null A szőlő után veszélyben a dió is! - Bővült a Xylella fastidiosa fertőzés kockázatát hordozó növények listája

A szőlő után veszélyben a dió is! - Bővült a Xylella fastidiosa fertőzés kockázatát hordozó növények listája

2018. november 29, csütörtök

Újabb fajokkal bővült az a Xylella fastidiosa nevű baktérium lehetséges gazdanövényeinek Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által vezetett listája, amely még inkább óvatosságra és körültekintésre inti a hatóságot, a forgalmazókat, a termelőket és a lakosságot.

A Dél-Amerikában őshonos növényi kórokozót Európában először 2013-ban, Dél-Olaszország Puglia tartományában észlelték, ahol az olajfa állományt érintő jelentős pusztítást okozott. Ezt követően további eseteket regisztráltak Korzika és Dél-Franciaország területén, majd 2016-ban egy németországi növényházban nem visszakövethető származású leander növényen igazolták a baktérium fastidiosa alfajának jelenlétét. A baktérium ezen alfaja felelős a szőlőt veszélyeztető, szőlőlevelek sárgulásával és elszáradásával, valamint fürthervadással járó Pierce-betegségért. Magyarországon a baktérium további európai terjedése leginkább a szőlő-, a gyümölcs- és a dísznövény-populációkat veszélyezteti.

A kórokozó megakadályozza a növényen belüli szabad víz- és tápanyagáramlást, ez okozza a fertőzött egyedeken megfigyelhető jellegzetes tüneteket, mint a levélszél perzselődése, levélhervadás és ágszáradás, de akár a növény pusztulása is bekövetkezhet. A növénybetegség megjelenési formáiról a baktérium különböző alfajai esetében korábbi cikkünkben bővebb leírást adtunk, amelyeket észlelésükkor mindenképpen jelezni kell az illetékes kormányhivatalok felé.

A fertőzés terjedésének megakadályozásában legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a gazdanövények között olyanok is megtalálhatók, amelyek tolerálják a baktérium jelenlétét, így szabad szemmel nem észlelhető a fertőzés. Azonban a kórokozók ezekről a tünetmentes növényekről is átkerülhetnek a rovarok közvetítésével a fogékony fajokra, amely jelentős gazdasági és társadalmi károkat eredményezhet. Éppen ezért a Nébih már korábban felhívta a lakosság figyelmét arra, hogy külföldi utazásaik során vásárolt vagy gyűjtött, bizonytalan forrásból származó növények hazahozatalával ne kockáztassák a növényi kórokozók itthoni elterjedését, a termelőket és forgalmazókat pedig arra kéri, hogy kizárólag növényútlevéllel rendelkező termékeket vegyenek át.

Az EFSA beérkező észlelések alapján folyamatosan bővíti a Xylella fastidiosa lehetséges gazdanövényeinek listáját. A nemrégiben aktualizált lista többek közt hazánkban is megtalálható növényekkel egészült ki, mint például a közönséges dió (Juglans regia L.), a vadcseresznye (Prunus avium (L.) L.) és egyéb dísznövények.

Az EFSA vizsgálata a Xylella fastidiosa-törzsek gazdanövényeiről

A Xylella fastidiosa gazdanövényeinek folyamatosan frissülő adatbázisa

Kép forrása: EFSA


Friss hírek

2024. április 16, kedd

Vetőburgonya-vásárláskor kizárólag fémzárolt vetőgumók közül érdemes választani

Jó minőségű, biztos termést hozó, egészséges vetőgumók ültetéséhez csak fémzárolt tételt érdemes vásárolni, melyek elsősorban gazdaboltokban, nagyobb áruházakban, szakáruházakban érhetőek el. A Nébih összefoglalta, mire érdemes vásárláskor ügyelni, valamint a hatósági címke bemutatásával is segítséget kíván nyújtani a burgonyát ültetők számára a magas minőségű, egészséges termés elérése érdekében.

Tovább >

2024. április 15, hétfő

Több száz gyümölcsültetési szaporítóanyagot semmisítettek meg az ellenőrök az ónodi piacon

Folytatódott a tavaszi szőlő- és gyümölcs-szaporítóanyagok árusításának ellenőrzése. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a vármegyei kormányhivatalok, valamint a NAV szakemberei április elején hatósági ellenőrzést tartottak az ónodi Országos Állat- és Kirakodóvásáron. Az akció során több száz gyümölcsültetési szaporítóanyagot kellett megsemmisíteniük. A leggyakoribb problémák a szaporítóanyagok minőségével voltak, de a címkék kapcsán is számos hiányosságot találtak az ellenőrök. A rózsatövek esetében feltűnő volt a fajtamegjelölés és a származást igazoló dokumentumok hiánya.

Tovább >