Vissza

Megszűntek a szelídgesztenye-gubacsdarázs elleni korlátozó intézkedések, fókuszban a biológiai védekezés

Megszűntek a szelídgesztenye-gubacsdarázs elleni korlátozó intézkedések, fókuszban a biológiai védekezés

Megszűntek a szelídgesztenye-gubacsdarázs elleni korlátozó intézkedések, fókuszban a biológiai védekezés
2016. május 2.

Az Európai Unió 2006-ban szükséghelyzeti határozat (2006/464/EK) bevezetésével reagált a szelídgesztenye-gubacsdarázs európai megjelenésére. Ennek alapján minden tagállamban kötelezővé vált a rovar felderítése, a károsító megtalálása esetén a góc körül 15 km-es területet kellett kijelölni, ahol a hatóság elrendelte a fertőzött növények kivágását és fokozott növény-egészségügyi ellenőrzést folytatott, valamint megtiltotta a potenciálisan fertőzött növények forgalmazását.

Az előírt intézkedésekkel azonban - a tagállamok által végzett éves felderítések adatai szerint- nem sikerült megakadályozni a szelídgesztenye-gubacsdarázs elterjedését. A szigorú intézkedések ellenére a gubacsdarázs oly mértékben elterjedt, hogy nem lehetett, nem volt értelme már fenntartani a szükséghelyzeti határozat intézkedéseit, így 2014 őszén a Bizottság a 2014/690/EU határozattal visszavonta azt. Ezzel hazánkban is megszűnt a rovar vizsgálatkötelezettsége és az összes korlátozó intézkedés. A hatóság azonban tovább folytatja az éves felderítési programját a gubacsdarázs továbbterjedésének jelzésére.

A szelídgesztenye-gubacsdarázs elterjedése

A szelídgesztenye legjelentősebb károsítója a szelídgesztenye-gubacsdarázs (Dryocosmus kuriphilus Yasumatsu) amit Európában először 2002-ben Olaszországban észleltek. Magyarországra 2008-ban és 2010-ben olasz ültetési anyaggal került be a gubacsdarázs, de sikerült megakadályozni a rovar megtelepedést és továbbterjedést a facsemeték idejében történt megsemmisítésével. 2013-ban Szlovénia felől a rovar természetes terjedéssel került be hazánkba, majd 2014-ben Zala megye nagy részén meg is telepedett.

2015-ben Somogy megyében is igen jelentős szelídgesztenye-gubacsdarázs fertőzést észleltünk az iharosberényi gesztenyésekben, melyek elszórtan, 15 km2 területen találhatók és az Európa-szerte híres Iharosberényi fajtákból állnak. Ezek a fajták nagy méretük és ízletes termésük miatt rendkívül keresettek a nemzetközi gesztenyepiacon. A szelídgesztenye-gubacsdarázs nagyon gyorsan terjed az országban, már megjelent Budapest több kerületében, a Pilis hegységben, Visegrád és Nagymaros környékén is.

Miért olyan nagy jelentőségű ez a kártevő?

A szelídgesztenye-gubacsdarázs a rügyeket megfertőzve gátolja a hajtásképződést, aminek következtében akár 50-75 %-kal is csökkenhet a termésmennyiség, szélsőséges esetben a fa ki is pusztulhat.

Mit tehetünk ellene?

Házikertben és ahol a fák mérete lehetővé teszi, a röpnyílás nélküli, friss gubacsok eltávolítása és elégetése a kártevő rajzása előtt nagymértékben csökkenti a fertőzés terjedését.

A szelídgesztenye-gubacsdarázs ellen jelenleg nem állnak rendelkezésre engedélyezett növényvédő szerek. Az amerikai, japán és olasz kutatások alapján a rovarölő szerek a gubacsdarazsakkal szemben hatástalannak bizonyultak.

A szaporító- és ültetési anyag rovarbiztos háló alatti termesztése védelmet nyújt ugyan a gubacsdarázs fertőzése ellen, de jelentősen megnöveli az előállítási költségeket.

