Vissza

A tizedik bomba

A tizedik bomba

A tizedik bomba
2016. november 28.

Vásárra viszik a bőrüket és olykor csak egy kifinomult szimat menti meg őket a haláltól. És néha az sem – a katonai állatorvos kockáztat, amikor Irakba vagy Afganisztánba utazik, kockáztat, amikor kibiztosítja a fegyverét a tábort elhagyva, de kockáztatott már akkor is, amikor még évekkel azelőtt 200 ezer dollár értékű képzési szerződést írt alá. A NÉBIH kutatói nemrégiben egy viszonylag új egészségügyi szemlélet katonai állatorvoslásbeli és oktatásügyi lehetőségeiről készítettek tanulmányt.

„Csak álltam a kutya mellett, és sírtam. A jelenet még mindig kísért” – mondta a New York Timesnak Leroy Williams Jr. tizedes, az Afganisztánban szolgáló amerikai hadtest kutyakiképzője. Dinomtot, a hároméves német juhászt, akivel hónapok óta együtt szolgált az afgán harcmezőn, nincs jobb szó rá – lefejezte a detonáció.

A katonasági kutyakiképzők a háborús övezetekben hónapokon keresztül, szinte huszonnégy órás napi kapcsolatban vannak kutyáikkal. Ez a bizalmi kapcsolat az alapja a sikeres közös munkának, hiszen mindkettejük élete múlik azon, hogy a kiképző pontosan értse az állat kommunikációját. Williams tizedes egyhónapnyi arizonai felkészítést követően érkezett Afganisztánba, ahol kezdetben a kandahári bázison segítette a kutyák tréningjeit és az egész régióra kiterjedő program minőségbiztosítását.

Kevin Reese katona és kutyája, Grek várja a bevetést az iraki Buhrizban (fotó: Wikipedia)

Hogy a tiszt alig két hónap alatt a Masum Ghar-i előretolt őrségben találta magát, abban nagy szerepe volt két, rettenetes hírekről beszámoló telefonhívásnak: előbb közeli barátja hunyt el tűzharcokban, majd egy arizonai kiképzőtársa veszítette életét egy közúti robbantásban. Williams tizedes ekkor döntötte el, neki nem a tréningeken, hanem a harcmezőn a helye, ahol Dinomt bombakereső szimata életeket menthet.

A következő két hónapban a páros kilenc, föld alá ásott robbanóeszközt talált meg Masum Ghar körül, miközben a felkelők három bombakészítőjének elfogásában működött közre. Amerikai katonák és afgán civilek életeit mentették meg – utóbbiak a gyakoribb áldozatai a pokolgépeknek. A tizedik bomba mélyebben ült a földben, mint a többi; mi több, már hetek vagy hónapok óta várta ott áldozatát, ami Dinomt mégoly kifinomult szimatát is félrevezette. Ahogy az utólagos vizsgálatok megállapították, a német juhász teste fogta fel a robbanás erejét. A kutyának így a póráz másik végét akkor éppen fogó tűzszerészeti technikus az életét, több más katona pedig az életveszélyes sérülések elkerülését köszönheti.

„Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy az anyagi lehetőségek és a szakmai előrelépés tekintetében megéri-e a kockázat. Szerintem igen” – írja blogján a harctéri veszélyekről Elliott Garber katonai állatorvos, aki jelenleg az Egyesült Államok Haditengerészeténél, a Különleges Erők Parancsnokságán tevékenykedik San Diegóban. „A legtöbben sosem sütöttük még el a fegyverünket éles helyzetben és sosem kaptunk lövést, ettől persze a lehetőség mindig megvan rá a háborús zónákban. Ismerek kollégákat, akik megsérültek – egyikük meg is halt – Irakban és Afganisztánban. Legtöbbször a megelőzhetetlen és megjósolhatatlan veszélyek vezetnek tragédiához: a barátinak hitt erők kiszámíthatatlan támadásai és az út menti bombák – mondja Dinomtra is gondolva, akivel Garber közösen vett részt a bevetés előtti tréningeken. „Szögezzük azért le, mi az állatorvosi tudásunk okán vagyunk itt. Még sosem kértek tőlünk olyat, hogy törjünk be egy ajtót vagy keressünk bombákat.”

