Vissza

Több száz növényt érintő nem-honos károsító a Xylella fastidiosa nevű baktérium

Több száz növényt érintő nem-honos károsító a Xylella fastidiosa nevű baktérium

Több száz növényt érintő nem-honos károsító a Xylella fastidiosa nevű baktérium

A Xylella fastidiosa nevű baktérium a faszöveti edénynyalábokban gyorsan terjeszkedve lezárja a fatestben a víz és a tápanyag áramlását. Ezzel váltja ki a jellegzetes tüneteket: a levélszél perzselődést, levélhervadást és ágszáradást, elhalást és törpülés, súlyos fertőzéskor fapusztulást.

A baktérium jelenleg az egyik legsúlyosabb károsító, amely az EU közös növény-egészségügyi szabályozása alapján a karantén listánkon szerepel [7/2001 (I.17.) FVM rendelet, 1. sz. melléklet A rész, I. szakasz, b) 2.] A baktériumfaj az amerikai kontinensen őshonos, onnan hurcolták be Tajvan szigetére. Európában először 2013-ban találták meg a dél-olaszországi Puglia tartományban, 2015-ben Korzikán és Dél-Franciaországban, 2016-ban pedig már Németországban is azonosították.

A kórokozó elleni fellépést nehezíti, hogy nem egy egységes fajról, hanem annak négy alfajáról van szó:

1) X. fastidiosa subsp. pauca

2) X. fastidiosa subsp. multiplex

3) X. fastidiosa subsp. fastidiosa

4) X. fastidiosa subsp. sandyi

 Fontos tisztában lenni azzal, hogy mely alfaj veszélyeztetheti a termelt kultúránkat. A baktérium fajnak ugyanis összesen több száz gazdanövénye van, amelyek különböző mértékben vagy egyáltalán nem fogékonyak az egyes alfajokra. Az alfajtól és az éghajlati viszonyoktól függően a baktérium-fertőzés különböző, eltérő mértékű pusztuláshoz vezethet.

 1) Olaszországban (2013) a ’pauca’ alfaj egy törzse (’CoDiRO’) jelent meg, Közép-Amerikából, valószínűleg fertőzött leander növényekkel került be és már több mint 1 millió olajfa pusztulását okozta. Azok környezetében pedig már kimutatták mandulán és leanderen is. Ezen felül számos más (kb 18) gazdanövényéből a cseresznye, az őszibarack, szilva és dísznövények is veszélyeztetettek. A szőlő ugyanakkor nem gazdanövénye ezen törzsnek, míg magának a „pauca” alfajnak igen.

2) Franciaországban (2015) a ’multiplex’ alfajt azonosították dísznövényeken elsősorban mirtuszlevelű pacsirtafűn (Polygala myrtifolia) és jeneszteren (Spartium junceum), először Korzikán majd a kontinensen is.

3) Németországban a cseh határ közelében (2016) egy leander növényből vett mintából a ’fastidiosa’ alfajt határozták meg, amely többek között a szőlőnövények pusztulásához vezető száradást, a Pierce betegséget okozza.

4) A ’sandyi’ alfaj eddig nem jelent meg Európában.

Az európai gazdanövénykör még távolról sem teljes.

 A Xylella fastidiosa baktérium okozta tüneteket mutató képek forrása:

https://gd.eppo.int/taxon/XYLEFA/photos

 

    

1. kép: Hirtelen olajfa-pusztulás az olaszországi Puglia tartományban
                                   /F. Petter (EPPO)/

      

2. kép: Cseresznye levélszáradás Olaszországban

/Donato Boscia, CNR – Institute for sustainable Plant Protection, UOS, Bari/

3. kép: Tipikus „Phony peach” tünetek őszibarack leveleken

/M. Scortichini, Instituto Sperimentale per la Frutticoltura, Roma/

4. kép: Szőlő Pierce betegsége: szőlőlevelek sárgulása és száradása, fürthervadás
/ENSA, Montpellier(FR)/

5. ábra: Szőlő Pierce betegsége Kaliforniában: tünetek Merlot fajtán
/J. Clark, University of California, Berkeley/

6. ábra: Szőlő Pierce betegsége Kaliforniában Chardonnay fajtán
/J. Clark, UCLA, Berkeley/

 

7-8. ábra: A franciaországi esetekben leggyakrabban fertőzöttnek talált gazdanövény, a mirtuszlevelű pacsirtafű (Polygala myrtifolia) egészséges (balra) és beteg (jobbra) példánya

