Vissza

Őszirózsa virágmagvak hatósági vizsgálata

Őszirózsa virágmagvak hatósági vizsgálata

Őszirózsa virágmagvak hatósági vizsgálata
2017. március 6.

A NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága 2007. óta rendszeresen végzi a kereskedelembe kerülő különféle dísznövény szaporítóanyagok utóellenőrzését, úgynevezett posztkontrollját. Ennek lényege, hogy a NÉBIH a forgalmazásra kész szaporítóanyagból mintát vesz, és a minősítendő paraméterektől függően laboratóriumaiban, illetve fajtakitermesztő állomásán kitermesztéssel állapítja meg, hogy a szaporítóanyagok megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A vizsgált faj és fajta kiválasztása kockázatértékelés alapján történik.

Az őszirózsa kísérlet előzményei

A NÉBIH a 2013 évben, kis kiszerelésű, színes tasakos hobby virágmagvak laboratóriumi csírázóképességét ellenőrizte. A vizsgálat során kiderült, hogy a kereskedelmi forgalomban megjelenő sok-sok dísznövény faj közül az őszirózsa az egyik, amelynek csírázóképességével gondok vannak. Ezért határoztuk el, hogy 2014-ben az őszirózsa vetőmagvak laboratóriumi csírázóképesség ellenőrzését újabb mintákból megismételjük, valamint a NÉBIH Fajtakitermesztő Állomásán, Monorierdőn saját palántanevelést végzünk, és a palántákat kiültetve, a kifejlett növények fajtaazonosságát és fajtatisztaságát is ellenőrizzük.

A vizsgált faj leírása

A kerti- vagy kínai őszirózsa (Callistephus chinensis) felálló szárú, bokrosodó egyéves dísznövény, nyáron illetve kora ősszel nyíló, sokféle színű fészkes virágokkal. Jelentőségét az adja, hogy a magasabb fajták igen dekoratív, tartós, nagy tömeget adó és jó színhatású vágott virágként hasznosíthatók, míg az alacsonyabb fajtatípusok kiültetésre alkalmasak, bokrosak.

 

A vizsgálat módszere

2014 márciusában a NÉBIH szaporítóanyag felügyelői 31 különböző áruházban, kertészeti árudában és gazdaboltban, szúrópróbaszerűen, boltonként 3-5 őszirózsa vetőmagtételből mintát vettek. A kísérletben összesen 63 minta szerepelt.

A beérkezett mintákat igazgatóságunk egyrészt a NÉBIH Központi Vetőmagvizsgáló Laboratóriumában tesztelte csírázóképesség szempontjából, másrészt a NÉBIH Fajtakitermesztő Állomásán, Monorierdőn vizsgálta. Ez utóbbi helyen a magvakat március végén fűtetlen fólia alatti sejttálcákba vetették, majd május elején ültették ki a szabadföldre. A csepegtető öntözés mellett nevelt, kifejlett növények minősítését július végétől szeptember elejéig végeztük. A kapott eredményeket a dísznövény szaporítóanyagok forgalomba hozataláról szóló 45/2008 (IV. 11.) FVM rendelet által előírt minőségi követelmények alapján értékeltük.

 

Csírázóképesség vizsgálat eredményei

Laboratóriumi csírázóképesség ellenőrzésből két év adatai állnak rendelkezésünkre (2013-2014).

Az adatokból megállapítható, hogy 2013-ban az összes őszirózsa vetőmag tételből csak 48%, míg 2014-ben 65%-a érte el a jogszabályban előírt csírázási minimumot (65%). A két év eredménye közötti különbségnek számos oka lehet, így például az évjárathatás, illetve a forgalomban lévő magvak korának hatása. Elgondolkodtató eredmény azonban, hogy mind 2013-ban, mind 2014-ben a vizsgált tételek 10%-a egyáltalán nem csírázott ki.

A 2014-ben végzett kiültetéses posztkontroll vizsgálatok kelési eredményei nagyon hasonló értékeket mutatnak, így azokat a laboratóriumi eredményekkel együtt elemeztük az alábbi szempontok szerint: bolttípusok, csírázóképesség/kelési százalék és a tasakon feltüntetett lejárati idő közötti összefüggés, kiszerelést végző cégek, fajtasorozatok.

