Vissza

Több száz növényt érintő nem-honos károsító a Xylella fastidiosa nevű baktérium

Több száz növényt érintő nem-honos károsító a Xylella fastidiosa nevű baktérium

Több száz növényt érintő nem-honos károsító a Xylella fastidiosa nevű baktérium

A Xylella fastidiosa nevű baktérium a faszöveti edénynyalábokban gyorsan terjeszkedve lezárja a fatestben a víz és a tápanyag áramlását. Ezzel váltja ki a jellegzetes tüneteket: a levélszél perzselődést, levélhervadást és ágszáradást, elhalást és törpülés, súlyos fertőzéskor fapusztulást.

A baktérium jelenleg az egyik legsúlyosabb károsító, amely az EU közös növény-egészségügyi szabályozása alapján a karantén listánkon szerepel [7/2001 (I.17.) FVM rendelet, 1. sz. melléklet A rész, I. szakasz, b) 2.] A baktériumfaj az amerikai kontinensen őshonos, onnan hurcolták be Tajvan szigetére. Európában először 2013-ban találták meg a dél-olaszországi Puglia tartományban, 2015-ben Korzikán és Dél-Franciaországban, 2016-ban pedig már Németországban is azonosították.

A kórokozó elleni fellépést nehezíti, hogy nem egy egységes fajról, hanem annak négy alfajáról van szó:

1) X. fastidiosa subsp. pauca

2) X. fastidiosa subsp. multiplex

3) X. fastidiosa subsp. fastidiosa

4) X. fastidiosa subsp. sandyi

 Fontos tisztában lenni azzal, hogy mely alfaj veszélyeztetheti a termelt kultúránkat. A baktérium fajnak ugyanis összesen több száz gazdanövénye van, amelyek különböző mértékben vagy egyáltalán nem fogékonyak az egyes alfajokra. Az alfajtól és az éghajlati viszonyoktól függően a baktérium-fertőzés különböző, eltérő mértékű pusztuláshoz vezethet.

 1) Olaszországban (2013) a ’pauca’ alfaj egy törzse (’CoDiRO’) jelent meg, Közép-Amerikából, valószínűleg fertőzött leander növényekkel került be és már több mint 1 millió olajfa pusztulását okozta. Azok környezetében pedig már kimutatták mandulán és leanderen is. Ezen felül számos más (kb 18) gazdanövényéből a cseresznye, az őszibarack, szilva és dísznövények is veszélyeztetettek. A szőlő ugyanakkor nem gazdanövénye ezen törzsnek, míg magának a „pauca” alfajnak igen.

2) Franciaországban (2015) a ’multiplex’ alfajt azonosították dísznövényeken elsősorban mirtuszlevelű pacsirtafűn (Polygala myrtifolia) és jeneszteren (Spartium junceum), először Korzikán majd a kontinensen is.

3) Németországban a cseh határ közelében (2016) egy leander növényből vett mintából a ’fastidiosa’ alfajt határozták meg, amely többek között a szőlőnövények pusztulásához vezető száradást, a Pierce betegséget okozza.

4) A ’sandyi’ alfaj eddig nem jelent meg Európában.

Az európai gazdanövénykör még távolról sem teljes.

 A Xylella fastidiosa baktérium okozta tüneteket mutató képek forrása:

https://gd.eppo.int/taxon/XYLEFA/photos

 

    

1. kép: Hirtelen olajfa-pusztulás az olaszországi Puglia tartományban
                                   /F. Petter (EPPO)/

      

2. kép: Cseresznye levélszáradás Olaszországban

/Donato Boscia, CNR – Institute for sustainable Plant Protection, UOS, Bari/

3. kép: Tipikus „Phony peach” tünetek őszibarack leveleken

/M. Scortichini, Instituto Sperimentale per la Frutticoltura, Roma/

4. kép: Szőlő Pierce betegsége: szőlőlevelek sárgulása és száradása, fürthervadás
/ENSA, Montpellier(FR)/

5. ábra: Szőlő Pierce betegsége Kaliforniában: tünetek Merlot fajtán
/J. Clark, University of California, Berkeley/

6. ábra: Szőlő Pierce betegsége Kaliforniában Chardonnay fajtán
/J. Clark, UCLA, Berkeley/

 

7-8. ábra: A franciaországi esetekben leggyakrabban fertőzöttnek talált gazdanövény, a mirtuszlevelű pacsirtafű (Polygala myrtifolia) egészséges (balra) és beteg (jobbra) példánya

