Vissza

A méhmérgezések hatósági kivizsgálásának rendje

A méhmérgezések hatósági kivizsgálásának rendje

A méhmérgezések hatósági kivizsgálásának rendje
2016. március 31.

A környezetvédő szervezetek és a méhészek Európa-szerte egyre növekvő aggodalommal szemlélik a tömeges méhelhullásokat és a méhállományok egészségi állapotának hosszú távú romlását, melyet sok esetben összefüggésbe hoznak a növényvédő szerek alkalmazásával.

Hazánkban ezzel szemben a háziméh-családok száma növekvőben van. Az időnként előforduló tömeges méhpusztulások okaként a fertőző betegségek és a parazitózisok mellett a növényvédő szerek szakszerűtlen alkalmazásának lehetősége is felmerül. A helytelen növényvédelmi technológia miatt esetenként akár milliós károkat okozó méhmérgezés is történhet, melynek nyomán gyakoriak az évekig elhúzódó bírósági perek a méhészek és a földhasználók között. Az eljárások gördülékenyebb lefolytatása és a nem-célszervezetek, így a beporzásért felelős élőlények – mint a méhek – védelme érdekében a NÉBIH kialakította a növényvédelmi tevékenységből fakadó méhelhullások hatósági kivizsgálásának eljárásrendjét.

Méhmérgezés gyanúja esetén a méhésznek – jogszabályi kötelezés alapján - bejelentést kell tennie a hatóság felé. A bejelentést a pusztulásról a méhész a területileg illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóságánál teheti meg, akár munkaszüneti napon is.

A bejelentés alapján a hatósági állatorvos helyszíni vizsgálatot végez, és mérgezési tünetek esetén értesíti a növényvédelmi feladatkörben eljáró megyei kormányhivatalt.

A hatósági állatorvosból, a növényvédelmi felügyelőből és a méhegészségügyi felelősből álló vizsgáló bizottságnak a bejelentést követő 24 órán belül fel kell állnia, és szemlét kell tartania a méhpusztulás helyszínén illetve a méhpusztulást feltételezhetően okozó növényvédő szerrel kezelt területeken.

A helyszíni szemle során a hatósági állatorvos méhkárbecslési jegyzőkönyvet készít, a méhegészségügyi felelős mintákat vesz az elhullott méhekből, és a növényvédelmi felügyelő felderíti a vélelmezhetően méhekre veszélyes/kockázatos növényvédő szerrel kezelt, méhek által látogatott növényállományokat. A növényi mintákat a növényvédelmi felügyelő vételezi. A mintavételi területek helyszínéről és számáról a bizottság véleményének figyelembevételével a növényvédelmi felügyelő dönt. Ha a felek valamelyike további területek mintázását kéri, a mintavételi és a minták vizsgálati költségét a kérelmezőnek kell fedeznie.

A méhegészségügyi vizsgálatra szánt méhmintát a hatósági állatorvos, a szermaradék analitikai vizsgálatra szánt méhmintát valamint a növényi mintákat a növényvédelmi felügyelő hűtve szállítja a vizsgáló laboratóriumokba. A méhész, illetve a földhasználó hatósági mintákat – az ellenminták kivételével – nem szállíthat.

A beküldött méhtetem mintákat a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának (ÁDI) laboratóriuma valamint a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának (NTAI) növényvédőszermaradék-analitikai laboratóriumai vizsgálják.

A NÉBIH ÁDI a méhtetem minták méhegészségügyi állapota és a növényi és méhtetem minták növényvédő szer maradék tartalma alapján összefoglaló ökotoxikológiai értékelést ad ki, melyet megküld a növényvédelmi feladatkörben eljáró megyei kormányhivatalnak és a hatósági állatorvosnak. Az értékelés választ ad arra a kérdésre, hogy van-e ok-okozati összefüggés a méhelhullás és a vizsgált tábla/táblák között.

A növényvédelmi feladatkörben eljáró megyei kormányhivatal a laboratóriumi vizsgálatok befejezését követően, az összefoglaló értékelés és a termelőnél folytatott technológiai ellenőrzés alapján dönt a hatósági eljárás megindításáról a földhasználóval szemben.

Ha a megyei kormányhivatal a méhpusztulás kivizsgálása során felderített tények alapján nem indít eljárást, erről a hatósági ellenőrzéssel érintett személyeket és a bejelentőt írásban tájékoztatja.

Fontos! A hatósági eljárás nem a méhész kárigényét hivatott elbírálni, hanem az érintett területeken folytatott növényvédelmi technológia jogszerűségét vizsgálja!