 

9-10. ábra: A franciaországi fertőzési esetekben számos jenesztert (Spartium junceum) betegített meg a baktérium, balra a növény egészséges, jobbra beteg példánya

Egyelőre sok a bizonytalanság az okozható kár nagyságának felbecsülésében.  A Xylella melegigényes baktérium, és a mostanában egyre gyakoribbá váló hosszú, forró nyarak a tartós, száraz időszakokkal növelik a kockázatot. A globális felmelegedéssel egyre növekvő szerepe lehet a baktériumnak térségünkben. A Xylella fastidiosa behurcolásának legnagyobb veszélyét a tünetmentesen fertőzött növények behozatala jelenti. Azért kell mindent megtenni a bekerülés megakadályozására, mert ha már megtelepedett, továbbterjedését biztosítják a növények faszövetéből táplálkozó kabócák. Közülük a tajtékos kabóca (Philaenus spumarius) egész Európában, így hazánkban is széles körben elterjedt.

Az Európai Unió Élelmiszerbiztonsági Hatósága, az EFSA által készített szakvélemény alapján, jelentősen kibővült gazdanövény-körrel jelent meg 2015 májusában az új, 2015/789/EU bizottsági végrehajtási határozat a behurcolás az EU-n belüli terjedés megakadályozására.

  • A tagállamoknak évente jelentett, tervszerű felderítést kell folytatniuk a baktérium esetleges jelenlétének kimutatására – hazánkban ezt a NÉBIH által biztosított szakmai irányítással és a laboratóriumi háttérrel a megyei kormányhivatalok növényvédelmi felügyelői végzik.
  • A megtaláláskor történő gyors és eredményes fellépés érdekében készenléti tervet kell kidolgozni, a kórokozó azonosításakor haladéktalanul körül kell határolni intézkedésre a fertőzött területeket.
  • Szigorú felszámolási programok beindításáról és működtetéséről kell gondoskodni, melynek részeként nemcsak a fertőzött növényeket kell eltávolítani és megsemmisíteni, hanem a fertőzöttől számított 100 méteres körzetben minden gazdanövényt, függetlenül attól, hogy azok egészségesek-e vagy sem.
  • A határozat lehetővé teszi, hogy Olaszország Puglia tartományának fertőzött megyéjében, ahol már nincs esély a felszámolásra, alkalmazhassanak visszaszorítási intézkedéseket is. Ez abban különbözik az előbbitől, hogy nem kötelező kivágni a potenciálisan fertőzött növényeket 100 méteren belül, csak a laboratóriumi vizsgálat alapján fertőzötteket, azokat is csak a károsító-mentes területekkel érintkező 20 km-es zónában, valamint a faiskolák és a különleges értékű növények közelében.
  • A szigorú import előírások közé tartozik, hogy bármely harmadik országból a határozat I. mellékletében felsorolt bármely növény (2016 áprilisában 32 nemzetség és 181 faj) szállítmányain csak akkor végezhető el a beléptetéshez szükséges vizsgálat, ha az adott ország előzőleg elküldte a hivatalos nyilatkozatát a Bizottságnak arról, hogy az ország egésze vagy valamely része mentes-e a Xylellától. Az alábbi honlapon figyelemmel kísérhető ez az ország-lista: http://ec.europa.eu/food/plant/plant_health_biosecurity/legislation/emergency_measures/
  • az Európai Unióban bekövetkezett dél-olaszországi, dél-franciaországi és korzikai, valamint németországi fertőzésekben eddig fogékonynak talált gazdanövények kiemelt jelentőségűek a károsító-felszámolási programokban és az EUs forgalmazásban. Folyamatosan frissített adatbázisuk az EU Bizottság honlapján található: 

http://ec.europa.eu/food/plant/plant_health_biosecurity/legislation/emergency_measures/xylella-fastidiosa/susceptible_en.htm

  • Minden állampolgárnak értesítenie kell a növény-egészségügyért felelős hatóságot, ha tudomást szerez arról vagy akár csak gyanítja a Xylella fastidiosa jelenlétét. Ilyen kötelezettség előírása először fordult elő a szükséghelyzeti határozatok történetében

A nem-honos károsítók terjedésének megakadályozásában a termelők, forgalmazók, kutatók és a lakosság bejelentései kulcsfontosságú szerepet játszanak: lehetővé teszik a gyors reagálást a korai észlelésre annak érdekében, hogy idejében fel tudjunk lépni termesztési és természeti környezetben élő növényeink védelmében.