A 2013-ban az áruházakban talált virágmag tételek jobb csírázóképességet mutattak, mint a gazdaboltokban, árudákban értékesítettek, míg a 2014-ben a kétféle bolttípus között nem találtunk lényeges különbséget (1. táblázat).

A csírázóképesség és a tasakon feltüntetett lejárati idő között egyenes arányosság figyelhető meg. A jogszabálynak megfelelő csírázóképesség a lejárati dátummal együtt nő, azaz azonos lejárati időt feltételezve, minél közelebb van a vásárlás dátumához a kiszerelés éve, annál jobb a magvak csírázóképessége. Az idő múlásával tehát az őszirózsa magvak csírázóképessége rohamosan csökken, 3 év alatt a megfelelő csírázóképességű tételek száma 90%-ról 33 %-ra esik vissza (2. táblázat).

Kíváncsiságból összehasonlítottuk a magyar és a külföldi kiszerelőktől származó magvak csírázóképességét. A külföldi kiszerelő cégek 25%-kal jobb eredményt értek el, mint a magyar cégek. Ezzel az eredménnyel azonban óvatosan kell bánni, mivel köztudott, hogy a magyar kiszerelők többsége szintén külföldön termesztett őszirózsa vetőmagot forgalmaz. Ezen túlmenően az összehasonlításnál - mind a csírázóképesség, mind a fajtaazonosság vagy a fajtatisztaság vizsgálata esetén - figyelembe kell venni, hogy a kísérlet során vizsgált tételekből a külföldi kiszerelő cégektől származó tételek száma csak hetede a hazai kiszerelő cégektől származó tételekének, így messzemenő következtetéseket nem lehet levonni az eredményekből, az adatok csak tájékoztató jellegűek (3. táblázat).

Az őszirózsa nemesítése során számtalan fajtatípust, fajtasorozatot állítottak elő és mindegyik sorozathoz több (akár 8-12 különböző) színű (pl. fehér, rózsaszín, piros, kék, lila vagy sárga) fajta tartozik. A kiskereskedelmi forgalomban előforduló két fő fajtasorozat (Prinzess és Tűszirmú) különböző virágszínű típusai mellett számtalan más fajtasorozat általában kevert virágszínű típusainak magjait tartalmazó tasakok találhatóak. Az úgynevezett Prinzess virágú őszirózsa az, ahol a telt fészkes virágzat peremén 2-3 sor nyelvesvirág található, míg a közepén csöves virágok tömötten (darázsfészek-szerűen) helyezkednek el (1. kép). A Tűszirmú virágú őszirózsánál a virágzat csupa vékony, tűszerű nyelves virágból áll (2. kép). A többi fajtasorozat változatos virágtípusokat foglal magába,  a féltelt (pl. Margaréta, Waldersee) virágútól a telt virágúig (pl. Kaliforniai óriás, Peónia virágú, Karmos szirmú, Strucctoll stb.). A két fő fajtasorozat közül a Prinzess tételek alig több mint fele érte el a 65%-os minimális csírázási százalékot, míg a Tűszirmú tételek közel 90 %-ban a többi tétel pedig átlagosan 60 %-ban (4. táblázat).

 

  1. táblázat: Őszirózsa virágmag tételek laboratóriumi csírázóképessége/kelése bolttípusonként a 2013-ban és 2014-ben vett minták alapján

Üzlettípus

Megfelelő csírázóképességű tétel 2013. (%)

Megfelelő csírázóképességű / kelésű tétel 2014. (%)

Áruház/üzletlánc

65

64

Gazdabolt/áruda

38

67

Átlag

50

65

 

  1. táblázat: Őszirózsa virágmag tételek csírázóképessége/kelése és a lejárati idő közötti összefüggés a 2014-ben vett minták alapján
Csírázóképesség (%) Lejárati idő a tasakon: 2014.12. Lejárati idő a tasakon: 2015.12 Lejárati idő a tasakon: 2016.12.
65 %< 33% 48% 90%
30-65% 33% 35% 10%
30 %> 33% 17% 0%

 

  1. táblázat: Őszirózsa virágmag tételek csírázóképesség-, fajtaazonosság- és fajtatisztaság eredményei a kiszerelést végző cégek szerint 2014-ben vett minták alapján
  Megfelelő tétel (%)
Kiszerelés
 helye
Csírázóképesség Fajtaazonosság Fajtatisztaság
Magyarország 62 78 56
EU-tagállam 87 63 38
Átlag 65 76 54