Garbernek hosszú útja vezetett a Különleges Erők Parancsnokságáig. Akit a katonai állatorvoslás érdekel, a Health Professions Scholarship Programon (HPSP), azaz az Egyesült Államok hároméves katonai orvosi felkészítő programján keresztül vezet az útja a seregbe. A HPSP-szerződést aláírók hároméves aktív és további ötéves „inaktív”, tartalékos szolgálatra is kötelezettséget vállalnak. A képzés 200 ezer dolláros értéke – melyet a hadsereg átvállal – további nyomás alá helyezi a jelentkezőket, de ahogy Gerber is megállapítja, ezek csak az időbeli és anyagi nehézségek. „Az igazi megpróbáltatást az jelenti, hogy ebben a kezdeti periódusban nincs kontrollod az életed alakulása felett. A hadsereg szabja meg, mikor és hova menj, hol van rád a legnagyobb szükség. Ez független a családi állapotodtól, engem például öt hónappal az esküvőm után küldtek ki egy évre Egyiptomba, ahova sem a feleségem, sem a kicsi gyerekeim nem jöhettek velem.”

A veszély és a kiszolgáltatottság mellett persze napos oldala is van a katonai állatorvos életének. A 75-100 ezer dolláros éves kezdő fizetés kimagasló a polgári szolgálatos kollégáikhoz képest is. A katonai állatorvos emellett világot is lát munkája során: Garber több hosszabb-rövidebb missziót teljesített Európában és Afrikában, mielőtt az egyiptomi kitérő utáni következő jelentősebb állomáshelye Szicília lett, három évre. Ide már családdal érkezett, és mivel a Sigonella bázison dolgozó amerikai katonákat is követte a família és a házi kedvencek, munkája és „páciensi köre” itt nagyban hasonlított egy klinikai állatorvoséhoz. „Havonta legalább egy hetet szerte Európában és Afrikában töltöttem, de ezt leszámítva a szokásos munkarendben dolgoztam, sok időm jutott a családomra” – mondja Garber. „A hadsereg a tőle telhető mértékben segíti a szolgálatosok és a család kapcsolattartását, nem egy kollégám például egyedül neveli a gyerekét.”

A legtöbb katonai állatorvos a klinikai kisállatgyógyászatban kezdi, majd néhány év után specializálódik – például sebészetre, képalkotó diagnosztikára, közegészségügyre, kórtanra, valamilyen laboratóriumi területre vagy kutatásra.

A hadseregben végzett feladatok többsége a fegyverropogás zajától távol zajlik. A munka nagy része a polgári állatorvosok elfoglaltságára hasonlít, a maradék azonban a kiküldetés típusától függően, változó arányban tartalmaz egyéb – elsősorban közegészségügyi, élelmiszerbiztonsági és menedzseri – teendőket is. „Lehetséges az is persze, hogy olyan pozícióban találod magad, ahol egy héten csak egyszer végzel klinikai orvoslást. Tudatosítanunk kell magunkban, hogy a katonai állatorvos a hazáját szolgálja. Ez rugalmas hozzáállást kíván” – teszi hozzá Garber.

Ahogy azt Dinomt példája is mutatja, a katonaságban szolgáló kutyák „találati aránya” nem százszázalékos, azonban így is messze meghaladja bármely, ember készítette eszköz hatékonyságát. A harcmezőn ugyanakkor nem csak bombakeresők, hanem számos más négylábú is „teljesít szolgálatot”, elsősorban lovak, szamarak, tevék és más patások. A körülöttük dolgozó állatorvosok végigkísérték az emberiség újkori harcászati történelmét, az állategészségügy így már a XVIII. század elején nemzetbiztonsági fontosságúvá vált.

Ami az állatorvosok feladatait illeti, nemcsak a háborús övezetekben, de a polgári szolgálatban is a múlt század kezdete tekinthető választóvonalnak. Előbb a széles szakmai spektrumot lefedő, generalista orvosi képzés terjedt el, majd – a humán- és állatgyógyászat éles elkülönülésével – a doktorok egyre szűkebb területekre specializálódtak. E szemlélet az utóbbi időben kezdett visszaszorulni egy mostanra általánosan elfogadott új megközelítés térnyerésével, amely a humán- és állatgyógyászati, valamint környezeti tapasztalatokat egyesíti. A One Health elnevezésű koncepció nem választja külön e tudományágakat, egyszerre hasznosítja az egyes területekről származó információkat. Alapját az interdiszciplinaritás, a láncszemlélet és a nem hagyományos – így például menedzseri, logisztikai vagy kommunikációs – orvosi képességek adják.

