Vissza

Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs

Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs

Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs
2016. május 2.

Az Európai Unióban szükséghelyzeti határozat révén vizsgálatköteles rovar (Dryocosmus kuriphilus Yasumatsu) a gesztenye (Castanea) fajok és azok hibridjeinek legjelentősebb kártevője.

Ahonnan a nevét kapta a kártevő: a szelídgesztenye hajtásain okozott gubacsok (Fotó: Giovanni Bosio)

A gubacsdarázs a rügyeket megfertőzve gátolja a hajtásképződést, aminek következtében akár 50-75%-kal is csökkenhet a termésmennyiség, szélsőséges esetben a fa is kipusztulhat. A Kínában őshonos faj 2002-ben került be Európába, azon belül Olaszországba. Már jelen van Franciaország, Szlovénia, Svájc és Horvátország területén, a 2012 tavaszi olaszországi eredetű fertőzés révén Szlovákiában is. Ennek kapcsán kerültünk ismét a szelídgeszenye-gubacsdarázs közvetlen közelébe. Magyarországra már kétszer bekerült (2008-ban és 2010-ben) toscanai ültetési anyaggal – akkor sikerült megakadályozni megtelepedését és továbbterjedését a behozott facsemeték idejében történt megsemmisítésével. Megjelenése azonban természetes terjedés útján is igen valószínű.

Szelídgesztenye gubacsdarázs egy nemzedékes faj. Az ovális, 0,1-0,2 mm hosszúságú fehér tojásokat (1. kép) a nőstény a fiatal hajtások rügyeibe rakja június közepétől augusztus közepéig, rügyenként 20-40 tojást (egy nőstény akár 100-150 tojást is képes lerakni és ez által több rügyet megfertőzni). 30-40 nap alatt kelnek ki a lárvák, de csak az áttelelést követően kezdik meg fejlődésüket. Azaz nyár folyamán, fertőzött gazdanövényeken a következő tavaszig semmi nyom nem utal arra, hogy a rügyekben jelen lehet a károsító. A kifejletten 2,5 mm hosszúságú csontszínű lárva (2. kép) a rügyfakadással egy időben (áprilisban) kezdi meg fejlődését, táplálkozása indítja meg a 8-15 mm átmérőjű, zöld vagy pirosas színű gubacsok képződését is (3. kép). 

A darázs kártételének, azaz a fertőzés tipikus tüneteinek időbeni felismerése rendkívül fontos a továbbterjedés megakadályozása érdekében!

  

1. kép: Tojás vagy tojások egy rügyben  2. kép: utolsó fejlődési stádiumban lévő lárvák 
(Fotó: G. Bosio)                                                   (Fotó: G. Bosio)

3. kép: A szelídgesztenye-gubacsdarázs gubacsai (Fotó: Pataki Gy.)

A lárvák mintegy 20-30 napos táplálkozás után, május közepétől-július közepéig bábozódnak (4. kép). Átlagosan 10-15 napos bábnyugalom után kelnek ki a szűznemzéssel szaporodó nőstények. A darazsak június végétől augusztus közepéig rajzanak; a kirepülés után a száraz, fásodó gubacsok több évig az ágakon maradhatnak.

4. kép: bábok (Fotó: G. Bosio)

A kifejlett nőstény 2,5-3 mm hosszú, teste fekete színű, a lábak, a rágó szájszerv és a csáp sárgásbarna (5. kép). Hasonlítanak a nálunk őshonos Dryocosmus cerriphilus Giraud nőstényeire, mely a csertölgyeken képez gubacsokat.

5. kép: A szelídgesztenye-gubacsdarázs kifejlett egyede (Fotó: Dr. Csóka Gy.)

Elterjedése jelentős gazdasági és természeti károkat okozhat, mivel a kártevő:

  • természetes terjedése, azaz a nyár elején kikelő nőstények repülési távolsága 10-25 km évente, amit a megfelelő irányú szél még növelhet;
  • a fertőzött csemeték, illetve dugványok, szemzőhajtások és ágak növény-egészségügyi ellenőrzés nélküli szállításával bármilyen távolságokra eljuthat;
  • szűznemzéssel szaporodik, azaz hímnemű egyedek e fajnál ismeretlenek, ez nagyban növeli a megtelepedés utáni elterjedés esélyeit, hiszen nincs szükség párzásra;
  • jelenlétére a nyár folyamán fertőződött gazdanövények rügyeiben semmi nyom nem utal a következő tavaszig.

