinek összefoglalója megtekinthető a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága internetes honlapján:

    http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/adatbazisok-allat), a törzskönyvezett gyógyszerek listájában.

    A 767/2009 EK rendelet 19 cikke szerint:

    „A kedvtelésből tartott állatok eledelének címkéjén egy díjmentesen hívható telefonszámot vagy egyéb megfelelő kommunikációs eszközt kell feltüntetni, hogy a vásárló a kötelező adatokon túlmenően kiegészítő tájékoztatást is kaphasson az alábbiakról:

    a) az eledelben található takarmány-adalékanyagok;

    b) az eledelben található azon takarmány-alapanyagok, amelyeknek csak a kategóriáját tüntetik fel a 17. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerint.”

    A hivatkozott rendelet VII. Melléklete (A nem élelmiszer-termelés céljából tartott állatoknak szánt takarmány-alapanyagokra és összetett takarmányokra vonatkozó címkézési adatok) alapján a címkézésért felelős személy feladata, hogy címkén a kötelező adatok feltüntetésén túl a vásárló kérésére megadja a VII. Melléklet (1) bekezdése szerinti információkat.

  • Hol lehet elérni a takarmány alapanyagok listáját?

    A Bizottság 68/2013/EU rendelete (2013. január 16.) szól a takarmány-alapanyagok jegyzékéről. A rendelet mellékletének C. része a takarmány-alapanyagok listája, mely a következő címen érhető el: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2013:029:0001:0064:HU:PDF

  • Hol lehet elérni a takarmány-adalékanyagok Uniós listáját?

    A Közösségi Takarmány-adalékanyag Nyilvántartó (Regiszter) az alábbi címen érhető el: https://ec.europa.eu/food/sites/food/files/safety/docs/animal-feed-eu-reg-comm_register_feed_additives_1831-03.pdf

  • Hol találom meg a NÉBIH laboratóriumok listáját?

    A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján, az alábbi linkre kattintva elérheti Laboratóriumainkat: http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/kapcsolat/laboratoriumok/nebih-laboratoriumok

  • Kihez kell bejelenteni a takarmányozással kapcsolatos tevékenységet, engedélyezésre, nyilvántartásba vételre?

    A 183/2005/EK rendeletben foglaltak szerint, takarmány kizárólag engedélyezett, illetve nyilvántartásba vett takarmányipari létesítményben állítható elő, tárolható, illetve hozható forgalomba.

    A takarmány-előállítók, forgalmazók, tárolók, szállítók engedélyezését és nyilvántartásba vételét, beleértve a behozatalért felelős képviselőket, importőröket a takarmányipari létesítmény telephelye szerint illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonságért felelős főosztály, vagy a járási hivatal végzi.

    65/2012. (VII. 4.) VM rendelet a takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának egyes szabályairól elérhető az alábbi linkre kattintva: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=151201.234596

    A megyei kormányhivatalok elérhetőségei: http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/kormanyhivatalok

  • Hol lehet megtalálni a hatóság által jóváhagyott takarmányipari létesítményeket? Mind a hazai, mind a közösségi lista nyilvánosan elérhető-e?

    A hazai jegyzék az engedélyezett, illetve nyilvántartásba vett takarmányipari vállalkozásokról, létesítményekről az alábbi címen érhető el: http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/adatbazisok-allat (a ’Takarmány’ menüpont alatt)

    A Közösség egyéb tagállamaiban regisztrált vállalkozások jegyzéke, tagállami bontásban az alábbi oldalon található: http://ec.europa.eu/food/safety/animal-feed/feed-hygiene/approved-establishments/index_en.htm

  • EU-ban előállított takarmányt kívánok forgalmazni Magyarországon, hol kell a tevékenységem bejelenteni?

    A termék vonatkozásában az Unióban előállított termékek esetében forgalomba hozatali engedélyek nem szükségesek, amennyiben az előállított termékek megfelelnek az uniós előírásoknak, és engedéllyel rendelkező vagy nyilvántartásba vett gyártótól származnak.

    A takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának egyes szabályairól szóló 65/2012. (VII. 4.) VM rendelet 2-8. §-a szól a takarmány-vállalkozási létesítmények engedélyezéséről, nyilvántartásba vételéről és jegyzékéről. A 65/2012. (VII. 4.) VM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a 3. mellékletben felsorolt engedélyköteles létesítmények és az elsődleges előállítók létesítményeinek kivételével valamennyi, az Éltv. hatálya alá tartozó takarmány –vállalkozási létesítményt- ideértve a mobil keverőt is- a kérelmező bejelentése alapján a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal veszi nyilvántartásba. Nem kell a járási állategészségügyi hivatalnál bejelenteni a takarmányt is forgalmazó üzletet, amennyiben a takarmány-vállalkozó a takarmány forgalmazására vonatkozó bejelentést megtette a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerinti működési engedély iránti kérelmében. A takarmányipari létesítményeket a létesítmény helye szerint területileg illetékes, megyei kormányhivatal, élelmiszerlánc-biztonságért felelős főosztálya engedélyezi, vagy a járási állat-egészségügyi hivatal felé kell bejelenteni. Az illetékes hatóság a takarmányipari vállalkozást nyilvántartásba veszi.