Dr. Mewafak Raffo (b) katonai állatorvos és Matt Takara őrnagy ellenőrzi a bagdadi állatkert benyugtatózott tigriskölykének egészségét. Nem hagyományos szerepkörök (fotó: The US Army)

 

A NÉBIH Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóságán kutató dr. Győrffy Andrea és dr. Jóźwiak Ákos idén publikált tanulmányában azt vizsgálta, milyen lehetőségei vannak a One Health-szemléletnek néhány eddig kevésbé vizsgált területen, így a katonai állatorvoslásban és az oktatásban.

A One Health gondolata nem mai találmány, hiszen az  állatorvosok – akik a háborús övezetekben gyakran úgy tevékenykedtek és tevékenykednek ma is, hogy több száz kilométeres körzetben nincs orvosi végzettségű kollégájuk – rá vannak kényszerítve az emberre, állatra kiterjedő gyógyító munkára. Mi több, nemritkán a higiéniai és élelmiszerbiztonsági ellenőrzések is hatáskörükbe tartoznak. A humán- és állatgyógyászati szakemberek közötti együttműködés kétirányú tehát.

Az Európai Bizottság 2000-ben kiadott, élelmiszerbiztonsági jogalkotási javaslatokat megfogalmazó fehér könyve is hangsúlyozza az állatorvosok közegészségügyi szerepének fontosságát. Ahogy azonban arra egy amerikai tanulmány is rámutatott nemrégiben, a One Health koncepciója ellenére a közegészségügyben továbbra is egyértelmű vezető szerep tulajdonítható a humángyógyászatnak. Az emberi orvoslás és a háziállatok kezelése melletti harmadik szektor, a vadállomány- és környezeti egészségügy még kevesebb szerepet kapott a fehér könyv kiadása óta.

E kihívásokra az egyik választ a megújuló állatorvosi oktatás adhatja meg. Az állatorvosok szerepe a hagyományos orvoslás mellett fokozatosan egyre több minőségbiztosítás-menedzseri és politikai képességet igényel. Több, országokon átívelő szervezet is kidolgozott már minimális oktatási követelményeket. Az Állatorvosi Világszövetség (WVA) például az állategészségügy mellett a zoonózisok felügyeletére fokozottan kiterjedő járványvédelemre, az élelmiszer-ellenőrzésre és –biztonságra, valamint a kutatásra helyezné a hangsúlyt tantervében. Mások szerint mindezek mellett a vezetői, a kommunikációs és a szervezői kvalitások is kulcsfontosságúak lesznek a jövő állatorvoslásában.



Jó jel, hogy az utóbbi időben több oktatási intézmény is növekvő figyelmet fordít a komplex állatdoktori oktatásra. Az Egyesült Királyságban a London School of Hygiene and Tropical Medicine és a The Royal Veterinary College közösen indított például fertőző betegségekről szóló One Health-kurzust, míg az Edinburgh-i Egyetem állatorvosi karán „Állategészségügy, állatjólét és élelmiszerbiztonság” néven indult BSc-s modul, ami MSc-n is folytatható. A Kaliforniai Egyetem Calvin Schwabe-ről elnevezett projektjében szintén elkötelezett az állatorvosok új, One Health-szemléletben dolgozó generációjának kinevelésében.

Bár Dinomt, a hároméves német juhász kiküldetése során mindvégig Williams tizedes mellett maradt, szomorú véget ért „szolgálati útja” során számos, eddig nem látott módon komplex munkakörben dolgozó állatorvossal találkozott. Az arizonai Yumában, a világ egyik legnagyobb – csaknem 3400 négyzetkilométeres, azaz "hat budapestnyi" területű – katonai létesítményében a USAPHC (az Egyesült Államok Hadászati Közegészségügyi Parancsnoksága) zászlaja alatt dolgoznak az állategészségügyi és -kiképzési szakemberek. A 2011-ben megalakult szerv a One Health szellemében élelmiszervizsgálati, diagnosztikai laboratóriumi és a munkakutyák körüli állatorvosi teendőkre is figyelmet fordít. A USAPHC részéről kiadott Zoonotikus Megbetegedések Riportja (ZDR) egyszerre dolgoz fel epidemiológiai (humán járványtani), entomológiai (rovartani), laboratóriumi és állategészségügyi adatokat.

