Állattartással- és tenyésztéssel kapcsolatos gyakran ismételt kérdések

  • Változik-e a szarvasmarha füljelző ellátás rendje?

    A jelenlegi ellátó rendszer az un. egy beszállítós rendszer. Az állattartók igényeihez igazodva ezt a rendszert, az érvényes szállítói szerződés lejártával (2010.március) megszünteti a Hivatal és több beszállítós ellátó rendszerre tér át. Az új rendszert egy füljelző teszt előzi meg, amelyre a pályázat kiírás folyamatban van, és az hamarosan megjelenik az VM, és az NÉBIH hivatalos honlapján illetve az VM közlönyben.
  • Hol szerezhető be szarvasmarha füljelző?

    A vonatkozó rendelet értelmében a szarvasmarha füljelző ellátásáért az NÉBIH, Állattenyésztési Igazgatósága, mint tenyésztési hatóság felelős. A szarvasmarhák jelölésére csak a Hatóság által jóváhagyott és annak logójával ellátott előre nyomtatatott füljelzők használhatóak. További részletek a www.enar.hu honlapon érhetőek el.
  • Hogyan tudok új állatfajtát elismertetni?

    A kérelmező a tenyésztőszervezeti és fajtaelismerés rendjéről szóló 123/2005. (XII.27.) FVM rendelet alapján kérelmet nyújt be két példányban az NÉBIH Állattenyésztési Igazgatóság részére. A kérelemet a rendelet 4. § szerinti szempontok figyelembe vételével kell összeállítani. A fajtaelismerés közigazgatási hatósági eljárásnak minősül az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény alapján. Ennek megfelelően a kérelmezőnek a kérelemhez csatolt okmánybélyeg formájában 2200 Ft illetéket kell lerónia.
  • Honnan tudok sertés, juh vagy kecske ENAR füljelzőket, nyomtatványokat, sertés jelölő kalapács használatához engedélyt beszerezni?

    Az erre vonatkozó tudnivalók részletesen megtalálhatók www.enar.hu web oldalon, az adott állatfajnak megfelelő ikonra kattintva. A jelölőkalapács használati kérelmet 2.200 Ft-os okmánybélyeggel kell ellátni.
  • Hogyan tudok sertés, juh vagy kecske tenyészállatot beszerezni?

    Tenyészállatot az adott fajra, fajtára elismert tenyésztőszervezeteken keresztül lehet beszerezni.

    A tenyésztőszervezetek elérhetőségei az interneten:

     

    Sertés esetében:

    Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete

    TOPIGS Danubia Kft.

    RA-SE Genetics Kft.

    UBM Genetics Kft. 

    Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete

     

    Juh és kecske esetében:

    Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség

  • Honnan tudok sertés, juh vagy kecske ENAR füljelzőket, nyomtatványokat, sertés jelölő kalapács használatához engedélyt beszerezni?

    Az erre vonatkozó tudnivalók részletesen megtalálhatók www.enar.hu web oldalon, az adott állatfajnak megfelelő ikonra kattintva.
  • Mit kell tennem, ha új tenyésztet, vagy új tartási helyet szeretnék létrehozni (bármely állatfajra vonatkozóan)?

    Új tenyészet, tartási hely létrehozásának feltételeit a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről (Tenyészet Információs rendszer; TIR) szóló 119/2007. (X.18.) FVM rendelet írja elő. Az ezzel kapcsoaltos tudnivalókat (általános információk, a bejelentés bizonylatai, útmutatók) a www.enar.hu WEB oldalon A „TIR- Tenyészetek” feliratú ikonra kattintva lehet elérni.
  • Mennyibe kerül egy egyed DNS alapú vizsgálata?

    Ezt a mindenkor hatályos díjtétel rendelet határozza meg, jelenleg ez az összeg elvégzett mintánként 10. 000 Ft.
  • Kinek adhatók ki az egyed nemzetközi DNS kártyája?

    Kizárólag a fajta tenyésztő szervezetének írásbeli megkeresésére az egyesület részére, valamint ISAG által elismert nemzetközi laboratóriumok számára.
  • Milyen módon kapnak értesítést a megrendelők?

    Szarvasmarha fajban az állattenyésztési adatbázisban rögzített adatok alapján elkészített származásellenőrzési igazolás postai úton történő megküldésével történik. Ló fajban a származásellenőrzési megrendelő bizonylat másodpéldányának megküldésével.
  • Hány feltételezett apa adható meg egy utódhoz?

    Szarvasmarha fajban három, ló fajban maximálisan kettő vélelmezett apa adható meg.
  • Származásellenőrzés vizsgálathoz az utód mindkét szülőjének a vérmintáját be kell-e küldeni?

    Tekintettel arra, hogy a genetikai eredmények archiválásra kerülnek, csak azon szülő mintáját szükséges beküldeni, amelyik korábban még nem lett megvizsgálva.
  • A korábban hagyományos vércsoportvizsgálatok eredményei felhasználhatók-e DNS alapú származásellenőrzésekhez?

    A két módszer teljesen eltér egymástól, tehát a korábbi vércsoport alapú származásellenőrzési eredmények nem használhatók fel a DNS alapú vizsgálatokhoz, ezért a minták ismételt levételére és beküldésére van szükség.
  • Milyen kísérő nyomtatványokat kell kitölteni a származásellenőrzési vizsgálatokhoz?

    Szarvasmarha faj esetén az egyéni vagy csoportos igénylőlapot, amelyek letölthetőek innen illetve innen.

    A nyomtatványok kitöltési útmutatói itt illetve itt megtalálhatók

    Ló faj esetén a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége területileg illetékes lótenyésztési felügyelői rendelkeznek ilyen nyomtatványokkal, melyeket a helyszínen töltenek ki a vérvétellel egyidejűleg.

  • Milyen vérvételi csövet kell használni rutin származásellenőrzési vizsgálatok céljából vett vérminták begyűjtéséhez?

    Kizárólag EDTA véralvadásgátlóval ellátott vérvételi csövek használhatók, melyet a Genetikai Laboratórium díjmentesen biztosít.
  • Felbonthatja-e a szállítókonténer vámzárját a szállítmány tulajdonosa?

    A közvetlen kárelhárítás, kárenyhítés esetét kivéve a vámzárat csak a VPOP és az NÉBIH arra feljogosított munkatársai bonthatják fel.
  • Mi a teendő, ha import szaporítóanyag szállítmány sérült szállítókonténerben érkezik?

    Amennyiben a szállítmány tulajdonosa maga veszi át a konténert valamely magyarországi határállomáson (pl. repülőtéren), a helyszínen jegyzőkönyveztetnie kell a hiba jellegét, pontos leírását, az esetleges következményeket. Javasolt a konténer súlyának ellenőrzése. Amennyiben speditőr cég szállítja ki a konténert az NÉBIH telephelyére, akkor a szaporítóanyag depó munkatársai hivatalból elvégzik ezt a feladatot a tulajdonos egyidejű értesítése mellett.
  • Ki lehet minősítő?

    A vágóállat vágás utáni minősítője a jogszabályban meghatározott végzettséggel (OKJ-s) és kizárólag e tevékenység végzésére működési engedéllyel rendelkező, az NÉBIH  illetékes hatósága által nyilvántartásba vett természetes személy lehet, aki tevékenységét minősítő szervezet keretében, vagy nem minősítő szervezet keretében, munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzi a kiadott feltételek szerint.
  • Ki végezhet minősítési tevékenységet?

    A vágóállatok vágás utáni minősítésére a hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező minősítő szervezet, vagy tevékenységét nem minősítő szervezet keretében végző minősítő köthet szerződést, ill. működési engedéllyel rendelkező, az illetékes hatóság által nyilvántartásba vett minősítő végezhet minősítői tevékenységet.
  • Minősítő helyet szeretnék üzemeltetni, hová forduljak?