 

  1. táblázat: Őszirózsa virágmag tételek fajtasorozat szerinti csírázóképessége a 2013-ban és 2014-ben vett minták alapján, valamint fajtaazonosság és fajtatisztaság eredményei a 2014-ben vett minták alapján:
 

Megfelelő tétel (%)

Nem megfelelő tétel (%)

Fajtasorozat

Csírázóképesség

Fajtaazonosság

Fajtatisztaság

Leromlott tétel

„Fajta” keveredéses tétel

Prinzess

55

65

50

40

5

Tűszirmú

87

94

63

19

6

Egyéb

59

74

52

7

26

Átlag

65

76

54

21

14

 

Fajtaazonosság és fajtatisztaság vizsgálat eredményei

A kiskereskedelmi forgalomban található őszirózsa virágmagok nem fajták szerint, hanem jellemző virágtípusok, növény habitusok (alacsony, magas) alapján vannak elnevezve, így a fajtaazonosság alatt ez esetben a virágmag tasakon lévő képpel, illetve megnevezéssel való azonosságot értettük. Ha az adott tételből legalább 60%-ban a tasakon lévő adatokkal megegyező virágú és méretű növényeket kaptunk, akkor azt fajtaazonosnak tekintettük, és így azt kaptuk, hogy a tételek 76%-a megfelelő. A fajtatisztaság fogalma alatt az adott tételből azon növények százalékos arányát vettük, melyek megfeleltek a tasakon közölt adatoknak és a képen látható virágtípussal azonosak voltak. Fajtatisztának csak a 100%-ban fajtaazonos tételeket tekintettük, ezért kevesebb a megfelelő tételek aránya (54%), mint a fajtaazonosság
esetében (76 %).

A fajtaazonosság és fajtatisztaság vizsgálatánál az alábbi problémákkal szembesültünk:

  • leromlás: a telt virágú fajták (pl. Prinzess) virágai torzulnak és a jellemző telt virágtípustól a sárga közepű Margaréta virág típusig mindenféle virágforma volt található vagy a tűszirmú virág mellett strucctoll típusú virágok (szélesebb nyelves virágú virágzatok) is láthatóak voltak (az összes tétel 21 %-a) (1. és 2. kép);
  • fajtakeveredés: a tasakon jelzett virágtípusú és teljesen más virágtípusú virág is volt a tételben (pl. Prinzess rózsaszín virágot mutató tasakban lévő magokból a Prinzess rózsaszín virágú növényeken kívül lila Margaréta virágú és féltelt rózsaszín virágú növények is fejlődtek) (az összes tétel 14 %-a);
  • nem fajtaazonos: teljesen más növények nőttek ki a virágmagokból, mint a tasakon megadott adatok alapján elvárható lett volna (pl. Prinzess rózsaszín 70 cm magas növények helyett alacsony /30 cm/ telt rózsaszín virágú /nem Prinzess típusú/ növényeket kaptunk) (az összes tétel 24 %-a).

Az eredményeket itt is kiszerelő cégenként és fajtasorozatonként értékeltük mindkét vizsgált tényezőnél. A magyar kiszerelő cégek fajtaazonosság tekintetében 15%-kal, míg fajtatisztaság szempontjából 18%-kal jobb eredményt adtak, mint a külföldiek (78%, ill. 56%) (3. táblázat). A két fő fajtasorozat közül a Prinzess tételek mindkét tényezőnél lényegesebben gyengébben teljesítettek a Tűszirmú tételekhez képest (65% megfelelő fajtaazonosságú és 50 % megfelelő fajtatisztaságú, míg a Tűszirmú tételeknél ezek az értékek 94% és 63%). A többi tétel, pedig a Prinzess tételek eredményeihez hasonló értékeket adtak (70 % és 55%). A Prinzess és Tűszirmú tételek esetében a leromlás (40 % és 19 %) volt a fő ok a rossz fajtatisztasági eredmények mögött, a fajtakeveredés pedig kisebb hányadban (5 % és 6 %). Ezzel szemben az összes többi őszirózsa tételnél a fajtakeveredés volt a jellemzőbb (26 %) és a leromlás a kisebb ok (7 %) (4. táblázat).

Az eredmények alapján megállapítható:

  • a magyar kiszerelő cégek által forgalmazott őszirózsa tételek csírázóképességben rosszabbak, de fajtaazonosság és fajtatisztaság szempontjából jobbak voltak a külföldi kiszerelő cégek által forgalmazott tételeknél (Ez az eredmény a külföldi cégek esetén nem nevezhető reprezentatívnak, mivel a kísérletben hétszer több magyar kiszerelő volt, mint külföldi).
  • a Tűszirmú virágú őszirózsa tételek mindhárom tényezőt figyelembe véve messze jobbak voltak, mint a Prinzess virágú és általában a többi őszirózsa tétel.

A kísérlet egyéb körülményei között megemlítjük még, hogy az oly gyakori, az őszirózsa fuzáriumos hervadását okozó talajlakó gomba (Fusarium oxysporum. f. sp. callistephi) a monorierdei kitermesztéses vizsgálatnál is jelentős problémát okozott, a gomba a fertőzött növények eltávolítása ellenére az idő múlásával egyre több növényt betegített meg. A kísérlet beállítása előtt évekre visszamenőleg nem volt őszirózsa termesztés a területen. A fajták Fuzárium fogékonyságának tesztelése érdekében szándékosan nem végeztünk megelőző talajvédekezés. Csak a betegség megjelenése után – a kísérlet kiértékelhetősége érdekében - végeztünk sorkezelést Trifender-rel. A fentiek miatt egyértelműen nem megállapítható, hogy a kísérletben tapasztalt fertőzés a virágmagvak vagy a talaj fertőzöttségére vezethető-e vissza.

Tájékoztató jelleggel közöljük, hogy a két fő fajtasorozat közül a Prinzess tételek 60%-a, míg a Tűszirmú tételek 13 %-a és a többi tétel 30 %-a volt Fuzárium fertőzéstől mentes. A tapasztalt Fuzárium fertőzés felhívja a figyelmet arra, hogy őszirózsát nagy körültekintéssel, és a megfelelő helyre kell vetni, mivel a kiskereskedelemben forgalmazott fajták meglehetősen fogékonyak a Fuzáriumra. Lehetőség szerint ugyanarra a helyre (talajba) 8-10 éven belül ne vessünk, illetve palántázzunk , vagy ha ez nem oldható meg, akkor vetés előtt Trifender nevű biológiai készítménnyel fertőtlenítsük a talajt.

Alább bemutatjuk az őszirózsa kereskedelmi forgalomban megtalálható leggyakoribb virágformáit és a leromlott alakokat.

  1. kép: Prinzess virág és annak leromlott formái

Prinzess rózsszín Torz Prinzess virág Sárga közepű féltelt virág

 

  1. kép: Tűszirmú virág és annak leromlott formái (az alábbi virágok akár egy tövön voltak megtalálhatók)

Tűszirmú rózsaszín Strucctoll szerű virág Sárga közepű strucctoll szerű virág

 

3. kép: Margaréta virágú
 
4. kép: Karmos szirmú
 
5. kép: Kaliforniai óriás
 
6. kép: Strucctoll
 
7. kép: Peonia virágú
 
8. kép: Pompon 
 

9. kép: Alacsony piros
 

10. kép: Alacsony rózsaszín
 
11. kép: Bouquet 12. kép: Amerikai bokros

 

13. kép: Palántanevelés a vizsgálatba vont hobby őszirózsa vetőmag tételekből a NÉBIH Fajtakitermesztő Állomásán, Monorierdőn
 

14. kép: Őszirózsa hobby virágmag tételek fajtaazonosság- és fajtatisztaság vizsgálata a NÉBIH Fajtakitermesztő Állomásán, Monorierdőn
 

 

A fenti kísérleti eredmények alapján bizonyítást nyert, hogy a lakossági forgalomba kerülő úgynevezett hobby virágmagvak minősége nem mindig éri el az elvárható szintet.  

A NÉBIH tájékoztatta az eredményekről a boltokat, amely megállapítások futótűzszerűen jutottak el a kiszerelő forgalmazókhoz is. Azóta számos eredményről számolhatunk be.
A NÉBIH a magyarországi kiszerelőkkel konstruktív megbeszélést folytatott a fenti kísérlet kapcsán, és tájékozódott a hobby vetőmag piacon tapasztalható állapotok okairól. A megbeszélésen a hazai vetőmag nagykereskedők kifejezték megbántottságukat a kísérlet rájuk is rossz fényt vető eredményei láttán, mivel úgy érzik, a tőlük elvárható gondossággal jártak el. Valójában azonban kevés ráhatásuk van a külföldi partnerekre. A NÉBIH egyetértett velük abban, hogy a vetőmag bizalmi termék, amelyen az esetleges hiányosság általában nem látható. Mindazonáltal a kiszerelők kifejezték készségüket a vetőmagvak alapvető minőségi paramétereinek biztosítása kapcsán felvetődő felelősségük felvállalásáról, amely mindnyájunk számára bizakodásra ad okot.

 

Budapest, 2015. szeptember 22.

Szerzők:
Tóthné Batiz Eszter témavezető
Pete Andrásné osztályvezető
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság
Dísznövény és Zöldségpalánta Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály


Átlagos (0 Szavazatok)

Friss hírek

Tájékoztatás a zöldségpalánta import jogszabályi előírásairól
2018. november 8, csütörtök

Tájékoztatás a zöldségpalánta import jogszabályi előírásairól

Tájékoztatás a zöldségpalánta exportjának jogszabályi előírásairól
2018. november 8, csütörtök

Tájékoztatás a zöldségpalánta exportjának jogszabályi előírásairól

Tájékoztatás a zöldségpalánta hatósági ellenőrzéséről
2018. november 8, csütörtök

Tájékoztatás a zöldségpalánta hatósági ellenőrzéséről

Tájékoztatás a zöldségpalánta-minősítésről
2018. november 7, szerda

Tájékoztatás a zöldségpalánta-minősítésről

Tájékoztatás a zöldségpalánta forgalomba hozatalának követelményeiről
2018. november 6, kedd

Tájékoztatás a zöldségpalánta forgalomba hozatalának követelményeiről

Tájékoztatás a dughagyma és fokhagyma szerződéses termeltetésének jogszabályi előírásairól
2018. november 6, kedd

Tájékoztatás a dughagyma és fokhagyma szerződéses termeltetésének jogszabályi előírásairól

Tájékoztatás az engedélyes zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzem kötelezettségeiről
2018. november 6, kedd

Tájékoztatás az engedélyes zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzem kötelezettségeiről

Tájékoztatás a zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzem engedélyezéséről (területmódosítás, adatmódosítás és engedély-visszavonás)
2018. november 5, hétfő

Tájékoztatás a zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzem engedélyezéséről (területmódosítás, adatmódosítás és engedély-visszavonás)

Tájékoztatás az oltalom alatt álló „Szőregi rózsatő” földrajzi árujelző használatának bejelentéséről
2018. október 24, szerda

Tájékoztatás az oltalom alatt álló „Szőregi rózsatő” földrajzi árujelző használatának bejelentéséről

Tájékoztatás a dísznövény szaporítóanyag-kísérő okmányról
2018. október 19, péntek

Tájékoztatás a dísznövény szaporítóanyag-kísérő okmányról

Tájékoztatás a dísznövény szaporítóanyag import jogszabályi előírásairól
2018. október 19, péntek

Tájékoztatás a dísznövény szaporítóanyag import jogszabályi előírásairól

Tájékoztatás a dísznövény szaporítóanyagok exportjának jogszabályi előírásairól
2018. október 18, csütörtök

Tájékoztatás a dísznövény szaporítóanyagok exportjának jogszabályi előírásairól

Tájékoztatás a dísznövény szaporítóanyag hatósági ellenőrzéséről
2018. október 18, csütörtök

Tájékoztatás a dísznövény szaporítóanyag hatósági ellenőrzéséről

Tájékoztatás a dísznövény szaporítóanyag forgalomba hozatalának követelményeiről
2018. október 18, csütörtök

Tájékoztatás a dísznövény szaporítóanyag forgalomba hozatalának követelményeiről

Tájékoztatás a dísznövény szaporítóanyagok szerződéses termeltetésének jogszabályi előírásairól
2018. október 18, csütörtök

Tájékoztatás a dísznövény szaporítóanyagok szerződéses termeltetésének jogszabályi előírásairól

Tájékoztatás az engedélyes dísznövény szaporítóanyag forgalmazó kötelezettségeiről
2018. október 17, szerda

Tájékoztatás az engedélyes dísznövény szaporítóanyag forgalmazó kötelezettségeiről