Amikor Dinomt megérkezett bombakereső bevetésének helyszínére, Masum Ghar-ba, szintén a One Health megközelítésében dolgozó állatorvosok vették körül. E szakemberek a háborús övezetekben gyakran „közvetítő felületet” jelentenek a katonaság, a helyiek és a civil szervezetek között. Nemcsak több tudományterületet érintő szaktudásuk révén, de a házi- és haszonállatok körüli, gyakran érzelmekkel teli helyszíneken is segíthetnek tapasztalatukkal.

A One Health-szemléletre különösen nagy szükség van abban az egészségügyi környezetben, ahol az újonnan megjelenő emberi megbetegedések 75 százaléka zoonotikus (állatról emberre terjedni is képes) és 60 százalékukat többgazdás (több fajban is megtelepedni képes) patogének okozzák. Fontos, hogy a humán- és állatorvoslás mellett ne csak másodhegedűsi szerep jusson a környezeti tudományágaknak, hiszen a WHO adatai alapján a betegségekre fordított kiadásaink negyedét valamely környezeti kockázat adja. A One Health célja, hogy minőségi, ugyanakkor gazdaságos közegészségügyi ellátás alapjait fektesse le.

A teljes tanulmány elérhető az Academic and Applied Research in Military and Public Management Science folyóirat 2016/2. számában.

Az állatorvosok nemzetbiztonsági szerepére fókuszáló sorozatunk első, bioterrorizmusról szóló része itt olvasható.

Átlagos (0 Szavazatok)

Friss hírek

Tovább terjed az afrikai sertéspestis Európában
2017. július 11, kedd

Tovább terjed az afrikai sertéspestis Európában

Tavaszi rókavakcinázás - 2017
2017. március 28, kedd

Tavaszi rókavakcinázás - 2017

Vágóhidak működésének, illetve az állatok vágásának állatvédelmi vonatkozásai
2017. január 26, csütörtök

Vágóhidak működésének, illetve az állatok vágásának állatvédelmi vonatkozásai

Tájékoztató a vágóhídi rögzítő- és kábító berendezéseket gyártó és forgalmazó vállalkozások számára
2017. január 26, csütörtök

Tájékoztató a vágóhídi rögzítő- és kábító berendezéseket gyártó és forgalmazó vállalkozások számára

Védjük meg a magyar baromfit a madárinfluenza veszélytől!
2016. november 24, csütörtök

Védjük meg a magyar baromfit a madárinfluenza veszélytől!

Kereskedelmi tudnivalók a hazai magas patogenitású madárinfluenza kitöréssel kapcsolatban
2016. november 21, hétfő

Kereskedelmi tudnivalók a hazai magas patogenitású madárinfluenza kitöréssel kapcsolatban

Felhívás szarvasmarhatartók részére - ENAR nyilvántartás rendezése
2016. szeptember 6, kedd

Felhívás szarvasmarhatartók részére - ENAR nyilvántartás rendezése

Legfrissebb tudnivalók az afrikai sertéspestis előfordulásáról
2016. szeptember 5, hétfő

Legfrissebb tudnivalók az afrikai sertéspestis előfordulásáról

Tudnivalók a Törökországba irányuló élőállat-szállításról
2016. augusztus 25, csütörtök

Tudnivalók a Törökországba irányuló élőállat-szállításról

Meleg tavaszok és az aranysakál vándorlása kedvezhet a szívféregnek
2016. augusztus 24, szerda

Meleg tavaszok és az aranysakál vándorlása kedvezhet a szívféregnek

Magyarország jóváhagyott állategészségügyi határállomásainak jegyzéke
2016. augusztus 22, hétfő

Magyarország jóváhagyott állategészségügyi határállomásainak jegyzéke

Fokozottan ügyeljünk kedvenceinkre a tűzijáték alatt!
2016. augusztus 18, csütörtök

Fokozottan ügyeljünk kedvenceinkre a tűzijáték alatt!

Közép-európai helyzetkép a sertésmegbetegedésekről
2016. augusztus 10, szerda

Közép-európai helyzetkép a sertésmegbetegedésekről

Bőrcsomósodáskór az EU-ban
2016. június 10, péntek

Bőrcsomósodáskór az EU-ban

Lovas zarándoklat Erdélybe – hogyan vegyünk részt rajta felelősen?
2016. május 11, szerda

Lovas zarándoklat Erdélybe – hogyan vegyünk részt rajta felelősen?

Terjed a bőrcsomósodáskór Európában
2016. május 2, hétfő

Terjed a bőrcsomósodáskór Európában