    A minősítő hely működési engedélye iránti kérelmet a vágóhíd üzemeltetőjének az NÉBIH-hez  kell benyújtani, az illetékes hatóság által kiadott, és az NÉBIH honlapján is közzétett, kitöltött nyomtatványok, okmányok csatolásával.
    Meg kell jelölni
    a) az engedélykérő nevét, székhelyét, levelezési címét, adószámát, továbbá az üzemeltetett vágóhíd címét, működési engedélyének számát, típusát, valamint a tenyészet kódját;
    b) a minősíteni kívánt vágóállat-fajokat;
    c) a minősítő hellyel szerződést kötött minősítő szervezetet, vagy tevékenységét nem minősítő szervezet keretében végző minősítőt;
    d) tételesen a tárgyi feltételeket,
    e) a heti vágás számát, a vágási napokat és időpontokat.
    A kérelemhez csatolni kell továbbá az engedélykérő személyes adatainak az NÉBIH általi kezeléséhez hozzájáruló nyilatkozatát.
  • Melyik az illetékes hatóság a vágás utáni minősítéssel kapcsolatban?

    A vágóállatok vágás utáni minősítésével és a minősítő tevékenység végzésével kapcsolatos hatósági feladatokat kizárólagos hatáskörrel és országos illetékességgel az NÉBIH, ezen belül az Állattenyésztési Igazgatóság Baromfi-, Kisállat-tenyésztési és Vágott test Minősítési Osztálya látja el. Feladatait főfelügyelő ellenőrei és megbízott szakértők bevonásával végzi.
  • Mi a vágás utáni minősítés oka, célja?

    A területileg egymástól távol lévő, így nem könnyen, vagy egyáltalán nem összehasonlítható vágómarha, vágósertés és vágójuh hasított (fél)testek kereskedelmi értékét és árát az egységes eljárás következtében lehetséges megállapítani, értékelni. Az egységes minősítési eljárás nemcsak az EU kereskedelmi szempontjai, az árak kialakítása miatt fontos, hanem értékes tenyésztési információt, visszajelzést is biztosít a vágóállat termelők, tenyésztők számára is.
  • Melyek a vágóállatok, mely állatfajokat lehet ide sorolni?

    A vágóállatoknak a vágásra szánt szarvasmarha, sertés és juh felnőtt egyedeit tekinthetjük. Kivételes, nevesített esetekben a vágás utáni minősítéssel és osztályba sorolással lehet/kell a vágómarhák, vágósertések és vágójuhok fiatalabb/idősebb, vagy egyébként súlyhatár alatti/feletti egyedeit kereskedelmi osztályba sorolni.
  • Hol található a lóútlevélben a vágási szándékról szóló tulajdonosi nyilatkozat? Mi a teendő ennek megváltoztatása esetén?

    Tekintettel arra, hogy a ló élelmiszerként emberi fogyasztásra is kerülhet, a lóútlevél-rendszer bevezetésének célja az is, hogy az okmány igazolja, a levágott ló húsa élelmiszerként forgalomba hozható, vagyis az állatot életében nem kezelték olyan kemikáliákkal, amely véglegesen kizárja az állat húsának fogyaszthatóságát. Ehhez azonban szükség van a lótulajdonos nyilatkozatára arra vonatkozóan, hogy a lovát szándékában áll-e élelmiszer célú fogyasztásra szánni vagy sem. Erről a szándékról, illetve annak kizárásáról a gyógyszeres kezelés fejezet rendelkezik (40-41. oldal).
    A ló tulajdonosának a lóútlevél kiállításakor, és ezt követően minden tulajdonos-változáskor nyilatkoznia kell a ló vágási célú hasznosítási módjáról. Ezen nyilatkozat alapján kell a kezelő állatorvosnak az egyes kezelések során felhasznált kémiai anyagokat a lóútlevélben feltüntetni. Amennyiben egy korábbi tulajdonos nyilatkozatában kizárta a lónak emberi fogyasztás céljából történő levágását, akkor az új tulajdonos csak abban az esetben kérheti a II. részből a III.A részbe való, karantén utáni átsorolását, ha a kérelmét megelőzően a ló nem részesült olyan kezelésben, amely az emberi fogyasztás céljából történő alkalmasságát véglegesen kizárja. A II. részből a III.A részbe a lovat a tulajdonos és a kezelő állatorvos közös nyilatkozata alapján az NÉBIH Lóútlevél Iroda vezeti át. A hatósági bejegyzés mellett azonban a nyilatkozatot a bejegyzett lótulajdonosnak aláírásával érvényesítenie kell.
  • Mi a Lóútlevél Iroda elérhetősége?

