Vissza

Gyümölcstermő növényeink nem-honos károsítója, a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii)

Gyümölcstermő növényeink nem-honos károsítója, a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii)

Gyümölcstermő növényeink nem-honos károsítója, a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii)
2016. május 3.

2013 januárjában az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének kutatója bejelentette, hogy az M7-es autópálya mentén kihelyezett egyik almaecetes csapdában az előző év őszén megtalálták az Európában rohamosan terjedő új gyümölcsmuslica néhány példányát. Magyarországon ez az első észlelés, a hazai autópályák mentén megjelenő inváziós rovarfajok kimutatására folytatott kutatási program eredménye. 2013-ban a növényvédelmi szervezet országos felderítést indít a károsító terjedésének nyomon követésére. Ennek alapján tesz hatósági javaslatot a termelőknek, forgalmazóknak és a lakosságnak a muslica elleni védekezésre.

-

-

Drosophila suzukii hím
(fotó: Dr. G. Steck)

Drosophila suzukii nőstény
(fotó: Dr. G. Steck)

Gyümölcstermő növényeink széles körét veszélyezteti egy Európába az elmúlt években Ázsiából bekerült légy. A Drosophila suzukii azon kevés muslica faj közé tartozik, amely elsősorban nem a már károsított vagy rothadó gyümölcsöt, hanem az egészséges, érésben lévő termést támadja meg.

A faj nem szerepel az Európai Unió és így Magyarország karantén szervezetei között, de hihetetlenül nagy szaporodóképessége és kártétele miatt fontos vele számolni, terjedésének ütemét korlátozni. Az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) ezért tette fel az általa vizsgálatkötelezettségre javasolt károsítók A2 listájára.


Földrajzi előfordulása

Ázsiában honos faj, Japánban észlelték először. Mára jelen van Kínában, Indiában, Koreában, Thaiföldön, Tajvanon. Oroszország dél-szibériai részén is találtak már rovarcsapdában Drosophila suzukiit. Ázsiából az USA (2008) érintésével jutott el Európába, és azóta megállíthatatlanul terjed. Már azonosították Spanyolországban (2008), Olaszországban (2009), Franciaországban, Szlovéniában (2010), Németországban, Svájcban, Belgiumban (2011), Ausztriában, Portugáliában és az Egyesült Királyságban (2012). Nagymértékű gazdasági kárt képes okozni (málnán 80-100%-os, szamócán 80%-os veszteséget is jelentettek).

 

Gazdanövényei
Gazdanövényköre tág, beletartoznak a termesztett és vadon élő bogyós gyümölcsűek (szamóca és a málna, valamint szeder, bodza, áfonya, ribiszke, köszméte), csonthéjasok (cseresznye, őszibarack, kajszi, szilva), szőlő, kivi, de előfordulhat a már károsodott almán és körtén is. Európában még nem észlelték meggyen, de Kaliforniában már igen.

-

-

1. kép: Drosophila suzukii hím
(Fotó: Dr. J. Davis)

2. kép: Drosophila melanogaster
(Fotó: M. Deml)


A károsító jellemzői és az általa okozott tünetek

A Drosophila suzukii piros szemű, sárgásbarna színű, mintegy 3 mm nagyságú harmatlégy (1., 3. kép). A rokon muslica fajoktól igen nehéz megkülönböztetni, a nőstény összetéveszthető a közönséges ecetmuslicával (Drosophila melanogaster - 2. kép), a hím átlátszó szárnyán azonban fekete folt található (ami a D. suzukii nőstény és a D. melanogaster szárnyáról hiányzik). Lárvája krémszínű, 5-6 mm hosszú, bábja hengeres, hossza 2-3 mm.

-

3. kép: Drosophila suzukii kb. 3 mm nagyságú hímje
(Fotó: agricolturaonweb.
imagelinenetwork.com)

Az ecetmuslicával szembeni nagy különbséget az jelenti, hogy a D. suzukii elsősorban egészséges, érésben lévő és érett gyümölcsbe helyezi el a tojásait. A kívülről látható szúrásnyom kissé besüppedő folt alakjában jelenik meg (4. kép). Egy gyümölcsben egy vagy több lárva károsíthat (5. kép), amelyek a termésben vagy PRk felületén bábozódnak, de a talajban is előfordulnak bábok (6. kép). Az intenzív lárvakártétel nyomán másodlagosan – gomba- vagy baktériumfertőzés
következtében – rothadás alakul ki (7. kép). A D. suzukii már rothadó félben levő gyümölcsből rajzik.