    65/2012. (VII. 4.) VM rendelet a takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának egyes szabályairól elérhető az alábbi linkre kattintva: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=151201.234596

  • Harmadik országban (EU-s tagországokon kívül) előállított takarmányt kívánok forgalmazni Magyarországon, hol kell a tevékenységem bejelenteni?

    Amennyiben cége takarmányipari tevékenységet kíván végezni, kérelmét a vállalkozásának telephelye szerinti területileg illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonságért felelős főosztályához vagy a járási hivatalhoz kell benyújtania.

    A takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának egyes szabályairól szóló 65/2012. (VII. 4.) VM rendelet 1. melléklete tartalmazza a takarmányok azon listáját, amelyek harmadik országból való behozatala csak bejegyzett képviselő útján forgalmazhatók.

    1. A takarmányozási ágazatban működő egyes létesítmények és közvetítők engedélyezésére és nyilvántartására vonatkozó feltételek és szabályok megállapításáról, valamint a 70/524/EGK, a 74/63/EGK, a 79/373/EGK és a 82/471/EGK irányelvek módosításáról szóló, 1995. december 22-i 95/69/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: 95/69/EK tanácsi irányelv) mellékletének I. 1. a) fejezetében említett, alábbi takarmány-adalékanyagok vagy termékek:

    • Kokcidiosztatikumok és „más gyógyászati anyagok”: a csoport minden takarmány-adalékanyaga
    • Növekedésserkentők: a csoport minden takarmány-adalékanyaga
    • Vitaminok, provitaminok, valamint kémiailag jól meghatározható, hasonló hatással rendelkező anyagok: a csoport minden takarmány-adalékanyaga
    • Nyomelemek/mikroelemek: a csoport minden takarmány-adalékanyaga
    • Enzimek: a csoport minden takarmány-adalékanyaga
    • Mikroorganizmusok: a csoport minden takarmány-adalékanyaga
    • Karotinoidok és xantofilok: a csoport minden takarmány-adalékanyaga
    • Antioxidáns hatású anyagok: csak azok, amelyekre legmagasabb határérték van megállapítva

    2. A 95/69/EK tanácsi irányelv mellékletének I. 2. a) vagy a II. a) fejezetében említett, alábbi takarmány-adalékanyagokból készített előkeverékek:

    • Kokcidiosztatikumok és „más gyógyászati anyagok”: a csoport minden takarmány-adalékanyaga
    • Növekedésserkentők: a csoport minden takarmány-adalékanyaga
    • Vitaminok, provitaminok és egyéb, kémiailag jól meghatározható, hasonló hatással rendelkező anyagok: a csoport minden takarmány-adalékanyaga
    • Nyomelemek/mikroelemek: a csoport minden takarmány-adalékanyaga
    • Karotinoidok és xantofilok: a csoport minden takarmány-adalékanyaga
    • Enzimek: a csoport minden takarmány-adalékanyaga
    • Mikroorganizmusok: a csoport minden takarmány-adalékanyaga
    • Antioxidáns hatású anyagok: csak azok, amelyekre legmagasabb tartalom van megállapítva.

    3. A 95/69/EK tanácsi irányelv mellékletének I. 3. a) fejezetében említett, alábbi takarmány-adalékanyagokból készített előkeverékeket tartalmazó takarmánykeverékek:

    • Kokcidiosztatikumok és „más gyógyászati anyagok”: a csoport minden takarmány-adalékanyaga
    • Növekedésserkentők: a csoport minden takarmány-adalékanyaga

    4. A 95/69/EK tanácsi irányelv mellékletének I. 1. a) fejezetében megadott, a fenti 1. pontban felsorolt takarmány-adalékanyagoktól eltérő azon takarmány-adalékanyagok, amelyeknek legmagasabb szintjét rögzítették.

    65/2012. (VII. 4.) VM rendelet a takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának egyes szabályairól elérhető az alábbi linkre kattintva: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=151201.234596

  • Melyik jogszabályban találom meg, hogy a takarmányok jelölésére milyen szabályok vonatkoznak?

    A termékek jelölésén magyar nyelven feltüntetendő információkkal kapcsolatos követelmények a 767/2009/EK rendelet 4. fejezetében találhatók. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2009:229:0001:0028:HU:PDF

  • Lehet-e húslisztet baromfi, sertés takarmányba keverni, felhasználni?

    Nem lehet!

    Ha a takarmányként felhasználandó termék előállítása során felhasználnak állati eredetű alkotót, akkor figyelembe kell venni a takarmányozást érintő követelményeket és tilalmakat. Az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szól az Európai Parlament és Tanács 999/2001/EK rendelete, melynek IV. melléklete tartalmazza a takarmányozási tilalmakat. A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról, az Európai Parlament és Tanács 1069/2009/EK rendelete,– figyelembe véve azok módosításait is – szól. Az alább csatolt táblázat a 2014. február 26-i állapotot tükrözi.