A rezisztens szelídgesztenye fajok, főleg az európai-japán hibridek, szelekciója részben megoldást jelenthet, például a franciák által nemesített Boché de Béthizac fajta rezisztensnek bizonyul és a gubacsdarázs nem fejlődik ki ezeken a fákon. Sajnos kérdéses, hogy meddig tart a rezisztencia és mi történik a többi nemesítet fajta védelmével.

A természeti környezetben, erdős területeken a leghatékonyabb védekezési lehetőség a természetes ellenségek közül a fürkészdarazsak (parazitoidok) kijuttatása lehet.

A parazitoidok alkalmazásának klasszikus biológiai módszere a Kínában őshonos fémfürkész, a Torymus sinensis behozatala, laboratóriumi kinevelése és kijuttatása a fertőzött területekre.

A parányi fürkészdarazsak a gesztenye-gubacsdarázs lárvájára rakják petéiket. A gazdaállat belső szerveinek elfogyasztása után bújnak ki a kifejlett fémfürkészek. Mivel a gesztenye-gubacsdarázs lárvája elpusztul, leáll a gubacs növekedése, ezáltal megszűnik a fa további károsodása és a gubacsdarázs populációjának növekedése. A fémfürkészek tehát hatékonyan vesznek részt a kártevő gubacsdarazsak pusztításában.

A szelídgesztenye védelme érdekében, a fémfürkészek élősködő életmódját kihasználva,

néhány éve sikeresen alkalmazzák e paraziták betelepítésének módszerét Olaszország minden tartományában, de pozitív eredmények vannak Japánból, Franciaországból is, amelyek 50-90%-os hatékonyságot mutattak.

Miért a Torymus sinensis bizonyult a legjobbnak?

  • gazdaspecifikus parazitoid faj: életmódja kizárólag a gesztenye-gubacsdarázshoz kötött, más gazdaállata nem ismert,
  • életciklusa összhangban van a gubacsdarázséval,
  • nincs vagy minimális a hatása az ökoszisztémára, más élő szervezetekre (pl. méhekre) nem káros.

A Torymus sinensis betelepítéséhez az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF) engedélye szükséges, ezt a benyújtott biológiai hatékonysági és kockázat értékelési dokumentáció alapján 2014-ben kapta meg a NÉBIH NTAI Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratóriuma (NMBL).

Az NMBL munkatársai 2014 májusában Zala megyében végezték el a fémfürkész kijuttatását (https://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/noveny_talajvedelmi_ig/aktualitasok/szelidgesztenye_gubacsdarazs.html). Az ősz folyamán a betelepített területekről gubacsokat gyűjtöttek, amelyekből molekuláris módszerekkel kimutatták, hogy a gubacsokban található lárvák a Torymus sinensis fajhoz tartoznak. Ez alátámasztja azt a tényt, hogy a fémfürkész megtelepedett Magyarországon.

Mivel a Zala megyei betelepítés sikerrel járt, az NMBL szakemberei 2015 májusában gyorsított eljárással a Somogy megyei iharosberényi szelídgesztenyésbe is kijuttatták a parazitoid fürkészdarazsakat. (http://kapos.hu/hirek/gazdasag/2015-05-26/darazsak_vs_darazsak.html)

A betelepített 800 T. sinensis nőstény nem elegendő ahhoz, hogy a gubacsdarázs rendkívül nagy egyedszámát rövid időn belül elfogadható szintre tudná csökkenteni. Ezért a NÉBIH NTAI 4-5 éves program bevezetését tervezi az ország szelídgesztenye állományának megmentésére. A T. sinensis esetében ugyanis hosszú időre, legalább 4-5 évre van szükség ahhoz, hogy a gubacsdarazsak okozta károk mértékét a fémfürkészek csökkenteni tudják. A következő 3-4 évben további T. sinensis egyedek kijuttatására és megtelepedésük eredményességének ellenőrzésére van szükség. A program szerves része olyan előadás-sorozatok szervezése, amelyek során a termelők megismerkedhetnek a biológiai védekezés előnyeivel, sajátosságaival. Ez azért is fontos, mivel az élő szervezetek alkalmazása a növényvédelemben másképpen működik, mint a rovarölő szereké és annak eredményei csak jóval később érzékelhetőek.