A kifejlett légy telel át védett helyen, pl. komposztban és raktárban. Megtelepedésének a tartós, kemény hideg, természetes terjedésének a száraz területek és hegységek szabnak gátat. Észak-Európa déli területein évente 1-3 nemzedéke fejlődhet, Dél-Európában 12 generáció is kialakulhat.

-

 

-

4. kép: Drosophila suzukii tojásrakása során keletkezett sebzések
(Fotó: Dr. M. Hauser)

 

5. kép: Drosophila suzukii lárva
(Fotó: news.ucanr.org)

 

 

 

-

 

-

6. kép: Drosophila suzukii báb
(Fotó: Dr. M. Hauser)

 

7. kép: Drosophila suzukii szúrása nyomán kialakult másodlagos fertőzés
(Fotó: Dr. M. Hauser)

 

Terjedése
Nagy távolságokra a fertőzött gyümölcsöket tartalmazó szállítmányokkal jut el,
gazdanövényeinek kereskedelmi forgalma jelentős. Nehéz észrevenni a korai fertőzéseket, mivel kicsi a tojásrakási sebzés, így a fertőzött termések könnyűszerrel kerülnek a szállítmányokba. A rovar maga passzívan a széllel, jó repülési képessége révén pedig aktívan is terjed. E károsítóra vonatkozóan még nincsenek adatok, de más Drosophila fajok nemzedékenként akár 45 km-t is repülhetnek.


Védekezési lehetőségek

  1. Megelőzés: Szüreteljünk a lehető legkorábban és ne komposztáljuk a gyümölcsöket, mivel az a muslica átteleléséhez ideális körülményeket teremt.Az erjesztett gyümölcsöt borítsuk be tüll hálóval, hogy megakadályozzuk a legyek kirepülését.

  2. Csapdázás: A rovar megjelenése és fertőzése jól jelezhető és nyomon követhető sárga ragacsos lappal és almaborecettel kiegészített csapdák kihelyezésével. A 0,5-0,7 l űrtartalmú, fedett palackok oldalába vájt 3-4 mm átmérőjű lyukakkal ellátott csapdák használata alkalmas a kártevő egyedszámának gyérítésére is (8-9. kép).

 

-

-

8. kép: Drosophila suzukii fogására alkalmas, almaborecet csapda
(Fotó: S. Acheampong)

9. kép: Drosophila suzukii fogására alkalmas, sárga ragacsos lappal kiegészített, almaborecet csapda (Fotó: H. Burrack)

 

  • A fertőzött gyümölcsök begyűjtése és megsemmisítése. Nagyon fontos a megtermett összes gyümölcs betakarítása és a fertőzött termések megsemmisítése talajba forgatással vagy a fentiek szerinti erjesztéssel. Súlyos fertőzéskor a teljes termésmennyiség megsemmisítésére is szükség lehet. A fertőzött gyümölcsöket nem szabad komposztálni.

  • Kémiai védekezés: A gyümölcsérés kezdetén kémiai módszerek javasoltak az adott kultúrában engedélyezett hatóanyag tartalmú készítményekkel: piretroidok (cipermetrin, deltametrin, lambda-cihalotrin), spinozad az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartásával. Ezek kijuttatásával 5-14 napig biztosítható a gyümölcsök megvédése e kártevőtől. Az eredményességhez azonban szükséges, hogy a termelők védekezése terjedjen ki nagyobb, összefüggő területre, mivel a károsító repülési aktivitása miatt egyetlen elhagyott magányos ültetvény vagy magánkert is fertőzési forrásul szolgál a fogékony növények számára.

