Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszerrel kapcsolatos gyakran ismételt kérdések


 
  • Mi az EKAER és az EKAER szám?

    Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 2015. január 1-jétől  bevezette az ÁFA csalások kiszűrésére és annak visszaszorítására kialakított Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszer, az „EKAER”.

    Az EKAER a Magyarország területén belül megvalósuló, az Európai Unió valamely más tagállamából Magyarország területére illetve Magyarország területéről az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló, a termék közúti fuvarozásának, valamint az azzal összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését szolgálja.

    Útdíj fizetésére kötelezett (útdíjköteles) gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó:

    - az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt (pl. saját termék mozgatása, bérmunka),

    - Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt (pl. saját termék mozgatása, bérmunka),

    - belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítést

    csak EKAER számmal rendelkező adózó folytathat.

    A fenti esetekben az EKAER szám megállapítása érdekében az adózók kötelesek az állami adó- és vámhatósághoz az Art. 11. számú melléklete szerinti adattartalommal bejelentést tenni.

  • Melyek a kockázatos élelmiszerek és kockázatos termékek?

    Kockázatos élelmiszerek esetén akkor is EKAER számot kell kérni, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege a 200 kilogrammot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 ezer forintot meghaladja,

    illetve,

    egyéb kockázatos termékek esetében, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege az 500 kilogrammot, vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja.

    A kockázatos élelmiszerek valamint az egyéb kockázatos termékek fogalmát az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működésével összefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról szóló 51/2014. (XII.29.) NGM rendelet 1. illetve 2. számú mellékletei határozzák meg.

  • Milyen következményekkel járnak az EKAER számmal kapcsolatos jogsértések?

    Hatósági zár alá vétel

    Amennyiben a rakomány jellegénél fogva a szállítmányt kísérő dokumentációban megjelölt rendeltetési hellyel nem összeegyeztethető, illetve egyéb kockázati tényezők indokolják, valamint abban az esetben, ha a termék fuvarozásában érintett általános forgalmi adó alany a nyilatkozattételt megtagadja – a gyorsan romló termékek kivételével – az állami adó- és vámhatóság az áru nyomonkövethetőségének biztosításáig szállítmányt hatósági zár alá veszi.

    A hatósági zár lehet hatósági pecséttel ellátott csomagzár, vagy raktérzár. Az állami adó- és vámhatóság az alkalmazott hatósági zár sértetlenségét belföldön ellenőrizheti, illetve amennyiben a hatósági zár alkalmazásának indokoltsága megszűnik, intézkedik annak eltávolítása iránt.

    Mulasztási bírság az áru értékének 40 százalékáig

    Amennyiben az állami adó- és vámhatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem tett eleget az EKAER számmal kapcsolatos kötelezettségnek, úgy a szállítmány vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

    Lefoglalás

    Amennyiben az állami adó- és vámhatóság az EKAER számmal kapcsolatos kötelezettség elmulasztása miatt mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozott terméket – romlandó áruk kivételével - a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalásról az állami adó- és vámhatóság jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veheti vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi.

    A lefoglalást követően az adóhatóság árverezésre bocsátja a termékeket, melyek így az élelmiszerlánc részévé válnak.

    Az EKAER-re vonatkozó  jogszabályi rendelkezések érvényesítése érdekében a NAV rendszeres, kockázati elemzésen alapuló közúti ellenőrzéseket hajt végre.

    Élelmiszer szállítmányok esetében az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. tv. (a továbbiakban: Éltv.), az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (továbbiakban: 178/2002/EK rendelete), az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet (a továbbiakban: 852/2004/EK rendelet) és az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetőségről szóló 3/2010. (VII.5.) VM rendelet [a továbbiakban: 3/2010 (VII.5.) VM rendelet] vonatkozó rendelkezései szerint nem biztonságos élelmiszer nem hozható forgalomba, az élelmiszer-biztonság szavatolásának alapvető eleme az élelmiszerek nyomon követhetősége az élelmiszerláncon belül, amelyért az élelmiszerlánc minden résztvevője felel.

    Társhatósági együttműködés keretében az Éltv. szerint meghatározott élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzéseket az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv végzi annak érdekében, hogy az intézkedés alá vont termékek tekintetében hatósági döntésre kerüljön sor, azok élelmiszerláncban történő további felhasználhatóságáról illetve annak kizárásáról.

