Vissza

Legfrissebb tudnivalók az afrikai sertéspestis előfordulásáról

Legfrissebb tudnivalók az afrikai sertéspestis előfordulásáról

Legfrissebb tudnivalók az afrikai sertéspestis előfordulásáról
2016. szeptember 5.

Összefoglaló az afrikai sertéspestis jelenlegi helyzetéről Európában

I. Európai Unió

Európába a XX. század közepén került be először a vírus, az Ibériai-félszigetre. Ezt a járványt sikeresen felszámolták. Az 1970-es években Olaszországban, Szardínia szigetén is megjelent a betegség. Itt a mai napig nem sikerült felszámolni a járványt, az olasz állategészségügyi hatóság rendszeresen jelent eseteket mind házi sertésekben, mind vaddisznókban. Az Európai Unió északkeleti területén először 2014 januárjában Litvániában, februárban Lengyelországban, majd júniusban Lettországban és szeptemberben Észtországban is megjelent a vírus. Az azóta eltelt két és fél év alatt a balti tagállamok nagy része, valamint Lengyelország északkeleti része a fertőzés miatt kereskedelmi korlátozás alá került.

 

Magyarországon afrikai sertéspestis még sohasem fordult elő.

 

2016. január 1. és augusztus 31. között az érintett Európai Uniós tagállamok a Bizottság Állatbetegség Jelentési Rendszerén (ADNS) a következő kitöréseket jelentették:

 

Kitörések száma házi sertés (időszak)

Kitörések száma vaddisznó (időszak)

Észtország

6 (július-augusztus)

707 (január-augusztus)

Lettország

2 (július-augusztus)

568 (január-augusztus)

Litvánia

17 (június-augusztus)

197 (január-augusztus)

Lengyelország

15 (június-augusztus)

28 (január-július)

Olaszország

18 (február-július)

38 (január-március, augusztus)

Összesen

58

1538

 

Házi sertésben megállapítható, hogy a kitörések száma a tavalyi év azonos időszakához képest Észtországban és Lettországban lényegesen alacsonyabb, a többi fertőzött tagállamban hasonlóan alakult, mint 2015-ben.

Vaddisznókban talált ASP esetek száma a tavalyi év azonos időszakához képest jelentősen nőtt Észtországban, Litvániában és Olaszországban (Szardínia szigetén), Lengyelországban pedig csökkent.

Az egyes kitörések körül kijelölésre kerültek a különböző korlátozások alá tartozó területek.

 

A legújabb lengyelországi kitörések egy része a fertőzött területen történt, ahol a járvány fenntartásában és házi sertésekbe történő behurcolásában a fertőzött vaddisznó állománynak és a felelőtlen állattartói magatartásnak együttes szerepe van. A Lengyelországban történtek ismét rámutatnak az illegális sertésforgalmazás szerepére a betegség terjedésében és a szállítások ellenőrzésének fontosságára a megakadályozása érdekében. Az olcsó, ismeretlen származású, dokumentáció nélküli állományokkal könnyen behurcolhatják az országba a járványt, ami komoly kockázatot jelent a hazai sertéságazat számára.

Az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedéseket a Bizottság 2014/709/EU végrehajtási határozata tartalmazza.

 

II. Ukrajna

Grúziában 2007-ben jelent meg a betegség, és innen Örményországba és Azerbajdzsánba, majd Oroszországon keresztül Fehéroroszország és Ukrajna területén is széles körben elterjedt.

Az afrikai sertéspestis vírusa 2012-ben jelent meg Ukrajna Zaporozhye régiójában. 2014 januárjában Luganszk megyében két esetben vaddisznóban mutatták ki a vírust. Mindkét esetben valószínűsíthető, hogy a szomszédos fertőzött oroszországi területről menekültek át a beteg vaddisznók a fokozott vadászati nyomás hatására. 2014. évben Luganszk megyében összesen három esetben állapítottak meg afrikai sertéspestist vaddisznóban, egy esetben pedig házi sertésben. 2014-ben Csernyihiv megyében 3 kitörést állapítottak meg házi sertésben és 8 esetet vaddisznóban, Szumi megyében pedig egy esetet találtak vaddisznóban.

Ukrajnában 2015  augusztusában már 5 megyében volt jelen az afrikai sertéspestis: Rivnye, Kijev, Csernyihiv, Szumi, Zsitomir megyék voltak fertőzöttek. 2015 októberében Poltava, Odessza, Mikolajiv megyékben, majd novemberben Cserkaszi megyében is kimutatták a vírust házi sertés állományokban. 2016 márciusában Kirovográd megyében, májusban Hmelnickij megyében, júniusban pedig az ukrán-magyar határtól 260 kilométernyire, a Csernyivci területen is megállapították a betegséget. Legutóbb pedig 2016 augusztusában Voliny megye három településén állapítottak meg afrikai sertéspestist házi sertés állományokban. A betegség vaddisznóállományban való előfordulásáról kevés információ áll rendelkezésre, az sem kizárható, hogy a magyar határhoz közelebbi megyékben is már jelen van a kórokozó.