 

Kérjük, ha a fenti információk alapján gyanúja van a károsító jelenlétére (pl. a leírásnak megfelelő szúrásnyomokat észlel), vagy ha úgy véli, hogy a kifejlett állatot látja, azonnal értesítse az illetékes megyei növényvédelmi hatóságot (elérhetőség a NÉBIH honlapján).

 

Kapcsolódó anyag
02.13_Drosophila_suzukii_tajekoztato.pdf

Kapcsolódó cikk 
Magyarországon is megjelent gyümölcstermő növényeink új kártevője a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii)

Átlagos (0 Szavazatok)

Friss hírek

Zöldítéskor ügyeljünk a beporzó rovarokra!
2017. május 15, hétfő

Zöldítéskor ügyeljünk a beporzó rovarokra!

Módosult a cimoxanil hatóanyag tartalmú gombaölő permetezőszerek felhaszmálhatósága
2017. április 28, péntek

Módosult a cimoxanil hatóanyag tartalmú gombaölő permetezőszerek felhaszmálhatósága

Pyranica 20 WP atka- és rovarölő permetezőszer engedélyokiratának módosítása
2017. április 28, péntek

Pyranica 20 WP atka- és rovarölő permetezőszer engedélyokiratának módosítása

Fontos határidő közeledik az anyagok és keverékek osztályozásában, címkézésében és csomagolásában
2017. április 11, kedd

Fontos határidő közeledik az anyagok és keverékek osztályozásában, címkézésében és csomagolásában

A növényvédő szer hatóanyagok felülvizsgálatáról
2017. február 16, csütörtök

A növényvédő szer hatóanyagok felülvizsgálatáról

Számos glifozát készítmény engedélye visszavonásra kerül
2016. december 8, csütörtök

Számos glifozát készítmény engedélye visszavonásra kerül

Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs
2016. május 3, kedd

Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs

II. Európai Szelídgesztenye Kongresszus (II. European Congress on Chestnut) a NÉBIH társszervezésében - szelídgesztenye-gubacsdarázs
2016. május 3, kedd

II. Európai Szelídgesztenye Kongresszus (II. European Congress on Chestnut) a NÉBIH társszervezésében - szelídgesztenye-gubacsdarázs

Egyéb jelentős nem honos károsítók
2016. május 3, kedd

Egyéb jelentős nem honos károsítók

Megszűntek a szelídgesztenye-gubacsdarázs elleni korlátozó intézkedések, fókuszban a biológiai védekezés
2016. május 2, hétfő

Megszűntek a szelídgesztenye-gubacsdarázs elleni korlátozó intézkedések, fókuszban a biológiai védekezés

Magyarországon is megjelent gyümölcstermő növényeink új kártevője a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii)
2016. május 2, hétfő

Magyarországon is megjelent gyümölcstermő növényeink új kártevője a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii)

Egyes kínai áruféleségek (gránit, porfír, bazalt, homokkő és egyéb burkolóanyagok) importőreit érinti, hogy 2013. április 1-jén indul az áruk fa-csomagolóanyagainak kétéves monitoring vizsgálata
2016. május 2, hétfő

Egyes kínai áruféleségek (gránit, porfír, bazalt, homokkő és egyéb burkolóanyagok) importőreit érinti, hogy 2013. április 1-jén indul az áruk fa-csomagolóanyagainak kétéves monitoring vizsgálata

Mentsük meg a Magyarországi szelídgesztenye állományt a gubacsdarázstól!
2016. május 2, hétfő

Mentsük meg a Magyarországi szelídgesztenye állományt a gubacsdarázstól!

Fokozottan vizsgálják a kínai áruféleségek fa-csomagolóanyagait
2016. május 2, hétfő

Fokozottan vizsgálják a kínai áruféleségek fa-csomagolóanyagait

Növény-egészségügyi korlátozás a kőris növényekre és faanyagra a Chalara fraxinea nevű kórokozó terjedésének megakadályozására
2016. május 2, hétfő

Növény-egészségügyi korlátozás a kőris növényekre és faanyagra a Chalara fraxinea nevű kórokozó terjedésének megakadályozására

Bejelenetés-kötelezett károsítók
2016. május 2, hétfő

Bejelenetés-kötelezett károsítók