Vissza

Tervezet a tudományos bizonytalanság kommunikálására

Tervezet a tudományos bizonytalanság kommunikálására

Tervezet a tudományos bizonytalanság kommunikálására
2018. május 10.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a napokban tette közzé a tudományos kockázatbecslésben a bizonytalanság kommunikációjára tett javaslat-tervezetét további véleményezés céljából.

Miért is fontos a tudományos bizonytalanság kommunikálása?

„A bizonytalanság kérdéséről az 1920-as években való megjelenése óta mindent elmondtak. Megvizsgálták a kérdést filozófiailag, matematikailag. Tárgyalták a kérdés számtalan elméleti és gyakorlati aspektusát.” - olvashatjuk Medvegyev Péter 2011-ben a Hitelintézeti Szemlében megjelent (10 (4). pp. 314-324), „Néhány megjegyzés a kockázat, bizonytalanság, valószínűség kérdéséhez” című cikkében. „Úgy hírlik” - írja továbbá - „hogy a római diadalmenetekben a győztes szekerén mindig volt egy rabszolga is, aki folyamatosan figyelmeztette a diadaltól megmámorosodott vezért, hogy ő is csak egy ember, ezt ne feledje el. A gazdasági döntéshozókat hasonló módon újra és újra figyelmeztetni kell arra, hogy a gazdasági döntések a bizonytalanság jegyében születnek.” Ez a kijelentés igaz a tudományos megállapításokra is.

Az EFSA szakértői a tudományos ismeretek korlátait - a „bizonytalanságokat” - harmonizáltabb és átláthatóbb módon szeretnék bemutatni az értékeléseikben.

A „bizonytalanság” kommunikációjára kidolgozott új módszerrel kapcsolatban az alábbi három szakterületről várják a hozzászólásokat:

  • Tudomány-kommunikációs szakemberek (írók, szerkesztők, újságírók, a kommunikációért felelős hivatali dolgozók)

Szempontok: Mennyire érthető és követhető a dokumentum? Használható-e , ha nem, hogyan lehetne használhatóvá tenni?

  • Szociológus szakértők és kutatók, akik a tudományos bizonytalanságok kommunikációjával foglalkoznak

Szempontok: Van-e arra vonatkozó kiegészítő kutatás, hogy a különböző célközönség mennyire érti a valószínűség fogalmát, a szóbeli vagy inkább a számszerű információkat, esetleg a körbeírást vagy inkább a vizuális eszközöket részesítik előnyben?

  • Döntéshozók, tudományos értékelők (kockázatbecslők), az élelmiszerbiztonsággal és a közegészségüggyel foglalkozó szakértők, akik az EFSA kommunikációs anyagait használják, illetve nemzeti, európai és nemzetközi tudományos tanácsadó testületek

Szempontok: Van-e javaslatuk arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne az EFSA módszerét fejleszteni? Hogyan lehetne ezt az új módszert alkalmazni arra, hogy közérthetőbbé tegyük egy bizonytalansági elemzés eredményeit?

Az írásos véleményeket 2018. június 24-ig lehet benyújtani az alábbi linken.

További információk itt érhetők el.