A bejelentőlapok és a további információk a bejelentés-kötelezett károsítókról itt találhatók.

További ismeretet nyújtanak a Xylella fastidiosa baktériumról az alábbi anyagok:
Általános tájékoztató az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) globális adatbázisából
Az EFSA kockázat értékelése
Az EFSA vizsgálata a világban előforduló Xyella fastidiosa-törzsek gazdanövényeiről
Az EFSA jelentése az olaszországi törzzsel folytatott járványtani vizsgálatokról
EUs intézkedések 

Kapcsolódó cikkek:
Fokozott figyelemmel a számos növényünket veszélyeztető Xylella fastidiosa nevű baktérium terjedésének megakadályozására
Figyelem: Bővült a növényútlevél köteles növények listája!

Átlagos (0 Szavazatok)

Friss hírek

Sárga szín vonzza az ázsiai szuperkártevőket
2016. október 6, csütörtök

Sárga szín vonzza az ázsiai szuperkártevőket

Fajleírás-boom a mikroszkóp alól
2016. szeptember 12, hétfő

Fajleírás-boom a mikroszkóp alól

Tájékoztató a növényvédelmi gépek időszakos felülvizsgálatáról gazdálkodóknak
2016. május 24, kedd

Tájékoztató a növényvédelmi gépek időszakos felülvizsgálatáról gazdálkodóknak

Országos kutatás-fejlesztési együttműködés a szőlő- és gyümölcstermesztésünk biztonsága érdekében
2016. május 4, szerda

Országos kutatás-fejlesztési együttműködés a szőlő- és gyümölcstermesztésünk biztonsága érdekében

Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs
2016. május 3, kedd

Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs

Az Egyesült Királyság és Írország növény-egészségügyi korlátozást vezetett be kőris növényekre és faanyagra a Chalara fraxinea nevű kórokozó terjedésének megakadályozására
2016. május 3, kedd

Az Egyesült Királyság és Írország növény-egészségügyi korlátozást vezetett be kőris növényekre és faanyagra a Chalara fraxinea nevű kórokozó terjedésének megakadályozására

II. Európai Szelídgesztenye Kongresszus (II. European Congress on Chestnut) a NÉBIH társszervezésében - szelídgesztenye-gubacsdarázs
2016. május 3, kedd

II. Európai Szelídgesztenye Kongresszus (II. European Congress on Chestnut) a NÉBIH társszervezésében - szelídgesztenye-gubacsdarázs

Egyéb jelentős nem honos károsítók
2016. május 3, kedd

Egyéb jelentős nem honos károsítók

Megszűntek a szelídgesztenye-gubacsdarázs elleni korlátozó intézkedések, fókuszban a biológiai védekezés
2016. május 2, hétfő

Megszűntek a szelídgesztenye-gubacsdarázs elleni korlátozó intézkedések, fókuszban a biológiai védekezés

Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs
2016. május 2, hétfő

Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs

Egyes kínai áruféleségek (gránit, porfír, bazalt, homokkő és egyéb burkolóanyagok) importőreit érinti, hogy 2013. április 1-jén indul az áruk fa-csomagolóanyagainak kétéves monitoring vizsgálata
2016. május 2, hétfő

Egyes kínai áruféleségek (gránit, porfír, bazalt, homokkő és egyéb burkolóanyagok) importőreit érinti, hogy 2013. április 1-jén indul az áruk fa-csomagolóanyagainak kétéves monitoring vizsgálata

Fokozottan vizsgálják a kínai áruféleségek fa-csomagolóanyagait
2016. május 2, hétfő

Fokozottan vizsgálják a kínai áruféleségek fa-csomagolóanyagait

Növény-egészségügyi korlátozás a kőris növényekre és faanyagra a Chalara fraxinea nevű kórokozó terjedésének megakadályozására
2016. május 2, hétfő

Növény-egészségügyi korlátozás a kőris növényekre és faanyagra a Chalara fraxinea nevű kórokozó terjedésének megakadályozására

Figyelem: Bővült a növényútlevél köteles növények listája!
2016. május 2, hétfő

Figyelem: Bővült a növényútlevél köteles növények listája!

Bejelenetés-kötelezett károsítók
2016. május 2, hétfő

Bejelenetés-kötelezett károsítók

Közlemény elveszett „zöld könyvről”
2016. január 14, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről”