Vissza

Tájékoztató a téli időjárás növénytermesztést érintő hatásairól

Tájékoztató a téli időjárás növénytermesztést érintő hatásairól

Tájékoztató a téli időjárás növénytermesztést érintő hatásairól
2009. február 17.

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának tájékozatója

A téli kemény fagyok hatásai

2008 decemberének utolsó dekádjában igazi kemény hideg köszöntött be. Az éjszakai hőmérséklet általánosan -10 Co alá süllyedt, nem egy helyen elérte a -20 Co-ot is. Hó jelentős mennyiségben sem ezt az időszakot megelőzően, sem közben nem hullott, így vékony hótakaróról csak az ország északi és keleti tájain beszélhetünk, máshol gyakorlatilag hótakaró nem védte az őszi vetéseket. Ez az időjárás uralkodott tartósan, egészen 2009. január 14-ig. Akkor enyhülés következett ónos esővel, ami 2 napra jégpályává változtatta az utakat, de jégréteg vonta be a növényeket is. Ezt követően maradt az enyhe időjárás, éjszakai fagyok nélkül, nappal +5 - +10 Co-os hőmérsékletekkel.

Először is tisztázni kell, hogy ez nem rendkívüli időjárás. A sokéves megfigyelés szerint a tél leghidegebb időszaka a január első két hete. Ilyenkor nem ritka a -10 Co alatti hőmérséklet. Ezt támasztja alá az is, hogy az említett időszakban nem dőltek meg hideg rekordok. A tél első szakaszában nem hullott csapadék, vagy csak helyileg és kis mennyiségben. Ennek megfelelően hótakaró csak kevés helyen védte az őszi vetéseket, s ott is csak vékony rétegben.

A vizsgált időszak időjárása nem okozott komoly kárt a telelő növényállományban. Az őszi árpa és őszi búza nemesítés javította a fajták télállóságát, s ezeket vetik a termesztők. Hótakaró nélkül is kibírják a növények a -20 Co-os hőmérsékletet, a két növényfajt összevetve az őszi árpa kissé kevésbé viseli el a komoly téli fagyokat. Nagyban függ a télállóság a növények fejlettségétől, kondíciójától, a teleléshez optimális állapot elérésétől. Az őszön jó minőségű magágyat készítettek a termelők, s időben vetették el a magvakat. A növények gyorsan keltek, egyenletes állomány alakult ki, s november végére elérték a teleléshez optimális állapotot. Az őszi búza 10 % alatti területi hányadán megkésett a vetés, itt nem fejlődött kellően a növényállomány, bár egészen december közepéig megfelelő időjárás segítette azt. Ezeken a területeken számíthatunk az állomány megritkulására. A jól fejlett állományoknál a hideghatás enyhe tüneteit láthatjuk, a növények levélzete kicsit „összeesett", de ez önmagában még nem okoz terméskiesést. A növényi károsítók jelenleg nem aktívak, kivéve a mezei pocok népességet, amely ilyenkor is károsít. Az őszön megjelentek a helmintospóriumos foltosság és a gabona lisztharmat tünetei a táblákon. E kórokozók telelő képleteit gyérítette a tartós hideg, de ez korántsem oldja meg a tavasz növényvédelmi gondjait. A kártevők közül meg kell említeni a levéltetvek őszi betelepedését a táblákba, s viszonylag tartós károsítását, s az ezzel járó vírusterjesztést. A vírusok tevékenysége, a tartós fagy és némi termesztés technológiai hiba miatt egyre több sárguló őszi árpa táblát lehet látni. A mezei pocok népességét nem csökkentette a száraz hideg, károsításával továbbra is számítani kell.

Az őszi káposztarepce állományok sajnos nem ilyen kiegyenlítettek. Augusztus végén száraz időjárás uralkodott, ezért nem lehetett jó minőségű magágyat készíteni. Aki erőltette a korai vetést, annak lassan kelő egyenetlen állomány lett az eredménye, amely a telelés időszakára - köszönhetően a hosszú ősznek - már túlfejlett. Mások kivártak a vetéssel az őszi csapadékig, ezek az állományok már a vetésnél megkéstek, s ezt az elmaradást a telelésig nem tudták teljesen behozni. Az őszi káposztarepce igényes a teleléshez optimális állapot elérésére, ami 8-11 leveles állapotot jelent. A kevésbé fejlett, vagy nem megfelelő kondícióban levő növényállomány nagyobb mértékű fagykárt szenvedhet, ez a vetésterület 5-7 %-ára érvényes. A másik véglet a túlfejlett állomány, amelynél a hajtáscsúcs is károsodhat, ez a vetésterület 5 %-os hányadán -főleg az alföldi táblákon - lehetséges. Most a táblák többségén a külső borító leveleken lehet a fagykár tüneteit látni, de a hajtáscsúcs nem sérült. Ehhez hozzájárult az is, hogy a termelők, felismerve a túlfejlődés veszélyét, őszi regulátor hatású növényvédő szeres kezelést alkalmaztak.