Ha a méhpusztulás kivizsgálása során felderített tények alapján a növényvédelmi tevékenység nem felelt meg a jogszabályi vagy az engedélyokiratban foglalt előírásoknak, a növényvédelmi feladatkörben eljáró megyei kormányhivatal értesíti a kezelés felelősét (növényorvos vagy földhasználó) az eljárás megindításáról. Ha egy adott növényállomány növényvédőszer-tartalma összefüggésbe hozható a méhpusztulással, ezt a növényvédelmi feladatkörben eljáró megyei kormányhivatal elsőfokú határozatában súlyosbító körülményként értékeli.

Az elsőfokú döntés jogerőssé válása után a növényvédelmi feladatkörben eljáró megyei kormányhivatal a bejelentőt, vagyis a méhészt levélben tájékoztatja a döntés tartalmáról és irat betekintési jogáról. Az iratbetekintés során az érintett méhész minden, az eljárás során keletkezett dokumentumba betekintést nyerhet, azokról másolatot kérhet.

Az elsőfokú döntéssel szemben kizárólag az ügyfél, vagyis a földhasználó nyújthat be fellebbezést, az, akivel szemben a hatóság meghozta döntését. Amennyiben a fellebbezés egy arra nem jogosulttól származik, az elsőfokú hatóság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A fellebbezést a növényvédelmi feladatkörben eljáró megyei kormányhivatalnál kell benyújtani, de a NÉBIH-nek kell címezni, és mellékelni kell a fellebbezési eljárási díj befizetését igazoló bizonylatot. Másodfokon a NÉBIH NTAI jár el.

Az érintett méhész kárigényét polgári peres eljárásban érvényesítheti. A kárigény igazolásához felhasználható a kivizsgálás során keletkezett hatósági dokumentáció, vagyis az állatorvos által rögzített méhkárbecslési jegyzőkönyv, a minták laboratóriumi vizsgálati eredményei, az összefoglaló értékelés, valamint – ha született – az elsőfokú határozat.

 

Virágzó növénykultúrákban végzett rovarölő szermaradék-analitikai vizsgálatok

A NÉBIH NTAI a növényvédelemmel kapcsolatos eljárásaival párhuzamosan kiemelt figyelmet fordít a magyar méhegészségügyi helyzetre. Az igazgatóság 2013-2015 közötti időszakban kezdeményezte a méhészek által leginkább kifogásolt rovarölő szerek célzott ellenőrző vizsgálatát és koordinálta azt több megyei kormányhivatallal együttműködve.

A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy egyes, a házi méhek által látogatott jelentős növénykultúrában a vizsgált hatóanyagok milyen mennyiségben vannak jelen a növények virágában a szerek engedélyokirat szerinti kijuttatását követően. Továbbá felülvizsgálatra került egyes növényvédő szerek méhelhullásokban betöltött esetleges szerepe, különösen olyan hatóanyagokét melyek gyakorta kerültek kimutatásra elhullott méhekből. A növényvédőszer-engedélyező hatóság 13 megyei szervezettel közösen 6 kultúrában (őszi káposztarepce, kukorica, napraforgó, alma, cseresznye és meggy) 9 rovarölő permetezőszer és 11 rovarölő csávázó szer szabadföldi monitoring vizsgálatát hajtotta végre. A vizsgálatban a Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Vas, Veszprém és Zala Megyei Kormányhivatalok vettek részt. A vizsgálatba bevont növényvédő szerekkel az engedélyokiratban foglaltaknak megfelelően kezelt növények a virágzás különböző fázisaiban kerültek megmintázásra. A kezeléseket az engedélyokirat szerinti legkésőbbi fenológiai állapotban és az engedélyezett legnagyobb dózissal hajtották végre, így a méhek szempontjából a legnagyobb kitettség került beállításra. A mintákban megjelenő hatóanyagok mennyiségi meghatározását a NÉBIH NTAI Miskolci Növényvédőszermaradék-analitikai és Velencei Növényvédőszer-analitikai Laboratóriumai vizsgálták.

A laboratóriumok a növényi mintákon felül a neonikotinoid csávázószeres vizsgálatok helyszínén (őszi káposztarepce, kukorica és napraforgó kultúrákban) a talaj három rétegéből gyűjtött talajmintákban is vizsgálták a szermaradékok koncentrációját.

Az eredmények alapján megállapítható volt, hogy a növényvédő szer hatóanyagok állománykezelésből és csávázásból származó szermaradék szintje a méhekre attraktív kultúrák virágjában általában alacsony. Megjegyzendő, hogy a beporzó szervezetek védelmére az engedélyező hatóság a méhekre veszélyes neonikotinoid (klotianidin, tiametoxám, imidakloprid) és szerves foszforsav-észter (dimetoát, klórpirifosz) hatóanyagú készítmények engedélyokirataiban a kijuttathatóság idejét már korábban szigorította.