Az ukrán hatóságok rendszeresen jelentenek házi sertésben megállapított kitöréseket, melyek közül a legközelebbi hazánk keleti határától mintegy 230 kilométerre történt. A képet árnyalja, hogy meglehetősen kevés információ áll rendelkezésre a betegség vaddisznókban való előfordulásáról Ukrajna területén, ugyanis az ukrán állategészségügyi szolgálat kevés vizsgálatot végez vaddisznókból. Így tehát az is elképzelhető, hogy a legközelebbi településnél, ahol házi sertésben állapítottak meg afrikai sertéspestist, a magyar határhoz jóval közelebb is találhatók fertőzött vaddisznóállományok.

Az ukrán állami laboratóriumban végzett vizsgálatok alapján az Ukrajnában jelen lévő vírus ugyanaz, amely az Európai Unió balti tagállamaiban is megbetegedéseket okoz vaddisznókban és házi sertésekben. Az ukrán szakértők vizsgálatai alapján a megbetegedés lappangási ideje 3-7 nap.

Az ukrán hatóságok a házi sertésben megállapított afrikai sertéspestis kitörések esetén a járvány központjában és annak három kilométeres körzetében elrendelik a sertések leölését és a tetemek ártalmatlanítását, illetve a körzetben a rendőrség bevonásával tarják fenn az állatorvosi karantént. A vaddisznók vonatkozásában a vaddisznóállományának drasztikus csökkentése jelenthet megoldást.

A 2014-2016-ban jelentett kitörések elhelyezkedését szemléltető térkép a mellékletben látható.

Kapcsolódó anyagok
ASP EU-s kitörések

Ukrán kitörések ASP
709_2014 bizottsági határozat módosítása
Bizottsági határozat 3. ország ASP

Átlagos (0 Szavazatok)

Friss hírek

Tájékoztatás víziállat-egészségőri tanfolyam szervezéséről
2017. július 27, csütörtök

Tájékoztatás víziállat-egészségőri tanfolyam szervezéséről

Tovább terjed az afrikai sertéspestis Európában
2017. július 11, kedd

Tovább terjed az afrikai sertéspestis Európában

Nem szakmai jellegű összefoglalók 2016
2017. június 1, csütörtök

Nem szakmai jellegű összefoglalók 2016

Tavaszi rókavakcinázás - 2017
2017. március 28, kedd

Tavaszi rókavakcinázás - 2017

Vágóhidak működésének, illetve az állatok vágásának állatvédelmi vonatkozásai
2017. január 26, csütörtök

Vágóhidak működésének, illetve az állatok vágásának állatvédelmi vonatkozásai

Tájékoztató a vágóhídi rögzítő- és kábító berendezéseket gyártó és forgalmazó vállalkozások számára
2017. január 26, csütörtök

Tájékoztató a vágóhídi rögzítő- és kábító berendezéseket gyártó és forgalmazó vállalkozások számára

A tizedik bomba
2016. november 28, hétfő

A tizedik bomba

Madárinfluenza kitörések Magyarországon
2016. november 28, hétfő

Madárinfluenza kitörések Magyarországon

Védjük meg a magyar baromfit a madárinfluenza veszélytől!
2016. november 24, csütörtök

Védjük meg a magyar baromfit a madárinfluenza veszélytől!

Kereskedelmi tudnivalók a hazai magas patogenitású madárinfluenza kitöréssel kapcsolatban
2016. november 21, hétfő

Kereskedelmi tudnivalók a hazai magas patogenitású madárinfluenza kitöréssel kapcsolatban

Gyakran ismételt kérdések a madárinfluenzáról
2016. november 16, szerda

Gyakran ismételt kérdések a madárinfluenzáról

A madárinfluenzáról
2016. november 4, péntek

A madárinfluenzáról

Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg
2016. október 4, kedd

Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg

A Nyugat-nílusi vírus (WNV)
2016. szeptember 9, péntek

A Nyugat-nílusi vírus (WNV)

Felhívás szarvasmarhatartók részére - ENAR nyilvántartás rendezése
2016. szeptember 6, kedd

Felhívás szarvasmarhatartók részére - ENAR nyilvántartás rendezése

Tudnivalók a Törökországba irányuló élőállat-szállításról
2016. augusztus 25, csütörtök

Tudnivalók a Törökországba irányuló élőállat-szállításról