    Etethető/Etetni tilos/Feltételek betartása mellett etethető, a kannibalizmus tilalma csak a fehérjéket tartalmazó takarmány-alapanyagokra vonatkozik, pl.: sertés eredetű zsír etethető sertéssel

     

    szarvasmarha

    kiskérődző

    sertés

    baromfi

    hal

    kedvtelésből tartott állat

    prémes állat

     állatkerti állat

    PAP's (kérődző)

    TILOS

    TILOS

    TILOS

    TILOS

    TILOS

    TILOS

    ü

    ü

    ü

    PAP's (nem kérődző)

    TILOS

    TILOS

    TILOS

    TILOS

    TILOS

    CSAK EGYÜREGŰ GYOMRÚAK

    FAJON BELÜLI ÚJRAHASZNOSÍTÁS TILALMA

    FAJON BELÜLI ÚJRAHASZNOSÍTÁS TILALMA

    FAJON BELÜLI ÚJRAHASZNOSÍTÁS TILALMA

    ZSELATIN & KOLLAGÉN (kérődző)

    TILOS

    TILOS

    TILOS

    TILOS

    TILOS

    TILOS

    ü

    ü

    ü

    ZSELATIN & KOLLAGÉN (nem kérődző)

    ü

    ü

    ü

    ü

    ü

    ü

    ü

    ü

    ü

    VÉRKÉSZÍTMÉNY (kérődző)

    TILOS

    TILOS

    TILOS

    TILOS

    TILOS

    TILOS

    ü

    ü

    ü

    VÉRKÉSZÍTMÉNY (nem kérődző)

    TILOS

    TILOS

    ü

    ü

    ü

    ü

    ü

    ü

    ü

    VÉRLISZT (nem kérődző)

    TILOS

    TILOS

    TILOS

    TILOS

    TILOS

    FAJON BELÜLI ÚJRAHASZNOSÍTÁS TILALMA

    FAJON BELÜLI ÚJRAHASZNOSÍTÁS TILALMA

    FAJON BELÜLI ÚJRAHASZNOSÍTÁS TILALMA

    FAJON BELÜLI ÚJRAHASZNOSÍTÁS TILALMA

    HIDROLIZÁLT FEHÉRJE

    ü

    ü

    ü

    ü

    ü

    ü

    ü

    ü

    ü

    NYERSBŐR & IRHA

    ü

    ü

    ü

    ü

    ü

    ü

    ü

    ü

    ü

    HALLISZT

    CSAK TEJPÓTLÓ

    CSAK TEJPÓTLÓ

    ü

    ü

    ü

    FAJON BELÜLI ÚJRAHASZNOSÍTÁS TILALMA

    ü

    ü

    ü

    DI-/TRIKÁLCIUM-FOSZFÁT

    TILOS

    TILOS

    ü

    ü

    ü

    ü

    ü

    ü

    ü

    TEJ & TEJTERMÉKEK

    ü

    ü

    ü

    ü

    ü

    ü

    ü

    ü

    ü

    TOJÁS & TOJÁSTERMÉKEK

    ü

    ü

    ü

    ü

    ü

    ü

    ü

    ü

    ü

  • Szabad-e takarmányokban GMO tartalmú alapanyagokat felhasználni?

    Igen. Hazánkban a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezett először a GM szervezetekről. E törvény „alapozta meg” a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvényt, illetve annak elfogadását.

    A szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV.21.) FVM rendelet 52/A §-a alapján Magyarországon tiltás vonatkozik a GM vetőmagok felhasználására (előállítására, forgalomba hozatalára és termesztésére). Azonban a takarmányozás területén az engedélyezett GMO tartalmú takarmánynövények etetése megengedett.

    Az Európai Bizottságnak kell biztosítani, hogy közösségi szinten központi nyilvántartást („GMO-regiszter”) létesítsenek, amely tartalmazza az összes olyan GMO-ra vonatkozó valamennyi elérhető szekvencia-információt és referenciaanyagot, amelynek forgalomba hozatalát a Közösségben engedélyezték. A GMO regiszter elérhetősége: http://ec.europa.eu/food/dyna/gm_register/index_en.cfm

    A regiszter tartalmazza az engedély jogosultjának nevét, az engedélyezett termékre vonatkozó egyedi információkat, a vonatkozó kockázatelemzésre mutató hivatkozást és a forgalomba hozatal időpontját.

  • Ki engedélyezi a GMO takarmányokat, van-e ezekről lista?

    A GMO takarmányok engedélyeztetését a közösség területén a Bizottság és az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) végzi.

    Valamennyi GM takarmány forgalmazhatósága közösségi engedélyhez kötött, kizárólag abban az esetben minősülnek engedélyezett GM takarmánynak az EU-ban, amennyiben a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK és a géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről, valamint a 2001/18/EK irányelv módosításáról szóló 1830/2003/EK rendeletekben előírt Közösségi GMO Takarmány Nyilvántartóban (Regiszter – „pozitív GM lista”) szerepelnek. A regiszter egyben tartalmazza a GM szervezetek egyedi azonosítóit.

    A Közösségi GM Takarmány Nyilvántartó (Regiszter) az alábbi e-mail címen érhető el, illetve tölthető le: http://ec.europa.eu/food/dyna/gm_register/index_en.cfm

  • Mit jelentenek a Nébih honlapján elérhető engedélyezett és nyilvántartott takarmány- előállító üzemek listájában szereplő betű kódok?