 

9-10. ábra: A franciaországi fertőzési esetekben számos jenesztert (Spartium junceum) betegített meg a baktérium, balra a növény egészséges, jobbra beteg példánya

Egyelőre sok a bizonytalanság az okozható kár nagyságának felbecsülésében.  A Xylella melegigényes baktérium, és a mostanában egyre gyakoribbá váló hosszú, forró nyarak a tartós, száraz időszakokkal növelik a kockázatot. A globális felmelegedéssel egyre növekvő szerepe lehet a baktériumnak térségünkben. A Xylella fastidiosa behurcolásának legnagyobb veszélyét a tünetmentesen fertőzött növények behozatala jelenti. Azért kell mindent megtenni a bekerülés megakadályozására, mert ha már megtelepedett, továbbterjedését biztosítják a növények faszövetéből táplálkozó kabócák. Közülük a tajtékos kabóca (Philaenus spumarius) egész Európában, így hazánkban is széles körben elterjedt.

Az Európai Unió Élelmiszerbiztonsági Hatósága, az EFSA által készített szakvélemény alapján, jelentősen kibővült gazdanövény-körrel jelent meg 2015 májusában az új, 2015/789/EU bizottsági végrehajtási határozat a behurcolás az EU-n belüli terjedés megakadályozására.

  • A tagállamoknak évente jelentett, tervszerű felderítést kell folytatniuk a baktérium esetleges jelenlétének kimutatására – hazánkban ezt a NÉBIH által biztosított szakmai irányítással és a laboratóriumi háttérrel a megyei kormányhivatalok növényvédelmi felügyelői végzik.
  • A megtaláláskor történő gyors és eredményes fellépés érdekében készenléti tervet kell kidolgozni, a kórokozó azonosításakor haladéktalanul körül kell határolni intézkedésre a fertőzött területeket.
  • Szigorú felszámolási programok beindításáról és működtetéséről kell gondoskodni, melynek részeként nemcsak a fertőzött növényeket kell eltávolítani és megsemmisíteni, hanem a fertőzöttől számított 100 méteres körzetben minden gazdanövényt, függetlenül attól, hogy azok egészségesek-e vagy sem.
  • A határozat lehetővé teszi, hogy Olaszország Puglia tartományának fertőzött megyéjében, ahol már nincs esély a felszámolásra, alkalmazhassanak visszaszorítási intézkedéseket is. Ez abban különbözik az előbbitől, hogy nem kötelező kivágni a potenciálisan fertőzött növényeket 100 méteren belül, csak a laboratóriumi vizsgálat alapján fertőzötteket, azokat is csak a károsító-mentes területekkel érintkező 20 km-es zónában, valamint a faiskolák és a különleges értékű növények közelében.
  • A szigorú import előírások közé tartozik, hogy bármely harmadik országból a határozat I. mellékletében felsorolt bármely növény (2016 áprilisában 32 nemzetség és 181 faj) szállítmányain csak akkor végezhető el a beléptetéshez szükséges vizsgálat, ha az adott ország előzőleg elküldte a hivatalos nyilatkozatát a Bizottságnak arról, hogy az ország egésze vagy valamely része mentes-e a Xylellától. Az alábbi honlapon figyelemmel kísérhető ez az ország-lista: http://ec.europa.eu/food/plant/plant_health_biosecurity/legislation/emergency_measures/
  • az Európai Unióban bekövetkezett dél-olaszországi, dél-franciaországi és korzikai, valamint németországi fertőzésekben eddig fogékonynak talált gazdanövények kiemelt jelentőségűek a károsító-felszámolási programokban és az EUs forgalmazásban. Folyamatosan frissített adatbázisuk az EU Bizottság honlapján található: 

http://ec.europa.eu/food/plant/plant_health_biosecurity/legislation/emergency_measures/xylella-fastidiosa/susceptible_en.htm

  • Minden állampolgárnak értesítenie kell a növény-egészségügyért felelős hatóságot, ha tudomást szerez arról vagy akár csak gyanítja a Xylella fastidiosa jelenlétét. Ilyen kötelezettség előírása először fordult elő a szükséghelyzeti határozatok történetében

A nem-honos károsítók terjedésének megakadályozásában a termelők, forgalmazók, kutatók és a lakosság bejelentései kulcsfontosságú szerepet játszanak: lehetővé teszik a gyors reagálást a korai észlelésre annak érdekében, hogy idejében fel tudjunk lépni termesztési és természeti környezetben élő növényeink védelmében.