A szermaradékvizsgálat-sorozat eredményeként a leggyakoribb rovarölő szer hatóanyagok tekintetében ma már rendelkezésre állnak olyan referencia értékek, melyek objektív alapot adnak a méhmérgezési esetek kivizsgálásához, a nem szabályosan végzett növényvédelmi tevékenységek felderítéséhez.

Fontos hangsúlyozni, hogy a méhpusztulások évente kb. 150-200 ezer méhcsaládot érintenek, amelyből körülbelül 5-10 ezer méhcsalád (az összes méhcsalád 0,5-1 %-a) pusztulása hozható összefüggésbe valamilyen növényvédő szeres kezeléssel. A méhkórtani adatok ismeretében a méhpusztulások túlnyomó többségét nem a növényvédő szerek, hanem az ázsiai nagy méhatka (Varroa destructor) és egyéb kórokozók okozzák.

Magyarországon az OMME adatai alapján az 1999-ben regisztrált 800.000-es (8.7/km2) méhcsaládszám kb. 1,1 millióra (12/km2) növekedett az elmúlt időszakban, és a hazai méztermelés is – évjárati ingadozásokkal – egyértelműen növekvő tendenciát mutat. A statisztikai adatok tehát nem utalnak arra, hogy Magyarországon a növényvédő szer felhasználás jelenlegi szabályozása a méhegészségügyi helyzet romlásához vezetett volna.

 

A témával kapcsolatos kérdéseikkel kérjük, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársaihoz forduljanak a NÉBIH ügyfélszolgálatán (ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu, 06-1/ 336-9009) vagy zöld számán (06-80/263-244).

Átlagos (0 Szavazatok)

Friss hírek

Oxifluorfen hatóanyagú készítmények visszavonása
2017. július 7, péntek

Oxifluorfen hatóanyagú készítmények visszavonása

Nem szakmai jellegű összefoglalók 2016
2017. június 1, csütörtök

Nem szakmai jellegű összefoglalók 2016

Légi növényvédelemhez hatósági engedéllyel rendelkező szervezetek
2017. május 26, péntek

Légi növényvédelemhez hatósági engedéllyel rendelkező szervezetek

Zöldítéskor ügyeljünk a beporzó rovarokra!
2017. május 15, hétfő

Zöldítéskor ügyeljünk a beporzó rovarokra!

Módosult a cimoxanil hatóanyag tartalmú gombaölő permetezőszerek felhaszmálhatósága
2017. április 28, péntek

Módosult a cimoxanil hatóanyag tartalmú gombaölő permetezőszerek felhaszmálhatósága

Pyranica 20 WP atka- és rovarölő permetezőszer engedélyokiratának módosítása
2017. április 28, péntek

Pyranica 20 WP atka- és rovarölő permetezőszer engedélyokiratának módosítása

Fontos határidő közeledik az anyagok és keverékek osztályozásában, címkézésében és csomagolásában
2017. április 11, kedd

Fontos határidő közeledik az anyagok és keverékek osztályozásában, címkézésében és csomagolásában

Tavaszi rókavakcinázás - 2017
2017. március 28, kedd

Tavaszi rókavakcinázás - 2017

A növényvédő szer hatóanyagok felülvizsgálatáról
2017. február 16, csütörtök

A növényvédő szer hatóanyagok felülvizsgálatáról

Vágóhidak működésének, illetve az állatok vágásának állatvédelmi vonatkozásai
2017. január 26, csütörtök

Vágóhidak működésének, illetve az állatok vágásának állatvédelmi vonatkozásai

Tájékoztató a vágóhídi rögzítő- és kábító berendezéseket gyártó és forgalmazó vállalkozások számára
2017. január 26, csütörtök

Tájékoztató a vágóhídi rögzítő- és kábító berendezéseket gyártó és forgalmazó vállalkozások számára

Számos glifozát készítmény engedélye visszavonásra kerül
2016. december 8, csütörtök

Számos glifozát készítmény engedélye visszavonásra kerül

A tizedik bomba
2016. november 28, hétfő

A tizedik bomba

Madárinfluenza kitörések Magyarországon
2016. november 28, hétfő

Madárinfluenza kitörések Magyarországon

Védjük meg a magyar baromfit a madárinfluenza veszélytől!
2016. november 24, csütörtök

Védjük meg a magyar baromfit a madárinfluenza veszélytől!

Kereskedelmi tudnivalók a hazai magas patogenitású madárinfluenza kitöréssel kapcsolatban
2016. november 21, hétfő

Kereskedelmi tudnivalók a hazai magas patogenitású madárinfluenza kitöréssel kapcsolatban