A gubacsdarázs elleni védekezési lehetőségek:

  1. Jelenleg nem állnak rendelkezésre a szelídgesztenye gubacsdarázs ellen engedélyezett kémiai készítmények hazánkban. Ennél is nagyobb gond, hogy az amerikai, japán és olasz kutatások alapján a rovarölő szerek alkalmazása a gubacsdarazsakkal szemben hatástalannak bizonyult.
  2. Több évtizedes japán, amerikai és a jelenleg is folyó olasz kutatások a gubacsdarázzsal szemben ellenálló (rezisztens) fajták kinevelésében szintén nem ígéretesek: a gubacsdarazsak nagyon rövid időn belül alkalmazkodnak az új fajtákhoz, az azokon okozott károsításuk mértéke hasonló a nem-rezisztens fajtákon tapasztaltakéhoz.
  3. Ahol a károsító már kikerült a természeti környezetbe, erdős területekre, egyetlen védekezési lehetőség a természetes ellenségek, konkrétan a hártyásszárnyú fürkészdarazsak [parazitoidok] alkalmazása lehet. A parazitoidok alkalmazásának kétféle módszere alkalmazható. Egyikük a klasszikus biológiai védekezés, a Kínában őshonos fémfürkész, a Torymus sinensis, behozatala, laboratóriumi felszaporítása és kijuttatása D. kuriphilusáltal fertőzött területekre. Ezt néhány éve sikeresen alkalmazzák Olaszországban. A másik az Európában őshonos, hatékony fémfürkész fajok felszaporítása és alkalmazása a kártevő ellen. Európában 2002 óta 27 őshonos tölgygubacs parazitoid faj gazdaváltását észlelték, melyek a D. kuriphilus gubacsokat is parazitálják. Közülük a Torymus flavipes,Megastigmus dorsalis és az Eurytoma brunniventris bizonyultak a leggyakoribb fajoknak. A lárva elpusztításával leáll a gubacs növekedése, ezáltal megszűnik a fa további károsodása.
  4. A szaporító- és ültetési anyag rovarbiztos háló alatti termesztése védelmet nyújt ugyan a gubacsdarázs fertőzése ellen, de jelentősen megnöveli az előállítási költségeket.

Hatósági intézkedések

Az Európai Unióban a szelídgesztenye-gubacsdarázs behurcolásának és a Közösségen belüli elterjedésének a megelőzését szolgáló szükséghelyzeti intézkedésekről szóló 2006/464/EK számú határozat értelmében a tagállamoknak rendszeres felderítést kell végezniük e károsítóra. Hazánkban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) növény-egészségügyi szakterületért felelős hatósága és Erdészeti Igazgatósága közösen működteti az egész országra kiterjedő felderítést a hazai szelídgesztenye állományokban, erdős, köz- és magánterületeken a faj esetleges megjelenésének észlelésére, megtelepedésének meghatározására terjedésének vizsgálata és megakadályozása érdekében.

A szükséghelyzeti határozat értelmében ahol kimutatták a gubacsdarázs jelenlétét, nemcsak a fertőzött szelídgesztenye növényeket kell megsemmisíteni a fertőzöttnek minősített területen, hanem körülötte egy 15 km sugarú körülhatárolt területet kell létrehozni. Az e körzeten belül található gazdanövények forgalmazását is korlátozni kell, semmilyen szaporító- vagy ültetési anyaguk nem szállítható sem e területen belül, sem azon kívülre.

A Szlovákiában 2012 májusában azonosított gubacsdarázs fertőzés nyomán kialakított egyik ilyen, 15 km sugarú körülhatárolt terület egy része átnyúlik hazánkba is, Rajka, Bezenye és Dunakiliti területét érinti. Ennek megfelelően a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága létrehozta e három községre kiterjedően a hazai körülhatárolt területet és elrendelte a mag kivételével minden szelídgesztenye szaporítóanyag és facsemete forgalmazásának korlátozását, valamint az intenzív felderítést.

Az öt dél-szlovákiai fertőzési góc miatt ez utóbbi intézkedést a többi, északi szomszédunkkal határos megyében is elrendelték az illetékes megyei igazgatóságok.

A károsító terjedési körülményei miatt a szelídgesztenye-gubacsdarázs felszámolására nincs lehetőség, feladatunk terjedésének visszaszorítása. Ehhez azonban a termelők és a lakosság aktív közreműködése is szükséges!