    A: takarmány adalékanyag előállítás/feed additives production:

    1831/2003/EK rendelete 2 cikk (2) szerint:

    (a) "takarmány-adalékanyag": olyan takarmány-alapanyagoktól és előkeverékektől eltérő anyag, mikroorganizmus vagy készítmény, amelyet szándékosan adnak hozzá a takarmányhoz vagy a vízhez, különösen az 5. cikk (3) bekezdésében említett egy vagy több funkció ellátása érdekében;

    B: takarmány-előkeverék előállítás/production of premixtures:

    1831/2003/EK rendelete 2 cikk (2) szerint:

    e) "előkeverék": takarmány-adalékanyagok, illetve egy vagy több takarmány-adalékanyag vivőanyagként takarmány-alapanyagokkal vagy vízzel vegyített keveréke, amelyet nem közvetlenül állatok etetésére szánnak

    C: takarmánykeverék forgalmazás céljára történő előállítása/compound feed production for distribution:

    767/2009/EK rendelete, 3 cikk (2) szerint:

    h) "összetett takarmány": legalább két takarmány-alapanyag keveréke, adalékanyagokkal vagy azok nélkül, amelyet állatok etetésére használnak teljes értékű vagy kiegészítő takarmány formájában;

    i) "teljes értékű takarmány": olyan összetett takarmány, amely összetételénél fogva napi adagként elegendő;

    j) "kiegészítő takarmány": olyan összetett takarmány, amely nagy mennyiségben tartalmaz bizonyos anyagokat, de amely összetételénél fogva kizárólag más takarmánnyal együtt kombinálva elegendő napi adagként

    178/2002/EK rendelet, I. FEJEZET, 3. cikk:

    5. takarmányipari vállalkozás: nyereségérdekelt vagy nonprofit, köz- vagy magánvállalkozás, amely a takarmányok termelésével, előállításával, feldolgozásával, tárolásával, szállításával vagy forgalmazásával foglalkozik, beleértve a termelő saját állatainak takarmányozására szolgáló takarmány termelését, feldolgozását vagy tárolását is;

    8. forgalomba hozatal: élelmiszer vagy takarmány készentartása eladás céljára, beleértve az élelmiszer vagy takarmány eladásra való felkínálását, vagy az élelmiszerek és takarmányok ingyenes vagy ellenérték fejében történő átadásának bármely egyéb formáját, valamint az élelmiszerek és takarmányok eladását, forgalmazását vagy átadásának egyéb módját;

    D: takarmánykeverék saját célra történő előállítása/compound feed production for own use:

    Olyan engedélyezett vagy nyilvántartott takarmány-előállító létesítmények, amelyek saját tulajdonú állatállomány részére állítanak elő takarmányt, forgalmazási tevékenységet nem végeznek.

    E: Egyéb/Others:

    Az egyéb kategóriába sorolt tevékenységek megnevezése a „tevékenységgel kapcsolatos megjegyzések” oszlopban található.

  • A takarmány létesítmények nyilvántartási számában mit jelentenek az azonosító betűk és számok?

    A 65/2012. (VII. 4.) VM rendelet szól a takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának egyes szabályairól, melynek 10. melléklete határozza meg az elsődleges előállítók kivételével a magyarországi székhelyű takarmány-vállalkozások engedélyezése, illetve bejelentésüket követő nyilvántartásba vétel során adandó regisztrációs szám képzésének szabályait.

    Az egyedi szám az alábbi szerkezetben épül fel:

    1A. Az „a” betűjelből, ha a takarmány-vállalkozást engedélyezték.

    1B. Az „a” betűjel elmarad, ha a takarmány-vállalkozást nyilvántartásba vették.

    2. Magyarország ISO-kódjából, melynek jele: HU,

    3. A nemzeti hivatkozási számból, amely legfeljebb nyolc alfanumerikus jelből (betű- és számjelből) állhat.

    Magyarországon:

    az első kettő számjegy: a létesítmény telephelye szerint illetékes megye, illetve Budapest kódszáma, alfabetikus sorrendben, 01-től 20-ig

    01

    Baranya

    06

    Fejér

    11

    Komárom-Esztergom

    16

    Tolna

    02

    Bács-Kiskun

    07

    Győr-Moson-Sopron

    12

    Nógrád

    17

    Vas

    03

    Békés

    08

    Hajdú-Bihar

    13

    Pest

    18

    Veszprém

    04

    Borsod-Abaúj-Zemplén

    09

    Heves

    14

    Somogy

    19

    Zala

    05

    Csongrád

    10

    Jász-Nagykun-Szolnok

    15

    Szabolcs-Szatmár-Bereg

    20

    Budapest

    a harmadik számjegy a tevékenységre utal:

    • takarmány-előállítás: 1 (kivéve „mobil keverő” kategória)
    • takarmány-forgalmazás: 2 (kivéve import tevékenység)
    • takarmány-tárolás: 3
    • import tevékenység,
      • „bejegyzett képviselő” kategória: 4
      • a „bejegyzett képviselő” kategória kivételével: 5
    • szállítás: 6
    • előállítás – „mobil keverő” kategória: 7
    • takarmány-kiszerelés (csomagolás): 8
    • mesterséges szárítás: 9
    • takarmány-vállalkozásokkal kapcsolatosan: 0 – tartalékszám,

    a negyedik–nyolcadik számjegy: az engedélyezési (illetve nyilvántartásba-vételi) szám, a kérelmek kedvező elbírálása szerinti sorrendben – 00000 és 99999 között – az illetékes hatóság által egyesével emelkedően képzett szám.

    Az engedélyezett és nyilvántartásba vett létesítmények listáját elérhetik a NÉBIH honlapján az alábbi linkre kattintva:

    http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/adatbazisok-allat (a ’Takarmány’ menüpont alatt)

  • Ki a felelős a takarmányok címkézéséért?