Mindent összevetve jelenleg még mindig a fémfürkészek alkalmazása a legjobb megoldás, mert környezetkímélő módon, hosszútávon biztosítható szelídgesztenye fáink védelme.

Kapcsolódó cikkek 
Mentsük meg a Magyarországi szelídgesztenye állományt a gubacsdarázstól!
Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs 
II. Európai Szelídgesztenye Kongresszus (II. European Congress on Chestnut) a NÉBIH társszervezésében - szelídgesztenye-gubacsdarázs 



Friss hírek

A gumórontó fonálféreg
2018. február 21, szerda

A gumórontó fonálféreg

Újabb borvidékeket veszélyeztet a szőlő aranyszínű sárgaság betegség
2017. december 19, kedd

Újabb borvidékeket veszélyeztet a szőlő aranyszínű sárgaság betegség

Tömeges amerikai kukoricabogár rajzás - kártételi veszélyhelyzet!
2017. augusztus 1, kedd

Tömeges amerikai kukoricabogár rajzás - kártételi veszélyhelyzet!

Nehéz, de fontos védekezni az amerikai lepkekabóca ellen
2017. július 12, szerda

Nehéz, de fontos védekezni az amerikai lepkekabóca ellen

Sárga szín vonzza az ázsiai szuperkártevőket
2016. október 6, csütörtök

Sárga szín vonzza az ázsiai szuperkártevőket

Fajleírás-boom a mikroszkóp alól
2016. szeptember 12, hétfő

Fajleírás-boom a mikroszkóp alól

Tájékoztató a növényvédelmi gépek időszakos felülvizsgálatáról gazdálkodóknak
2016. május 24, kedd

Tájékoztató a növényvédelmi gépek időszakos felülvizsgálatáról gazdálkodóknak

Országos kutatás-fejlesztési együttműködés a szőlő- és gyümölcstermesztésünk biztonsága érdekében
2016. május 4, szerda

Országos kutatás-fejlesztési együttműködés a szőlő- és gyümölcstermesztésünk biztonsága érdekében

Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs
2016. május 3, kedd

Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs

Gyümölcstermő növényeink nem-honos károsítója, a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii)
2016. május 3, kedd

Gyümölcstermő növényeink nem-honos károsítója, a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii)

Az Egyesült Királyság és Írország növény-egészségügyi korlátozást vezetett be kőris növényekre és faanyagra a Chalara fraxinea nevű kórokozó terjedésének megakadályozására
2016. május 3, kedd

Az Egyesült Királyság és Írország növény-egészségügyi korlátozást vezetett be kőris növényekre és faanyagra a Chalara fraxinea nevű kórokozó terjedésének megakadályozására

II. Európai Szelídgesztenye Kongresszus (II. European Congress on Chestnut) a NÉBIH társszervezésében - szelídgesztenye-gubacsdarázs
2016. május 3, kedd

II. Európai Szelídgesztenye Kongresszus (II. European Congress on Chestnut) a NÉBIH társszervezésében - szelídgesztenye-gubacsdarázs

Egyéb jelentős nem honos károsítók
2016. május 3, kedd

Egyéb jelentős nem honos károsítók

Magyarországon is megjelent gyümölcstermő növényeink új kártevője a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii)
2016. május 2, hétfő

Magyarországon is megjelent gyümölcstermő növényeink új kártevője a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii)

Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs
2016. május 2, hétfő

Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs

Egyes kínai áruféleségek (gránit, porfír, bazalt, homokkő és egyéb burkolóanyagok) importőreit érinti, hogy 2013. április 1-jén indul az áruk fa-csomagolóanyagainak kétéves monitoring vizsgálata
2016. május 2, hétfő

Egyes kínai áruféleségek (gránit, porfír, bazalt, homokkő és egyéb burkolóanyagok) importőreit érinti, hogy 2013. április 1-jén indul az áruk fa-csomagolóanyagainak kétéves monitoring vizsgálata