A repce károsítói közül ősszel tömegesen jelent meg a repcebolha, majd rövid idő elteltével a repcedarázs lárvája. Kártételük a növények kondícióját rontotta, illetve foltos pusztulást okozott, emiatt a termelők védekeztek a kártevők ellen. Az ősz második felében jelent meg a repceperonoszpóra, éppen csak tüneti szinten, és a fómás levélfoltosság és szárrák, ami gyenge kárt okozott. A kórokozók rontották a növényállomány kondícióját, amely negatívan hat a télállóságra, de fellépésük sem területi arányban, sem a fertőzés erősségében nem volt jelentős, így lényegesen nem befolyásolják a növényállomány telelését. Természetesen a kórokozók és az említett kártevők tevékenysége is leállt a fagyos időszakban. A mezei pocok itt is aktív, már foltos kipusztulást okozott és még további, folyamatos kártétele várható. A kártevővel erősebben fertőzött térség az Alföld, de a Dunántúlon is észlelhető a népesség emelkedése.

Az ültetvények mélynyugalmi állapotban vannak, ebben az állapotban elviselik a -20 Co-os hideget, akár tartósan is. Természetesen ezt befolyásolja az ültetvény kondíciója, a vesszők őszi beérése. Fagykárra csak a leromlott állapotú, illetve a múlt évben túlterhelt ültetvényekben kell számítani, bár a vesszők beérését segítette a hosszan tartó ősz.

A telelő károsítók közül a hidegre érzékenyebb mediterrán-szubtrópusi fajok (tipikusan a gyapottok bagolylepke) nagyobb arányú pusztulása várható, illetve a honos károsítók egyes telelő alakjai is károsodnak. Ennek ellenére a tavaszi várható károsítás jelentős csökkenéséről korai lenne beszélni.

Nagy kérdés volt, hogy a hideg időszak végén jelentkező ónos eső, s a következtében kialakuló jégpáncél mit okoz a növényállományoknál, lesz-e kipállás. Szerencsére az ónos eső csak 2 napig tartott, így miatta károsodás nem alakult ki. A következő napok enyhe időjárása és a több napos eső valamit pótolt a tél addig elmaradt csapadékából.



Friss hírek

Tirám (TMTD) hatóanyagot tartalmazó készítmények visszavonása
2018. december 10, hétfő

Tirám (TMTD) hatóanyagot tartalmazó készítmények visszavonása

Tájékoztatás az idegenhonos inváziós dísznövényekkel kapcsolatos követelményekről
2018. november 13, kedd

Tájékoztatás az idegenhonos inváziós dísznövényekkel kapcsolatos követelményekről

Gyógy- és fűszernövény palánta előállító és forgalmazó üzem engedélyezése (területmódosítás, adatmódosítás és engedély-visszavonás)
2018. november 12, hétfő

Gyógy- és fűszernövény palánta előállító és forgalmazó üzem engedélyezése (területmódosítás, adatmódosítás és engedély-visszavonás)

Tájékoztatás a zöldségpalánta import jogszabályi előírásairól
2018. november 8, csütörtök

Tájékoztatás a zöldségpalánta import jogszabályi előírásairól

Tájékoztatás a zöldségpalánta exportjának jogszabályi előírásairól
2018. november 8, csütörtök

Tájékoztatás a zöldségpalánta exportjának jogszabályi előírásairól

Zöldségpalánta exporthoz Tanúsítvány kérelme
2018. november 8, csütörtök

Zöldségpalánta exporthoz Tanúsítvány kérelme

Tájékoztatás a zöldségpalánta hatósági ellenőrzéséről
2018. november 8, csütörtök

Tájékoztatás a zöldségpalánta hatósági ellenőrzéséről

Tájékoztatás a zöldségpalánta-minősítésről
2018. november 7, szerda

Tájékoztatás a zöldségpalánta-minősítésről

Tájékoztatás a zöldségpalánta forgalomba hozatalának követelményeiről
2018. november 6, kedd

Tájékoztatás a zöldségpalánta forgalomba hozatalának követelményeiről

Tájékoztatás a dughagyma és fokhagyma szerződéses termeltetésének jogszabályi előírásairól
2018. november 6, kedd

Tájékoztatás a dughagyma és fokhagyma szerződéses termeltetésének jogszabályi előírásairól

Dughagyma és fokhagyma szerződéses termeltetésének bejelentése
2018. november 6, kedd

Dughagyma és fokhagyma szerződéses termeltetésének bejelentése

Tájékoztatás az engedélyes zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzem kötelezettségeiről
2018. november 6, kedd

Tájékoztatás az engedélyes zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzem kötelezettségeiről

Zöldségpalánta előállítói és forgalmazói tevékenység éves bejelentése és a zöldségpalánta leltár megküldése
2018. november 6, kedd

Zöldségpalánta előállítói és forgalmazói tevékenység éves bejelentése és a zöldségpalánta leltár megküldése

Zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzem engedélyezése (területmódosítás, adatmódosítás és engedély-visszavonás)
2018. november 5, hétfő

Zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzem engedélyezése (területmódosítás, adatmódosítás és engedély-visszavonás)

Tájékoztatás a zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzem engedélyezéséről (területmódosítás, adatmódosítás és engedély-visszavonás)
2018. november 5, hétfő

Tájékoztatás a zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzem engedélyezéséről (területmódosítás, adatmódosítás és engedély-visszavonás)

Tájékoztatás az oltalom alatt álló „Szőregi rózsatő” földrajzi árujelző használatának bejelentéséről
2018. október 24, szerda

Tájékoztatás az oltalom alatt álló „Szőregi rózsatő” földrajzi árujelző használatának bejelentéséről