    A 767/2009 EK rendelet 12. cikke alapján:

    „(2) A címkézésért felelős személy a takarmányt először forgalomba hozó takarmányipari vállalkozó vagy, adott esetben az a takarmányipari vállalkozó, akinek neve vagy vállalkozása neve alatt a takarmányt forgalomba hozzák.”

    „(4) Azok a kiskereskedelemmel vagy forgalmazói tevékenységgel foglalkozó takarmányipari vállalkozások, amelyek nincsenek befolyással a címkézésre, kellő körültekintéssel járnak el annak érdekében, hogy elősegítsék a címkézési követelményeknek való megfelelést, különösen azáltal, hogy nem értékesítenek olyan takarmányt, amelyről szakemberként a birtokukban lévő információk alapján tudják vagy feltételezik, hogy nem felel meg a követelményeknek.”

    A 767/2009 EK rendelet 19 cikke szerint:

    „A kedvtelésből tartott állatok eledelének címkéjén egy díjmentesen hívható telefonszámot vagy egyéb megfelelő kommunikációs eszközt kell feltüntetni, hogy a vásárló a kötelező adatokon túlmenően kiegészítő tájékoztatást is kaphasson az alábbiakról:

    a) az eledelben található takarmány-adalékanyagok;

    b) az eledelben található azon takarmány-alapanyagok, amelyeknek csak a kategóriáját tüntetik fel a 17. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerint.”

    A hivatkozat rendelet VII. Melléklete (A nem élelmiszer-termelés céljából tartott állatoknak szánt takarmány-alapanyagokra és összetett takarmányokra vonatkozó címkézési adatok) alapján a címkézésért felelős személy feladata, hogy címkén a kötelező adatok feltüntetésén túl a vásárló kérésére megadja a VII. Melléklet (1) bekezdése szerinti információkat.

  • Milyen előírások vonatkoznak az olyan vállalkozásokra, melyek emberi fogyasztásra is alkalmas minőségű alapanyagokból, állatorvos segítségével összeállított recept szerint főtt eledelt készítenek kutyák részére? A tevékenység végzéséhez milyen engedély szükséges?

    A kedvtelésből tartott állatok eledelének az előállítása takarmány előállítói tevékenységnek minősül, melynek feltétele, hogy a vállalkozás a 183/2005/EK rendelet 9. és 10. cikke értelmében a tevékenységétől függően erre engedélyt szerezzen, vagy az erre irányuló szándékát bejelentse az illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek (a vállalkozás telephelye szerint illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonságért felelős főosztálya vagy járási hivatal felé), amely a vállalkozást, mint takarmányipari vállalkozást nyilvántartásba veszi. Emellett a kedvtelésből tartott állatoknak szánt eledel előállítása (akár nyers, akár feldolgozott formában történik) engedélyköteles tevékenység a 1069/2009/EK rendelet 24. cikke értelmében. A kész állateledelt nem kell engedélyeztetni, de szabályos címkével kell ellátni.

    A takarmány előállítás és forgalomba hozatal szabályozása:

    • az Európai Parlament és a Tanács takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló 183/2005/EK rendelete
    • az Európai Parlament és a Tanács takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 767/2009/EK rendelet
    • a Bizottság takarmány-alapanyagok jegyzékéről szóló 68/2013/EU rendelete (A rendelet mellékletének C. része, a takarmány alapanyagok listája felsorolja a leggyakoribb takarmány alapanyagokat)
    • az Európai Parlament és a Tanács egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK rendelete (takarmányozási tilalmak állati eredetű alkotó felhasználása esetén)
    • az Európai Parlament és a Tanács nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1069/2009/EK rendelete (nyers állateledel előállítására kizárólag a legkisebb kockázati kategóriájú, úgynevezett 3. kategóriájú állati melléktermékek használhatóak fel, melyeknek hatóságilag ellenőrzött helyről kell származniuk, pl. vágóhíd). 
  • Horgászcsali gyártásához használhatok baromfi húslisztet?

    Halcsali és hal takarmányok előállításához fel lehet használni 3. kategóriájú állati melléktermékekből előállított, nem kérődzőkből származó, feldolgozott állati fehérjét, ilyen pl. a baromfi húsliszt, amennyiben megfelel a jogszabályi előírásoknak. A konkrét baromfi húsliszt tétel felhasználhatóságával kapcsolatos információkat az előállító és forgalmazó vállalkozás tudja megadni, és annak a jelölésen is szerepelnie kell (címke, kísérőirat).

    A kérdés jogi szabályozása:

    • Az Európai Parlament és a Tanács egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK rendelet 7. cikke tartalmazza az állatok takarmányozását érintő tilalmakat, a rendelet IV. mellékletének II. fejezet c) pontja szerint az állati fehérjére vonatkozó takarmányozási tilalom nem vonatkozik a víziállatok etetésére nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjékkel  és ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmányokkal, amelyeket a III. fejezetben foglalt általános feltételek és a IV. fejezet D. szakaszában foglalt egyedi feltételek mellett állítanak elő, hoznak forgalomba és használnak;
    • Az Európai Parlament és a Tanács nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK rendelet (2009. október 21.) 14. cikke értelmében, takarmány alapanyag előállítására kizárólag a 1069/2009/EK rendelet 10. cikkében leírt, legkisebb kockázati kategóriájú, úgynevezett 3. kategóriájú állati melléktermékek használhatóak fel.
  • Európai Uniós tagállamban készített, csomagolt takarmányt szeretnénk behozni Magyarországra és értékesíteni raktározás nélkül, terítéses módszerrel. Hogyan és milyen módon tudom bejelenteni a tevékenységet, illetve annak milyen feltételei vannak?

    Ez az értékesítési forma takarmány forgalmazásnak minősül. A takarmány forgalmazói tevékenység megkezdésének feltétele, hogy a vállalkozás az erre irányuló szándékát bejelentse az illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, amely a vállalkozást, mint takarmányipari vállalkozást nyilvántartásba veszi. A takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának egyes szabályairól szóló 65/2012. (VII. 4.) VM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a (3. mellékletben felsorolt engedélyköteles létesítmények és az elsődleges előállítók létesítményeinek kivételével) valamennyi, az Éltv. hatálya alá tartozó takarmány –vállalkozási létesítményt a létesítmény helye szerint területileg illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonságért felelős főosztálya vagy a járási hivatal felé kell bejelenteni.

    A forgalmazott takarmányt szabályos magyar nyelvű címkével kell ellátni, amely más EU-s tagállamban szabályosan jelölt termék esetében a címke magyarra fordítását jelenti jellemzően. A takarmányok jelölésével kapcsolatos követelményeket az Európai Parlament és a Tanács takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 767/2009/EK rendelet 4. fejezete írja le.
  • Kiegészítő takarmány esetében szükséges-e feltüntetni a címkézésen a forgalmazó nevét, ha a gyártó már szerepel rajta?

    A kiegészítő takarmányok (szabályos, magyar nyelvű) címkéjén kötelezően feltüntetendőek a címkézésért felelős vállalkozás adatai, amely általában a takarmányt előállító vállalkozás, de lehet a takarmányt forgalmazó vállalkozás is.

    Amennyiben nem a takarmány előállító vállalkozás felel a címkézésért, akkor a címkézésért felelős takarmány forgalmazó vállalkozás adatait is fel kell tüntetni.

    Az Európai Parlament és a Tanács takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 767/2009/EK rendelet 12. cikk (1) bekezdése értelmében a címkézésért felelős személy gondoskodik a címkén feltüntetett adatok meglétéről és alapvető pontosságáról, a (2) bekezdése szerint a címkézésért felelős személy a takarmányt először forgalomba hozó takarmányipari vállalkozó vagy adott esetben az a takarmányipari vállalkozó, akinek neve vagy vállalkozása neve alatt a takarmányt forgalomba hozzák.

    Az általános kötelező címkézési követelményeket a 767/2009/EK rendelet 15. cikke határozza meg. Ez alapján a takarmány-alapanyagot vagy takarmánykeveréket nem lehet forgalomba hozni az alábbi adatok címkén való feltüntetése nélkül:

    b) a címkézésért felelős takarmányipari vállalkozó neve vagy vállalkozásának neve és címe;

    c) a címkézésért felelős személy létesítményének a 183/2005/EK rendelet 10. cikkével összhangban kiadott nyilvántartási illetve engedélyezési száma, amennyiben van ilyen.

    A 767/2009/EK rendelet 17. cikke tartalmazza a takarmánykeverékre vonatkozó, kötelező különleges címkézési követelményeket. A cikk (1) bekezdés c) pontja alapján amennyiben nem a gyártó felel a címkézésért, az alábbi információkat kell feltüntetni:

    • a gyártó neve vagy vállalkozásának neve és címe, vagy
    • a gyártónak a 15. cikk c) pontjában említett engedélyezési száma vagy a 183/2005/EK rendelet 9., 23. vagy 24. cikke szerinti azonosító szám; amennyiben nincs ilyen szám, a gyártó vagy az importáló takarmányipari vállalkozó kérésére a 183/2005/EK rendelet V. melléklete II. fejezetében meghatározott formátumban kiadott azonosító szám.
  • Érdeklődni szeretnék, hogy a 65/2012. (VII.4.) VM rendelet 12. mellékletében külön van feltüntetve a granulált és a hőkezelt, nem hőkezelt takarmányokra vonatkozó mikrobiológiai követelmény. Mit értünk hőkezelt takarmány alatt? A granulált, extrudált, expandált, préselt takarmány hőkezelt takarmánynak számít?

    A takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának egyes szabályairól szóló 65/2012. (VII. 4.) VM rendelet, takarmányok mikrobiológiai határértékeiről szóló 12. mellékletében leírt hőkezelt takarmányokra vonatkozó előírások, nem a takarmánykeverésben szokványos takarmányipari, hőhatással is járó eljárásokra vonatkoznak. Az állati eredetű melléktermékekből történő takarmány előállításra vonatkozó szabályozás határozza meg az engedélyezett feldolgozási módszereket, amelyek között több hőkezelési eljárás is van. A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló Bizottsági 142/2011/EU rendelet (2011. február 25.) szabályozza a kérdést. A granulálás és expandálás technológiailag jellemzően nem alkalmas hőkezelési eljárásnak, de az extrudálás és a különböző konzerv (dobozos, alutasakos) technológiák során alkalmazott hőkezelés alkalmas lehet, a hőmérséklet, nyomás, és időtartam függvényében.