    NÉBIH Lóútlevél Iroda, 1144 Budapest, Remény utca 42/b.

    Telefonszám: (1) 316-0663

    Faxszám: (1) 316-0664

    E-mail: loutleveliroda@ommi.hu

  • Mi a teendő, ha a lóútlevél elvész vagy megsemmisül?

    Amennyiben a ló tulajdonosa elveszítette a lóútlevelet vagy az megsemmisült, az utolsó bejegyzett lótulajdonosnak írásban nyilatkoznia kell az elveszítés, megsemmisülés körülményeiről, valamint új lóútlevél-kérelmet kell a Lóútlevél Irodába benyújtania. A tanúk vagy közjegyző előtt tett, eredeti példányú írásos nyilatkozat birtokában a Lóútlevél Iroda elkészíti és átadja a lótulajdonos részére az adattartalmában eredetivel megegyező, másodlat lóútlevelet. A másodlat lóútlevél kiállításának eljárási díja a lóútlevél sürgősségi ügyintézési díjjal növelt ára.
  • Mi a teendő, ha a ló tulajdonosa megváltozik?

    A lótulajdonos-változást a lóútlevélben az NÉBIH Lóútlevél Iroda vezeti át. A tulajdonos-változást a lóútlevél mellékleteként kiadott lótulajdonos nyilvántartó betétlapon kell bejelentenie az új lótulajdonosnak, a lóútlevél megküldésével egyidejűleg. Amennyiben a betétlap megsemmisült, az utolsó bejegyzett lótulajdonosnak írásban nyilatkoznia kell a megsemmisülés körülményeiről, ez esetben a betétlappal azonos adattartalmú lóvásárlási szerződéssel a tulajdonos-átírás kérelmezésekor a betétlap helyettesíthető. A regisztrált új lótulajdonosnak a kézhez kapott lóútlevélben a neve mellett alá kell írnia (7-9 oldal).

    Amennyiben a ló külföldre kerül értékesítésre, a ló eladójának a lóútlevelet a lóval együtt tovább kell adnia, az új, külföldi tulajdonos adataival kitöltött lótulajdonos nyilvántartó betétlapot pedig vissza kell küldenie a Lóútlevél Irodába.

  • Mire szolgál a lótulajdonos nyilvántartó betétlap?

    A lóútlevél hatósági bizonyítvány részeként az NÉBIH Lóútlevél Iroda úgynevezett lótulajdonos nyilvántartó betétlapot ad ki, amely ugyan része az okmánynak, funkciójában mégis elkülönül attól. Míg a lóútlevélnek minden esetben kísérnie kell az állatot, a betétlapot célszerű a lótulajdonosnak magánál tartania, ugyanis ezzel tudja igazolni, hogy az azon szereplő ló a tulajdonában van. Tehát a lóútlevél önmagában nem, csak ezzel a betétlappal együtt igazol tulajdonjogot. Továbbá a betétlap szolgál a tulajdonos-változás bejelentésére is.
  • Kit tekintünk a csikó tenyésztőjének?

    A ló tenyésztőjének azt tekintjük, akinek a neve a csikóbélyegzési jegyzőkönyvön a csikó tenyésztőjeként szerepel.
  • Mikor kerül feltüntetésre a lóútlevélben a ló fajtája?