    A NAV a közúti ellenőrzései során megállított, az Éltv. szerint az élelmiszerlánc felügyeleti szerv ellenőrzési hatáskörébe utalt szállítmányok esetén jelzéssel él/élhet az ellenőrzés helye szerint területileg illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi illetve a növény- és talajvédelmi igazgatósága felé az élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzések lefolytatása érdekében.

  • Mi a FELIR és az EKÁER rendszer közti kapcsolat?

    Az EKÁER rendszer az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság hatáskörébe tartozó termékek esetén csak FELIR azonosítóval rendelkező ügyfél szállítmányához ad EKÁER számot. A NÉBIH FELIR kereső alkalmazásának oldalán (http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/felir-kereso ) ellenőrizhető, hogy az Ön által forgalmazott termék a vámtarifaszám alapján FELIR köteles, vállalkozása a TEÁOR alapján száma alapján FELIR regisztráció kötelezett, valamint a kereső segítségével megállapíthatja, hogy vállalkozása rendelkezik-e FELIR azonosítóval. Amennyiben az ügyfél a FELIR hatálya alá tartozó tevékenységet végez, és nem rendelkezik azonosítóval, regisztrálnia kell magát.

    A regisztrációt a felügyeleti díj bevallási rendszeren keresztül lehet elvégezni a NÉBIH weboldalán (https://www.nebih.gov.hu/aktualitasok/felir). Amennyiben az ügyfél 2014. évben érvényes bevallást nyújtott be, biztosan rendelkezik FELIR azonosítóval, ha azonban elmulasztotta a bevallási kötelezettséget teljesíteni, a pótbevallás benyújtásával egyidejűleg a FELIR nyilvántartásba vétel is megtörténik. Ha a tevékenységét 2014. évben kezdte meg az ügyfél, és ezért 2014-ben nem vonatkozott rá a bevallási kötelezettség, nullás bevallás leadása mellett nyilvántartásba veszi a hivatal.

    Az élelmiszerlánc-biztonsági szempontból releváns termék esetében az EKÁER rendszer csak FELIR számmal rendelkező vállalkozás élelmiszerlánc-termékére ad szállítási engedélyt, és élelmiszer uniós tagállamból történő behozatala esetén azt csak a 3/2010 (VII. 5.) VM rendelet alapján bejelentett első magyarországi tárolási helyen engedi kirakodni. A rendelet szerint azoknak az élelmiszer-vállalkozásoknak, amelyek harmadik országból vagy uniós tagállamból élelmiszert forgalomba hozatal vagy tovább feldolgozás céljából behoznak, regisztrálniuk kell magukat és azt a telephelyet, első magyarországi tárolási helyet, ahol az árut először betárolták.

    A regisztrált első magyarországi tárolási helyeket a NÉBIH weboldalán található kereső (http://portal.nebih.gov.hu/elso-betarolasi-hely-kereso) segítségével lehet megtekinteni.

    Amennyiben valamely vállalkozás első tárolási helyet üzemeltet, és nem találja adatait az adatbázisban, nyilvántartásba vételi kérelmével növényi alaptermék forgalmazása esetében forduljon a területileg illetékes megyei kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóságához, egyéb élelmiszer esetében a területileg illetékes Járási Állategészségügyi Hivatalhoz.

  • Kizárólag az útdíj köteles járművekre vonatkozik a szabályozás?

    Az Art. 22/E. § (4) szerint az EKÁER szabályait alkalmazni kell a kockázatos élelmiszerek esetében akkor is, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíj köteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot meghaladja, illetve egyéb kockázatos termékek esetében, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja.

  • Van-e bizonyos türelmi idő azoknak, akik január 1-jétől bármilyen okból még nem tudnak a feltételeknek megfelelni?

    A bírságolásra vonatkozó törvényi rendelkezéseket az állami adó- és vámhatóság 2015. február 1-jétől alkalmazza, tehát az EKÁER rendszer bevezetését követően 30 napos türelmi időszak lesz, így mulasztási bírság és lefoglalás helyett figyelmeztetés alkalmazására kerül sor.

  • Mit ellenőriz az EKÁER-el kapcsolatban az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság?

    Az élelmiszer szállítmányokra vonatkozó élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzések lefolytatása alapvetően négy nagy területre csoportosítható:

    1. a termékeken található, nyomon követhetőségre vonatkozó jelölések ellenőrzése,
    2. a nyomon követhetőség alapjául szolgáló dokumentáció és annak a termékkel való megfeleltethetőségének az ellenőrzése,
    3. a szállítási és tárolási körülmények ellenőrzése,
    4. az első betárolási helyre vonatkozó kötelezettségek ellenőrzése.