A bejelentőlapok és a további információk a bejelentés-kötelezett károsítókról itt találhatók.

További ismeretet nyújtanak a Xylella fastidiosa baktériumról az alábbi anyagok:
Általános tájékoztató az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) globális adatbázisából
Az EFSA kockázat értékelése
Az EFSA vizsgálata a világban előforduló Xyella fastidiosa-törzsek gazdanövényeiről
Az EFSA jelentése az olaszországi törzzsel folytatott járványtani vizsgálatokról
EUs intézkedések 

Kapcsolódó cikkek:
Fokozott figyelemmel a számos növényünket veszélyeztető Xylella fastidiosa nevű baktérium terjedésének megakadályozására
Figyelem: Bővült a növényútlevél köteles növények listája!

Átlagos (0 Szavazatok)

Friss hírek

Tájékoztató a növényvédelmi gépek időszakos felülvizsgálatáról gazdálkodóknak
2016. május 24, kedd

Tájékoztató a növényvédelmi gépek időszakos felülvizsgálatáról gazdálkodóknak

Országos kutatás-fejlesztési együttműködés a szőlő- és gyümölcstermesztésünk biztonsága érdekében
2016. május 4, szerda

Országos kutatás-fejlesztési együttműködés a szőlő- és gyümölcstermesztésünk biztonsága érdekében

Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs
2016. május 3, kedd

Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs

Az Egyesült Királyság és Írország növény-egészségügyi korlátozást vezetett be kőris növényekre és faanyagra a Chalara fraxinea nevű kórokozó terjedésének megakadályozására
2016. május 3, kedd

Az Egyesült Királyság és Írország növény-egészségügyi korlátozást vezetett be kőris növényekre és faanyagra a Chalara fraxinea nevű kórokozó terjedésének megakadályozására

II. Európai Szelídgesztenye Kongresszus (II. European Congress on Chestnut) a NÉBIH társszervezésében - szelídgesztenye-gubacsdarázs
2016. május 3, kedd

II. Európai Szelídgesztenye Kongresszus (II. European Congress on Chestnut) a NÉBIH társszervezésében - szelídgesztenye-gubacsdarázs

Egyéb jelentős nem honos károsítók
2016. május 3, kedd

Egyéb jelentős nem honos károsítók

Megszűntek a szelídgesztenye-gubacsdarázs elleni korlátozó intézkedések, fókuszban a biológiai védekezés
2016. május 2, hétfő

Megszűntek a szelídgesztenye-gubacsdarázs elleni korlátozó intézkedések, fókuszban a biológiai védekezés

Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs
2016. május 2, hétfő

Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs

Egyes kínai áruféleségek (gránit, porfír, bazalt, homokkő és egyéb burkolóanyagok) importőreit érinti, hogy 2013. április 1-jén indul az áruk fa-csomagolóanyagainak kétéves monitoring vizsgálata
2016. május 2, hétfő

Egyes kínai áruféleségek (gránit, porfír, bazalt, homokkő és egyéb burkolóanyagok) importőreit érinti, hogy 2013. április 1-jén indul az áruk fa-csomagolóanyagainak kétéves monitoring vizsgálata

Fokozottan vizsgálják a kínai áruféleségek fa-csomagolóanyagait
2016. május 2, hétfő

Fokozottan vizsgálják a kínai áruféleségek fa-csomagolóanyagait

Növény-egészségügyi korlátozás a kőris növényekre és faanyagra a Chalara fraxinea nevű kórokozó terjedésének megakadályozására
2016. május 2, hétfő

Növény-egészségügyi korlátozás a kőris növényekre és faanyagra a Chalara fraxinea nevű kórokozó terjedésének megakadályozására

Figyelem: Bővült a növényútlevél köteles növények listája!
2016. május 2, hétfő

Figyelem: Bővült a növényútlevél köteles növények listája!

Bejelenetés-kötelezett károsítók
2016. május 2, hétfő

Bejelenetés-kötelezett károsítók

Közlemény elveszett „zöld könyvről”
2016. január 14, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről”

Burgonyára veszélyes karantén károsítót mutattak ki Nógrád megyében
2015. november 4, szerda

Burgonyára veszélyes karantén károsítót mutattak ki Nógrád megyében

A burgonya baktériumos gyűrűs rothadás újabb fertőzése Nógrád megyében
2015. november 4, szerda

A burgonya baktériumos gyűrűs rothadás újabb fertőzése Nógrád megyében