    A lóútlevélben a ló fajtája csak abban az esetben kerül megnevezésre, ha a ló tulajdonosa tenyésztő egyesületi típusú lóútlevelet váltott, és ily módon az illetékes lótenyésztő egyesület igazolta a ló fajtához való tartozását. Minden egyéb lóútlevél-típus (alap, származási lappal bővített útlevél) esetében a fajta rovat kitöltetlen marad.
  • Változtatható-e a ló neve a lóútlevélben?

    A nemzetközi szabályoknak megfelelően a lóútlevélben a ló neve teljes körűen nem változtatható meg, legfeljebb felárért bővíthető. Tehát a jelenlegi névnek vagy az új név részeként, vagy zárójelben utána a lóútlevélben szerepelni kell. A név teljes hossza azonban nem haladhatja meg a 30 karakteres hosszúságot. A ló nevének változtatását írásban, a lóútlevél beküldésével egyidejűleg az NÉBIH Lóútlevél Irodájánál kell kérelmezni.
  • Kik jegyezhetnek be a „lóútlevélbe”?

    Tekintettel arra, hogy a lóútlevél hatósági bizonyítvány, bejegyzéseket csak az erre jogosult szervezetek, illetve személyek tehetnek.

    A lóútlevél 1-6. oldalai a ló hiteles azonosító adatait tartalmazzák. Az azonosító adatokat az NÉBIH Lóútlevél Irodája tölti ki. Amennyiben a tulajdonos a lóútlevél átvételekor azt tapasztalja, hogy az adatok nem egyeznek az általa ismert adatokkal, akkor a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége (MLOSZ) illetékes megyei lótenyésztési felügyelőjével kell a lovat azonosíttatni, akinek a feljegyzése alapján a Lóútlevél Iroda gondoskodik az esetleges hibajavításról.

    A lóútlevél kiadásakor a lódiagram oldal kitöltetlen marad. A diagram kitöltésére az NÉBIH által megbízott és megbízólevéllel, valamint bélyegzővel ellátott szakértők jogosultak. A hibásan, szakszerűtlenül, az egyezményes nemzetközi jelek ismerete nélkül kitöltött lódiagram a ló azonosításakor (versenyen, értékesítéskor stb.) a tulajdonosnak komoly károkat okozhat. A tulajdonos érdeke meggyőződni arról, hogy a lódiagramba berajzolni kívánó személy rendelkezik-e erre jogosultsággal. A jogosult személyek köréről információ az NÉBIH Lótenyésztési Osztályán kérhető (tel: 06-1-336-9082).

    A ló ivartalanításának bejegyzésére a műtétet végző állatorvos jogosult, az aláírásával és bélyegzőjével hitelesítve azt.

    A tenyésztési információk, valamint a testméretek feljegyzésére szolgáló oldalakra az illetékes lótenyésztő egyesület jogosult bejegyzést tenni.

    A sport információk részére szolgáló oldalakra a Magyar Lovassport Szövetség jogosult bejegyzést tenni.

    Az állatorvosi azonosítások és kezelések rovataiba az erre jogosult állatorvosok tehetnek bejegyzést.

  • Mi a teendő, ha a ló elhullott, vagy levágásra került?

    Amennyiben a ló elhullott vagy kényszervágásra került, a ló tulajdonosának az elhullás tényét írásban közölve a lóútlevelet az NÉBIH Lóútlevél Iroda részére vissza kell juttatni. Ha a ló tulajdonosa külön kérelmezi, a lóútlevelet érvénytelenítés után a Lóútlevél Iroda visszaadja az utolsó bejegyzett lótulajdonos részére.

    Vágóhídon történt levágás esetén a vágóhíd feladata, hogy az azonosítás után levágott ló lóútlevelét a kiállító hatóság, vagyis az NÉBIH Lóútlevél Iroda részére megküldje.

  • Hogyan történik az importlovak azonosítása és „Lóútlevéllel” való ellátása?Hogyan történik az importlovak azonosítása és „Lóútlevéllel” való ellátása?