Amennyiben szelídgesztenye fákon, vélhetően a szelídgesztenye-gubacsdarázs okozta tüneteket (pl. gubacsokat) észlel, vagy ha úgy véli, hogy a gubacsdarazsat látja, kérjük, hogy azonnal értesítse az illetékes megyei növény- és talajvédelmi igazgatóságot!

Kapcsolódó cikkek 
Mentsük meg a Magyarországi szelídgesztenye állományt a gubacsdarázstól!
Megszűntek a szelídgesztenye-gubacsdarázs elleni korlátozó intézkedések, fókuszban a biológiai védekezés 
II. Európai Szelídgesztenye Kongresszus (II. European Congress on Chestnut) a NÉBIH társszervezésében - szelídgesztenye-gubacsdarázs 

Átlagos (0 Szavazatok)

Friss hírek

Sárga szín vonzza az ázsiai szuperkártevőket
2016. október 6, csütörtök

Sárga szín vonzza az ázsiai szuperkártevőket

Fajleírás-boom a mikroszkóp alól
2016. szeptember 12, hétfő

Fajleírás-boom a mikroszkóp alól

Tájékoztató a növényvédelmi gépek időszakos felülvizsgálatáról gazdálkodóknak
2016. május 24, kedd

Tájékoztató a növényvédelmi gépek időszakos felülvizsgálatáról gazdálkodóknak

Országos kutatás-fejlesztési együttműködés a szőlő- és gyümölcstermesztésünk biztonsága érdekében
2016. május 4, szerda

Országos kutatás-fejlesztési együttműködés a szőlő- és gyümölcstermesztésünk biztonsága érdekében

Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs
2016. május 3, kedd

Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs

Az Egyesült Királyság és Írország növény-egészségügyi korlátozást vezetett be kőris növényekre és faanyagra a Chalara fraxinea nevű kórokozó terjedésének megakadályozására
2016. május 3, kedd

Az Egyesült Királyság és Írország növény-egészségügyi korlátozást vezetett be kőris növényekre és faanyagra a Chalara fraxinea nevű kórokozó terjedésének megakadályozására

II. Európai Szelídgesztenye Kongresszus (II. European Congress on Chestnut) a NÉBIH társszervezésében - szelídgesztenye-gubacsdarázs
2016. május 3, kedd

II. Európai Szelídgesztenye Kongresszus (II. European Congress on Chestnut) a NÉBIH társszervezésében - szelídgesztenye-gubacsdarázs

Egyéb jelentős nem honos károsítók
2016. május 3, kedd

Egyéb jelentős nem honos károsítók

Megszűntek a szelídgesztenye-gubacsdarázs elleni korlátozó intézkedések, fókuszban a biológiai védekezés
2016. május 2, hétfő

Megszűntek a szelídgesztenye-gubacsdarázs elleni korlátozó intézkedések, fókuszban a biológiai védekezés

Egyes kínai áruféleségek (gránit, porfír, bazalt, homokkő és egyéb burkolóanyagok) importőreit érinti, hogy 2013. április 1-jén indul az áruk fa-csomagolóanyagainak kétéves monitoring vizsgálata
2016. május 2, hétfő

Egyes kínai áruféleségek (gránit, porfír, bazalt, homokkő és egyéb burkolóanyagok) importőreit érinti, hogy 2013. április 1-jén indul az áruk fa-csomagolóanyagainak kétéves monitoring vizsgálata

Fokozottan vizsgálják a kínai áruféleségek fa-csomagolóanyagait
2016. május 2, hétfő

Fokozottan vizsgálják a kínai áruféleségek fa-csomagolóanyagait

Növény-egészségügyi korlátozás a kőris növényekre és faanyagra a Chalara fraxinea nevű kórokozó terjedésének megakadályozására
2016. május 2, hétfő

Növény-egészségügyi korlátozás a kőris növényekre és faanyagra a Chalara fraxinea nevű kórokozó terjedésének megakadályozására

Figyelem: Bővült a növényútlevél köteles növények listája!
2016. május 2, hétfő

Figyelem: Bővült a növényútlevél köteles növények listája!

Több száz növényt érintő nem-honos károsító a Xylella fastidiosa nevű baktérium
2016. május 2, hétfő

Több száz növényt érintő nem-honos károsító a Xylella fastidiosa nevű baktérium

Bejelenetés-kötelezett károsítók
2016. május 2, hétfő

Bejelenetés-kötelezett károsítók

Közlemény elveszett „zöld könyvről”
2016. január 14, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről”