Vissza

Megszűntek a szelídgesztenye-gubacsdarázs elleni korlátozó intézkedések, fókuszban a biológiai védekezés

Megszűntek a szelídgesztenye-gubacsdarázs elleni korlátozó intézkedések, fókuszban a biológiai védekezés

Megszűntek a szelídgesztenye-gubacsdarázs elleni korlátozó intézkedések, fókuszban a biológiai védekezés
2016. május 2.

Az Európai Unió 2006-ban szükséghelyzeti határozat (2006/464/EK) bevezetésével reagált a szelídgesztenye-gubacsdarázs európai megjelenésére. Ennek alapján minden tagállamban kötelezővé vált a rovar felderítése, a károsító megtalálása esetén a góc körül 15 km-es területet kellett kijelölni, ahol a hatóság elrendelte a fertőzött növények kivágását és fokozott növény-egészségügyi ellenőrzést folytatott, valamint megtiltotta a potenciálisan fertőzött növények forgalmazását.

Az előírt intézkedésekkel azonban - a tagállamok által végzett éves felderítések adatai szerint- nem sikerült megakadályozni a szelídgesztenye-gubacsdarázs elterjedését. A szigorú intézkedések ellenére a gubacsdarázs oly mértékben elterjedt, hogy nem lehetett, nem volt értelme már fenntartani a szükséghelyzeti határozat intézkedéseit, így 2014 őszén a Bizottság a 2014/690/EU határozattal visszavonta azt. Ezzel hazánkban is megszűnt a rovar vizsgálatkötelezettsége és az összes korlátozó intézkedés. A hatóság azonban tovább folytatja az éves felderítési programját a gubacsdarázs továbbterjedésének jelzésére.

A szelídgesztenye-gubacsdarázs elterjedése

A szelídgesztenye legjelentősebb károsítója a szelídgesztenye-gubacsdarázs (Dryocosmus kuriphilus Yasumatsu) amit Európában először 2002-ben Olaszországban észleltek. Magyarországra 2008-ban és 2010-ben olasz ültetési anyaggal került be a gubacsdarázs, de sikerült megakadályozni a rovar megtelepedést és továbbterjedést a facsemeték idejében történt megsemmisítésével. 2013-ban Szlovénia felől a rovar természetes terjedéssel került be hazánkba, majd 2014-ben Zala megye nagy részén meg is telepedett.

2015-ben Somogy megyében is igen jelentős szelídgesztenye-gubacsdarázs fertőzést észleltünk az iharosberényi gesztenyésekben, melyek elszórtan, 15 km2 területen találhatók és az Európa-szerte híres Iharosberényi fajtákból állnak. Ezek a fajták nagy méretük és ízletes termésük miatt rendkívül keresettek a nemzetközi gesztenyepiacon. A szelídgesztenye-gubacsdarázs nagyon gyorsan terjed az országban, már megjelent Budapest több kerületében, a Pilis hegységben, Visegrád és Nagymaros környékén is.

Miért olyan nagy jelentőségű ez a kártevő?

A szelídgesztenye-gubacsdarázs a rügyeket megfertőzve gátolja a hajtásképződést, aminek következtében akár 50-75 %-kal is csökkenhet a termésmennyiség, szélsőséges esetben a fa ki is pusztulhat.

Mit tehetünk ellene?

Házikertben és ahol a fák mérete lehetővé teszi, a röpnyílás nélküli, friss gubacsok eltávolítása és elégetése a kártevő rajzása előtt nagymértékben csökkenti a fertőzés terjedését.

A szelídgesztenye-gubacsdarázs ellen jelenleg nem állnak rendelkezésre engedélyezett növényvédő szerek. Az amerikai, japán és olasz kutatások alapján a rovarölő szerek a gubacsdarazsakkal szemben hatástalannak bizonyultak.

A szaporító- és ültetési anyag rovarbiztos háló alatti termesztése védelmet nyújt ugyan a gubacsdarázs fertőzése ellen, de jelentősen megnöveli az előállítási költségeket.

A rezisztens szelídgesztenye fajok, főleg az európai-japán hibridek, szelekciója részben megoldást jelenthet, például a franciák által nemesített Boché de Béthizac fajta rezisztensnek bizonyul és a gubacsdarázs nem fejlődik ki ezeken a fákon. Sajnos kérdéses, hogy meddig tart a rezisztencia és mi történik a többi nemesítet fajta védelmével.

A természeti környezetben, erdős területeken a leghatékonyabb védekezési lehetőség a természetes ellenségek közül a fürkészdarazsak (parazitoidok) kijuttatása lehet.

A parazitoidok alkalmazásának klasszikus biológiai módszere a Kínában őshonos fémfürkész, a Torymus sinensis behozatala, laboratóriumi kinevelése és kijuttatása a fertőzött területekre.

A parányi fürkészdarazsak a gesztenye-gubacsdarázs lárvájára rakják petéiket. A gazdaállat belső szerveinek elfogyasztása után bújnak ki a kifejlett fémfürkészek. Mivel a gesztenye-gubacsdarázs lárvája elpusztul, leáll a gubacs növekedése, ezáltal megszűnik a fa további károsodása és a gubacsdarázs populációjának növekedése. A fémfürkészek tehát hatékonyan vesznek részt a kártevő gubacsdarazsak pusztításában.

A szelídgesztenye védelme érdekében, a fémfürkészek élősködő életmódját kihasználva,

néhány éve sikeresen alkalmazzák e paraziták betelepítésének módszerét Olaszország minden tartományában, de pozitív eredmények vannak Japánból, Franciaországból is, amelyek 50-90%-os hatékonyságot mutattak.

Miért a Torymus sinensis bizonyult a legjobbnak?

  • gazdaspecifikus parazitoid faj: életmódja kizárólag a gesztenye-gubacsdarázshoz kötött, más gazdaállata nem ismert,
  • életciklusa összhangban van a gubacsdarázséval,
  • nincs vagy minimális a hatása az ökoszisztémára, más élő szervezetekre (pl. méhekre) nem káros.

A Torymus sinensis betelepítéséhez az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF) engedélye szükséges, ezt a benyújtott biológiai hatékonysági és kockázat értékelési dokumentáció alapján 2014-ben kapta meg a NÉBIH NTAI Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratóriuma (NMBL).

Az NMBL munkatársai 2014 májusában Zala megyében végezték el a fémfürkész kijuttatását (https://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/noveny_talajvedelmi_ig/aktualitasok/szelidgesztenye_gubacsdarazs.html). Az ősz folyamán a betelepített területekről gubacsokat gyűjtöttek, amelyekből molekuláris módszerekkel kimutatták, hogy a gubacsokban található lárvák a Torymus sinensis fajhoz tartoznak. Ez alátámasztja azt a tényt, hogy a fémfürkész megtelepedett Magyarországon.

Mivel a Zala megyei betelepítés sikerrel járt, az NMBL szakemberei 2015 májusában gyorsított eljárással a Somogy megyei iharosberényi szelídgesztenyésbe is kijuttatták a parazitoid fürkészdarazsakat. (http://kapos.hu/hirek/gazdasag/2015-05-26/darazsak_vs_darazsak.html)

A betelepített 800 T. sinensis nőstény nem elegendő ahhoz, hogy a gubacsdarázs rendkívül nagy egyedszámát rövid időn belül elfogadható szintre tudná csökkenteni. Ezért a NÉBIH NTAI 4-5 éves program bevezetését tervezi az ország szelídgesztenye állományának megmentésére. A T. sinensis esetében ugyanis hosszú időre, legalább 4-5 évre van szükség ahhoz, hogy a gubacsdarazsak okozta károk mértékét a fémfürkészek csökkenteni tudják. A következő 3-4 évben további T. sinensis egyedek kijuttatására és megtelepedésük eredményességének ellenőrzésére van szükség. A program szerves része olyan előadás-sorozatok szervezése, amelyek során a termelők megismerkedhetnek a biológiai védekezés előnyeivel, sajátosságaival. Ez azért is fontos, mivel az élő szervezetek alkalmazása a növényvédelemben másképpen működik, mint a rovarölő szereké és annak eredményei csak jóval később érzékelhetőek.

Mindent összevetve jelenleg még mindig a fémfürkészek alkalmazása a legjobb megoldás, mert környezetkímélő módon, hosszútávon biztosítható szelídgesztenye fáink védelme.

Kapcsolódó cikkek 
Mentsük meg a Magyarországi szelídgesztenye állományt a gubacsdarázstól!
Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs 
II. Európai Szelídgesztenye Kongresszus (II. European Congress on Chestnut) a NÉBIH társszervezésében - szelídgesztenye-gubacsdarázs 

Átlagos (0 Szavazatok)

Friss hírek

Fajleírás-boom a mikroszkóp alól
2016. szeptember 12, hétfő

Fajleírás-boom a mikroszkóp alól

Tájékoztató a növényvédelmi gépek időszakos felülvizsgálatáról gazdálkodóknak
2016. május 24, kedd

Tájékoztató a növényvédelmi gépek időszakos felülvizsgálatáról gazdálkodóknak

Országos kutatás-fejlesztési együttműködés a szőlő- és gyümölcstermesztésünk biztonsága érdekében
2016. május 4, szerda

Országos kutatás-fejlesztési együttműködés a szőlő- és gyümölcstermesztésünk biztonsága érdekében

Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs
2016. május 3, kedd

Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs

Gyümölcstermő növényeink nem-honos károsítója, a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii)
2016. május 3, kedd

Gyümölcstermő növényeink nem-honos károsítója, a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii)

Az Egyesült Királyság és Írország növény-egészségügyi korlátozást vezetett be kőris növényekre és faanyagra a Chalara fraxinea nevű kórokozó terjedésének megakadályozására
2016. május 3, kedd

Az Egyesült Királyság és Írország növény-egészségügyi korlátozást vezetett be kőris növényekre és faanyagra a Chalara fraxinea nevű kórokozó terjedésének megakadályozására

II. Európai Szelídgesztenye Kongresszus (II. European Congress on Chestnut) a NÉBIH társszervezésében - szelídgesztenye-gubacsdarázs
2016. május 3, kedd

II. Európai Szelídgesztenye Kongresszus (II. European Congress on Chestnut) a NÉBIH társszervezésében - szelídgesztenye-gubacsdarázs

Egyéb jelentős nem honos károsítók
2016. május 3, kedd

Egyéb jelentős nem honos károsítók

Magyarországon is megjelent gyümölcstermő növényeink új kártevője a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii)
2016. május 2, hétfő

Magyarországon is megjelent gyümölcstermő növényeink új kártevője a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii)

Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs
2016. május 2, hétfő

Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs

Egyes kínai áruféleségek (gránit, porfír, bazalt, homokkő és egyéb burkolóanyagok) importőreit érinti, hogy 2013. április 1-jén indul az áruk fa-csomagolóanyagainak kétéves monitoring vizsgálata
2016. május 2, hétfő

Egyes kínai áruféleségek (gránit, porfír, bazalt, homokkő és egyéb burkolóanyagok) importőreit érinti, hogy 2013. április 1-jén indul az áruk fa-csomagolóanyagainak kétéves monitoring vizsgálata

Mentsük meg a Magyarországi szelídgesztenye állományt a gubacsdarázstól!
2016. május 2, hétfő

Mentsük meg a Magyarországi szelídgesztenye állományt a gubacsdarázstól!

Fokozottan vizsgálják a kínai áruféleségek fa-csomagolóanyagait
2016. május 2, hétfő

Fokozottan vizsgálják a kínai áruféleségek fa-csomagolóanyagait

Növény-egészségügyi korlátozás a kőris növényekre és faanyagra a Chalara fraxinea nevű kórokozó terjedésének megakadályozására
2016. május 2, hétfő

Növény-egészségügyi korlátozás a kőris növényekre és faanyagra a Chalara fraxinea nevű kórokozó terjedésének megakadályozására

Figyelem: Bővült a növényútlevél köteles növények listája!
2016. május 2, hétfő

Figyelem: Bővült a növényútlevél köteles növények listája!

Több száz növényt érintő nem-honos károsító a Xylella fastidiosa nevű baktérium
2016. május 2, hétfő

Több száz növényt érintő nem-honos károsító a Xylella fastidiosa nevű baktérium