    A részletszabályokat a 142/2011/EU rendelet alábbi részei tartalmazzák:

    IV. Melléklet feldolgozás

    I. Fejezet a feldolgozóüzemekre, valamint bizonyos egyéb üzemekre és létesítményekre vonatkozó követelmények

    III. Fejezet szabvány feldolgozási módszerek

    X. Melléklet takarmányanyagok

    I. Fejezet a feldolgozásra és forgalomba hozatalra vonatkozó általános követelmények

    XIII. Melléklet kedvtelésből tartott állatok eledele és egyes egyéb származtatott termékek

    II. Fejezet a kedvtelésből tartott állatok eledelére (beleértve a műcsontot) vonatkozó egyedi követelmények

  • Melyik hatóság jóváhagyásával lehet baromfitakarmányba keverhető kokcidiosztatikumot forgalmazni? Hol lehet a hivatalosan forgalmazható kokcidiosztatikumok listáját megtalálni?

    Az uniós takarmányjog a kokcidiosztatikumokat a takarmány-adalékanyagok közé sorolja, engedélyezése uniós eljárás során történik, melyet a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló Európai Parlamenti és a Tanácsi 1831/2003/EK (2003. szeptember 22.) rendelet szabályoz.

    Az 1831/2003/EK rendelet 3. cikke értelmében egy takarmány-adalékanyag csak akkor hozható forgalomba, dolgozható fel vagy használható, ha:

    a) az e rendelettel összhangban kiadott engedély hatálya alá tartozik;

    b) az e rendeletben meghatározott felhasználási feltételek – beleértve a IV. mellékletben meghatározott általános feltételeket is, az engedély eltérő rendelkezése hiányában – és az anyag engedélyében meghatározott feltételek teljesülnek; és

    c) az e rendeletben meghatározott címkézési feltételek teljesülnek.

    A takarmány-adalékanyagok közösségi nyilvántartása elérhető a következő linken:

    http://ec.europa.eu/food/food/animalnutrition/feedadditives/comm_register_feed_additives_1831-03.pdf

    A regiszter egy folyamatosan változó közösségi nyilvántartás, ezért elengedhetetlen a változások rendszeres követése és ellenőrzése.
  • Kizárólag gabonakereskedelemmel foglalkozó cégem illetékes hatóság felé történő bejelentéséhez szükséges, hogy a cégem HACCP minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezzen?

    Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről szóló 178/2002 EK rendelet (2002. január 28.) I. fejezet 3. cikke alapján élelmiszeripari vagy takarmányipari vállalkozásnak minősül minden olyan nyereségérdekelt vagy nonprofit, köz- vagy magánvállalkozás, amely az élelmiszerek vagy takarmányok termelésével, feldolgozásával és forgalmazásával összefüggő tevékenységet folytat.

    A takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló 183/2005/EK (2005. január 12.) rendelet 6. cikkének (1) pontja alapján az 5. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységeken kívüli tevékenységeket végző takarmányipari vállalkozók kötelesek a veszélyelemzés és kritikus ellenőrzési pontok (HACCP) alapelvein alapuló állandó írásos eljárást, vagy eljárásokat bevezetni, megvalósítani és fenntartani.

    A 183/2005/EK rendelet 7. cikk (1) bekezdése szerint a takarmányipari vállalkozók kötelesek:

    a) az illetékes hatóságnak tanúsítani az illetékes hatóság által kért formában, hogy eleget tesznek a 6. cikkben leírt rendelkezéseknek;

    b) biztosítani, hogy a 6. cikknek megfelelően kidolgozott eljárásokat leíró dokumentumok mindenkor napra készek legyenek.

    A 7. cikk (2) bekezdése értelmében az illetékes hatóság figyelembe veszi a takarmányipari vállalkozás természetét és méretét, amikor meghatározza az (1) bekezdés (a) pontjában említett formára vonatkozó követelményeket.

    Ennek értelmében a takarmányforgalmazó vállalkozásnak a minőségbiztosítási rendszerének kialakításakor meg kell határoznia, hogy tevékenysége során milyen veszélyekkel kell számolnia, illetve azok milyen kockázatot képviselnek. Továbbá ki kell választania azon kritikus irányítási/szabályozási/felügyeleti pontokat (critical control points, CCPs), ahol a feltételezett (azonosított) veszély megelőzhető, kizárható vagy elfogadható szintre csökkenthető.

    Amennyiben a tevékenység folyamatában ilyen kritikus irányítási/szabályozási/felügyeleti pontok nem állapíthatók meg, úgy tevékenységet a jó forgalmazási és jó higiéniai gyakorlatnak megfelelően kell végezni. A takarmány előállításával, tárolásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásokra vonatkozó követelményeket a 183/2005/EK rendelet II. melléklete tartalmazza.

  • Milyen rendelet szabályozza a takarmányok mikrobiológiai határértékeit (Salmonella, E. coli, Enterobacteriaceae, mezofil aerob mikrobaszám)?

    A takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának egyes szabályairól szóló 65/2012. (VII. 4.) VM rendelet 14.§ (3) pontja értelmében a takarmány-vállalkozó felelőssége annak biztosítása, hogy az általa előállított, forgalomba hozott, tárolt, szállított, illetve felhasznált takarmány megfelel a 12. melléklet szerinti mikrobiológiai határértékeknek. A 65/2012. VM rendelet 12. melléklete határértéket állapít meg kórokozó mikroorganizmusokra (Salmonella spp.), technológiai higiéniai körülményeket jellemző mikroorganizmusokra (E. coli, Clostridium perfringens) valamint környezeti eredetű szennyeződést jelző mikroorganizmusokra (mezofil aerob mikrobaszám, Enterobacteriaceae sp.).

    Mind a technológiának, gyártó berendezéseknek, mind a személyzetnek, személyi higiéniának olyannak kell lennie, hogy biztosítsa, hogy a takarmányok a fent említett határértékeknek megfeleljenek.

    65/2012. (VII. 4.) VM rendelet a takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának egyes szabályairól elérhető az alábbi linkre kattintva: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=151201.234596

  • Szeretnék takarmányokat kimérve árulni. Milyen engedély szükséges tevékenység végzéséhez?

    Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. Törvény (Éltv.) 23. § (2) bekezdése szerint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott - az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó - esetekben az élelmiszer-, illetve a takarmányvállalkozás köteles az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozási tevékenység folytatására irányuló szándékát az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni.

     

    A takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának egyes szabályairól szóló 65/2012. (VII. 4.) VM rendelet 2-9. §-a szól a takarmány-vállalkozási létesítmények engedélyezéséről, nyilvántartásba vételéről és jegyzékéről. A 65/2012. VM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a 3. mellékletben felsorolt engedélyköteles létesítmények és az elsődleges előállítók létesítményeinek kivételével valamennyi, az Éltv. hatálya alá tartozó takarmány –vállalkozási létesítményt- ideértve a mobil keverőt is- a kérelmező bejelentése alapján a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal veszi nyilvántartásba.

     

    A takarmányipari tevékenység végzése iránti kérelmet vállalkozásának telephelye szerinti területileg illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonságért felelős főosztályához vagy járási hivatalhoz kell benyújtania a 65/2012. VM rendelet 6. melléklete szerint. A kormányhivatalok elérhetőségét az alábbi oldalon találja: http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/kormanyhivatalok

     

     

    A takarmány Közösségen belüli forgalomba hozatalával és felhasználásával kapcsolatos követelményeket (ideértve a címkézésre, a csomagolásra és a kiszerelésre vonatkozó szabályokat) az Európai Parlament és a Tanács takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 767/2009/EK (2009. július 13.) rendelete határozza meg, melynek 4. cikke kimondja, hogy takarmányt csak akkor lehet forgalomba hozni és felhasználni, ha az biztonságos, nincs közvetlen káros környezeti vagy állatjóléti hatása, és a takarmány romlatlan, valódi, hamisítatlan, a célnak megfelelő és forgalomképes minőségű.

    767/2009 EK csomagolással kapcsolatos 23. cikke (1) bekezdése értelmében a takarmány-alapanyagokat és a takarmánykeveréket csak lezárt csomagokban vagy tartályokban lehet forgalomba hozni. A csomagokat és tartályokat úgy kell lezárni, hogy a csomag vagy a tartály felnyitása esetén a zárás megsérüljön, és ne legyen újra felhasználható. Ugyanezen cikk (2) bekezdése szerint az (1) bekezdéstől eltérve a következő takarmányokat ömlesztve, illetve le nem zárt csomagokban vagy tartályokban is forgalomba lehet hozni:

    a) takarmány-alapanyagok;

    b) kizárólag szemtermés vagy egész gyümölcs összekeverésével nyert takarmánykeverék;

    c) a takarmánykeverékek előállítói közötti szállítások;

    d) az előállítótól közvetlenül a takarmány-felhasználónak leszállított takarmánykeverék;

    e) a takarmánykeverék  előállítóitól a csomagolóüzemekig történő szállítások;

    f) a takarmánykeverék 50 kg-ot meg nem haladó, a végső felhasználónak szánt olyan mennyiségei, amelyeket közvetlenül egy lezárt csomagból vagy tartályból vettek ki;

    g) tömbök vagy nyalósók.

    Ha a forgalmazni kívánt takarmány olyan állati eredetű alkotót tartalmaz, amely az Európai Parlament és a Tanács egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló (2001. május 22.) 999/2001/EK rendelet 7. cikke és IV. melléklete alapján takarmányozási tilalom alá esik, akkor e jogszabályhelyeken lévő takarmányozási tilalmakat maradéktalanul be kell tartani a forgalmazás és az azt megelőző tárolás során egyaránt.

    Amennyiben ugyanazon légtérben kérődzők és nem kérődző haszonállatok takarmányait is kívánja forgalmazni, tárolni és kimérni, úgy a fenti 999/2001/EK rendelet vonatkozó pontjait alkalmazva csak olyan alapanyagokból előállított takarmányok tárolhatók, forgalmazhatók, amelyek a kérődző állatok takarmányaiban felhasználható állati eredetű fehérjére vonatkozó előírásoknak is megfelelnek.

    Húsevők takarmányait (pet food) a fentiek figyelembe vételével az élelmiszertermelő állatoknak szánt takarmányoktól elkülönített légtérben szabad tárolni és kimérni.

    Emellett tájékoztatjuk, hogy a 65/2012. VM rendelet 23. § (2) pontja alapján az élelmiszert, illetve vegyszert is forgalmazó létesítményben az eredeti csomagolás megbontása és a takarmány kimérése útján takarmány nem árusítható; illetve a takarmányt az élelmiszerektől és vegyszerektől elkülönítve, az átszennyeződést kizáró módon kell tárolni.