    Az import lovakkal érkező dokumentumokat az MLOSZ honosítja. Ha már van „Lóútlevele”, akkor azt ellátják egy magyar azonosító számmal, de az eredeti útlevél kíséri tovább a lovat. Az útlevéllel nem rendelkező, harmadik országból érkező import ló a magyar szabályok szerint kap „Lóútlevelet”.
  • Kaphatnak-e „Lóútlevelet” az ismeretlen származású lovak?

    Igen. „Lóútlevéllel” minden lovat el kell látni. Ez esetben a „Lóútlevélben” csak a ló azonosító adatai kerülnek be, a származási adatok „Ismeretlen” bejegyzéssel szerepelnek.
  • Alkalmas-e a „Lóútlevél” a tulajdonjog igazolásra?

    A „Lóút1evél” a lovak azonosítására szolgál. Közvetlenül nem igazol tulajdonjogot, de tartalmazza a tulajdonos adatait. Van viszont egy tulajdonjog igazolására szolgáló melléklete, amelyet a ló tulajdonosának célszerű biztos helyen tárolni, míg maga a „Lóútlevél” a lóval együtt utazik.

    Tulajdonosváltozáskor mind a „Lóútlevelet”, mind a betétlapot az új lótulajdonosnak át kell adni, aki azt az NÉBIH Lóútlevél Irodájába beküldi, és gondoskodik a tulajdonosi bejegyzés átírásáról.

  • Ki végezheti el a ló azonosító adatainak felvételét?

    A lovak azonosítását, bélyegzését, származás-nyilvántartását az Országos Lótenyésztési Információs Rendszer (OLIR) végzi, amelyet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Lótenyésztési Osztálya és a Magyar Lótenyésztők Országos  Szövetsége (MLOSZ) közösen működtet.

    Lóazonosítás elvégzésével kapcsolatos információt a lótulajdonos az MLOSZ-től (1134 Budapest, Lőportár u. 16., Tel.: 412-5010) kérhet.

    Az azonosításhoz és a származás ellenőrzéséhez szükséges DNS-vizsgálatokat az NÉBIH Állatorvosi Laboratóriuma végzi.

  • Kinek és hol kell kezdeményeznie a „Lóútlevél” kiváltását?

    A „Lóútlevél” kiváltása a hat hónaposnál idősebb lovára a lótulajdonos kötelessége. A „Lóútlevél” kiadása a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Lóútlevél Iroda – (1144 Budapest, Remény utca 42/b.) feladata a ló ENAR adatbázisából.

    A „Lóútlevél”-kiadásának fontos előfeltétele a ló azonosító, valamint származási adatainak felvétele, tartós megjelölésének (bélyegzés) elvégzése es ezen adatok igazolása.

  • Mikortól kötelező a „Lóútlevél” használata?

    A „Lóútlevelet” 2005. július 1-jét követően minden lóra (lófélére) kötelező kiváltani.
  • Mire szolgál a „Lóútlevél”?

    A „lóútlevél” hatósági bizonyítvány, amely az állat azonosítására, az irányítási intézkedések megtételére való alkalmasságának és állategeszségügyi forgalomképességének igazolására szolgál, valamint tartalmazza a tulajdonos adatait is.

    Ezen kötelező funkciói mellett tartalmazhat tenyésztési, minősítési és versenyeredményeket is, ily módon segítve a ló értéknövekedésének dokumentálását.

    A „Lóútlevélnek” mindig kísérnie kell a lovat, igazolva annak állategészségügyi és tulajdoni státusát. „Lóútlevél” nélkül a ló nem hagyhatja el a telephelyét, vágóhídra nem szállítható. A „Lóútlevél” igazolja, hogy a levágott ló húsa emberi fogyasztásra kerülhet.

  • Összhangban van-e a magyarországi és az EU-ban alkalmazott lónyilvántartási szabályozás?

    A „lóútlevél” (Passport) adattartalmát es alkalmazási szabályait a 93/623/EGK és a 2000/68/EK bizottsági határozat írta elő 2008. évig. A „lóútlevél” kiadására hozott 64/2003. (VI. 9.) FVM rendelet teljes mértékben megfelel az EU-határozatokban foglaltaknak.

    2009. évtől hatályba lépett az EU-tagállamokban 2009. július 1-jétől közvetlenül alkalmazandó 504/2008/EK bizottsági rendelet, amely a „lóútlevél” alkalmazási szabályaira vonatkozó korábbi határozatok helyébe lép. A bizottsági rendelet magyarországi megfeleltetése jelenleg zajlik.

  • Mely jogszabályok szabályozzák a lovak nyilvántartását Magyarországon?

    A lovak nyilvántartását az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény és az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény mellett az alábbi rendeletek szabályozzák:

    29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet és az azt módosító 64/2003 (VI. 16.) FVM rendelet az egyes állatfajok Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről.

  • Mire szolgál a ló ENAR rendszer?

    A ló Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ló ENAR) egy számítógépes lóadatgyűjtő és nyilvántartó rendszer, amely a „lóútlevél” kiállításához szükséges adatokat hitelesen gyűjti és dolgozza fel.

    A ló ENAR adatbázisból kerül kiadásra a lovak azonosítására szolgáló dokumentum, a „lóútlevél” hatósági bizonyítvány.

  • Milyen rendszer gondoskodik a lovak származására, őseire vonatkozó adatok gyűjtéséről, feldolgozásáról, és a származási dokumentumok kiadásáról?

    A lovak származás-nyilvántartása országosan, teljeskörűen megoldott. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 15 országos lótenyésztő egyesületet ismert el tenyésztő szervezetként, és bízott meg a Magyarországon tenyésztett lófajták fenntartásának jogával. Ezen tenyésztőszervezetek kialakították a lovak származás-nyilvántartásának nemzetközileg is elfogadható szabályait, amelyek alapján az OLIR rendszer működik. Minden 1ótenyésztő számára biztosított, hogy lováról hiteles azonosítási és származási adatokhoz juthasson.

    A származási lap kiváltási igényével a ló tulajdonosa az MLOSZ-hez fordulhat.

  • Mi a célja a lovak országos nyilvántartásba vételének?

    Lovának nyilvántartásba vételével a ló tulajdonosa olyan dokumentumhoz jut, amellyel igazolhatja lova eredetét, tulajdonjogát, állategészségügyi állapotát. Így lehetősége nyílik

    az egészséges lovát szállítani és a fertőződés veszélye nélkül rendezvényeken részt venni;

    lovát eladni, ellopásának kockázatát minimalizálni;

    lovának származását hitelesen igazolni, ezzel tenyésztési es piaci értékét növelni;

    az élelmiszer-biztonsági előírások betartásának igazolásával az arra szánt lovát vágóállatként értékesíteni;

    az ellenőrizhető országos lóegészségügyi állapotok fenntartásával a pusztító járványokat megelőzni;

    az esetlegesen igényelhető támogatásokra való jogosultságot igazolni.

  • Összhangban van-e a magyarországi és az EU-ban alkalmazott lónyilvántartási szabályozás?

    A „lóútlevél” (Passport) adattartalmát es alkalmazási szabályait a 93/623/EGK és a 2000/68/EK bizottsági határozat írta elő 2008. évig. A „lóútlevél” kiadására hozott 64/2003. (VI. 9.) FVM rendelet teljes mértékben megfelel az EU-határozatokban foglaltaknak.

    2009. évtől hatályba lépett az EU-tagállamokban 2009. július 1-jétől közvetlenül alkalmazandó 504/2008/EK bizottsági rendelet, amely a „lóútlevél” alkalmazási szabályaira vonatkozó korábbi határozatok helyébe lép. A bizottsági rendelet magyarországi megfeleltetése jelenleg zajlik.

  • Mely jogszabályok szabályozzák a lovak nyilvántartását Magyarországon?

    A lovak nyilvántartását az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény és az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény mellett az alábbi rendeletek szabályozzák:

    29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet és az azt módosító 64/2003 (VI. 16.) FVM rendelet az egyes állatfajok Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről.