Vissza

A madárinfluenzáról

A madárinfluenzáról

A madárinfluenzáról
2016. november 4.

A madárinfluenza házi- és vadon élő madarak betegsége. A kórokozó influenza vírus változékonysága miatt kialakulhat a vírusnak olyan változata, mely embereket is képes megbetegíteni. Európában azonban ennek csekély az esélye az állatokkal való szoros kontaktust kerülő állattartási gyakorlat és a baromfiból származó termékek fogyasztási szokásai miatt.

Mi okozza?

A madárinfluenza vírusa az Orthomyxovírusok családjába tartozik, azon belül is az A típusba. A madárinfluenza vírustörzsek megbetegítő képességük alapján két nagy csoportba (alacsony és magas patogenitású) sorolhatóak. A vírus, hasonlóan a többi influenzavírushoz, genetikailag változékony, a felületén lévő fehérjekomponensek (H és N antigének) különböző módon variálódhatnak, a legerősebb megbetegítő képessége a H5 és H7 altípusoknak van. A tünetek sokfélesége, bizonyos esetekben jellegtelensége miatt a betegség megállapításához speciális, a vírust vagy annak töredékeit kimutató laboratóriumi vizsgálatokra van szükség.

 

Milyen tünetei vannak?

Vadmadarak sokszor tünetmentesek maradnak, a házimadarak esetében a klinikai tünetek különfélék lehetnek: függenek a vírus megbetegítő képességétől, a madár fajától, korától, meglévő betegségeitől, tartási körülményeiktől. Kezdeti tünet lehet az étvágytalanság, a folyadékfelvétel  csökkenése és a viszonylag kismértékű elhullás. Más esetben hirtelen, akár előzetes tünetek nélküli, vagy általános tüneteket követő (bágyadtság, étvágytalanság, borzolt tollazat) magas elhullási arány tapasztalható. Ha az elhullási arány egy héten belül eléri a 3%-ot, a takarmány/ivóvízfelvétel 20%-nál nagyobb mértékben csökken, vagy a tojástermelés visszaesése két napnál tovább meghaladja az 5%‑ot, azt haladéktalanul jelenteni kell a hatósági állatorvosnak.

 

Hogyan lehet védekezni a madárinfluenza ellen?

A sikeres védekezéshez megelőző intézkedésekre és a betegség korai észlelésére van szükség. A megelőző intézkedések körébe tartozik az általános járványvédelmi szabályok szigorú betartása, mely az állattartók felelőssége:

  • a vadon élő madarak távoltartása (az épületek folyamatos karbantartása, a szellőzőnyílások rácsainak ellenőrzése, a hálók ellenőrzése, stb.);
  • állományok egyszerre ki- és betelepítése, közte alapos istállófertőtlenítés;
  • biztonságos helyről történő ivóvíz- és takarmányellátás;
  • gépjárművek, szállítóeszközök, tálcák és egyéb eszközök alapos tisztítása, fertőtlenítése;
  • a személyi higiénia fokozott betartása, kéz- és lábbeli alapos tisztítása, fertőtlenítése, telepi munkaruha / látogatóknak védőruházat
  • az állattartó telepen lévő természetes vizek, belvíz, pocsolyák, mocsarak felszámolása, a takarmány biztonságos, zárt helyen tárolása.

Az Európai Unión belüli és a harmadik országgal való kereskedelem során az állatokat és termékeiket, olyan állat-egészségügyi bizonyítványok kísérik, melyek garanciát jelentenek arra, hogy azok a fertőzést nem közvetítik.

Az állat-egészségügyi hatóság a vírus megjelenésének korai észlelése érdekében 2005 óta országos monitoring vizsgálatokat hajt végre. Ezek keretében kockázatbecsléses módszeren alapulóan nagyszámú mintavételre kerül sor a baromfiállományokban (háztáji és nagylétszámú állományokban egyaránt) és vadon élő madarakból. Az aktív monitoring program mellett létfontosságú, hogy az állattartók jelezzék az ellátó állatorvosuknak vagy az állategészségügyi hatóságnak, ha állataikon bármilyen tünetet észlelnek vagy az állataik elhullását tapasztalják.  

 

Lehet védőoltással védekezni?

A madárinfluenza elleni védőoltás Magyarországon tilos. Ennek oka az, hogy a védőoltás adta részleges védelem mellett a madárinfluenza vírusa hosszan fennmaradhat a baromfi-állományokban, lehetőséget teremtve a vírus antigén-szerkezetbeli és genetikai módosulására, veszélyesebb törzsek kialakulására. Ezen felül a vakcinázott állatok jelenléte a betegség esetleges megjelenésekor diagnosztikai nehézséget jelent.

 

Mi történik, ha egy baromfiállományban felmerül betegség gyanúja?

A madárinfluenza bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, már a gyanú felmerülésekor értesíteni kell az ellátó állatorvost, vagy közvetlenül a helyileg illetékes hatósági állatorvost (https://www.nebih.gov.hu/elerhetosegek). Ha a járási (hatósági) főállatorvos a gyanút megalapozottnak tartja, a gazdaságot hatósági megfigyelés alá helyezi, a betegség megerősítése vagy kizárása céljából mintát vesz és az alábbiakra ad ki utasításokat:

  • a gazdaságban tartott baromfi, más, fogságban tartott madarak és valamennyi emlős háziállat számba vétele;
  • a gazdaságban tartott beteg, elhullott vagy fertőzöttségre gyanús egyedek megközelítő számáról napi összesítés vezetése;
  • a gazdaságban tartott valamennyi madár elzárt tartása;
  • baromfi vagy más, fogságban tartott madár gazdaságba való bevitelének vagy onnan történő kivitelének tilalma
  • madárinfluenzát valószínűleg terjesztő bármi egyéb dolog, anyag (madárhulla, tojás, baromfihús, beleértve a vágási melléktermékeket és belsőségeket, takarmány, felszerelés, anyagok, hulladék, trágya) kivitelének tilalma;
  • személyek, házi emlősállatok, járművek és eszközök gazdaságból vagy gazdaságba irányuló mozgása csak engedéllyel;
  • az épületek és a gazdaság bejáratainál és kijáratainál fertőtlenítő eszközök alkalmazása.

A járási (hatósági) főállatorvos járványügyi nyomozást végez, melynek eredménye alapján a fenti intézkedéseket további gazdaságokra terjesztheti ki.

 

Mi történik, ha egy baromfiállományban magas patogenitású madárinfluenza kerül megerősítésre?

Ebben az esetben a járvány terjedésének megakadályozása érdekében az érintett gazdaságban lévő minden baromfit és más, fogságban tartott madarat hatósági felügyelet mellett, késedelem nélkül le kell ölni. Az elhullott állatokat és a tojást szintén hatósági felügyelet mellett ártalmatlanítani kell. A vírus gazdaságba történő behurcolásának valószínű időpontját követően levágott baromfi húsát és begyűjtött tojásokat lehetőség szerint fel kell kutatni és hatósági felügyelet mellett ártalmatlanítani kell. Hasonlóan szigorú szabályok mentén kell ártalmatlanítani ill. fertőtleníteni minden olyan anyagot, eszközt, épületet, területet, amely szennyeződhetett a vírussal.

 

Milyen következményei vannak a betegség megjelenésének a közelben lévő gazdaságokra, háztáji baromfiudvarokra?

Magas patogenitású madárinfluenza járványkitörés esetén a fertőzött gazdaság körüli legalább tíz kilométer sugarú megfigyelési körzetben (a helyi viszonyoknak megfelelően a hatóság ennél nagyobb területet is kijelölhet) korlátozó intézkedések kerülnek bevezetésre.

A fertőzött gazdaság körüli három kilométer sugarú védőkörzet területén a lehető legrövidebb időn belül valamennyi baromfitartó gazdaságot felkeresik az állat-egészségügyi szolgálat állatorvosai. A látogatás alkalmával jegyzőkönyv készül az állatállományról, szükség esetén mintavételre is sor kerül. Az állatokat épületben, elzártan kell tartani. Ha ez nem megoldható, a vadon élő madarakkal történő érintkezést meg kell akadályozni.

A védőkörzeti és megfigyelési körzeti korlátozás alatt álló területeken lévő gazdaságokba csak az illetékes Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának (igazgatóság) külön engedélyével vihető be baromfi, más, fogságban tartott szárnyas vagy háziasított emlős. Az állományokban fokozottan kell figyelni a madárinfluenza tüneteit. Ha az elhullási arány egy héten belül eléri a 3%-ot, a takarmány/ivóvízfelvétel 20%-nál nagyobb mértékben csökken, vagy a tojástermelés visszaesése két napnál tovább meghaladja az 5%-ot, azt haladéktalanul jelenteni kell a hatósági állatorvosnak.

Bármely anyag vagy eszköz vírussal való szennyeződésének gyanújakor azt fertőtleníteni kell, használt alom, trágya kivitele is csak engedéllyel történhet.

Fentieken túl tilos madarak részvételével állatkiállítás, verseny, vásár, piac megtartása és tilos a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak vadállomány újratelepítése céljából történő szabadon engedése.

 

Milyen korlátozások vonatkoznak a baromfi, a tojás, és a baromfihús szállítására?

A védőkörzet és a megfigyelési körzet gazdaságaiból bizonyos feltételek teljesítése esetén igazgatósági engedéllyel közvetlen vágásra, kijelölt vágóhídra, kiszállítható baromfi. Ezen felül szintén több feltétel együttes teljesülése esetén a járási (hatósági) főállatorvos engedélyével kiszállítható baromfihús, étkezési tojás és keltetőtojás, illetve továbbtartásra napos baromfi és tojásrakás előtt álló baromfi is. A részletes szabályokat, a szállítási tilalmak alóli felmentés feltételeit a madárinfluenza elleni védekezés részletes szabályairól szóló 143/2007. (XII. 4.) FVM rendelet 16-31. §-a tartalmazza.

 

A védőkörzetben tartott baromfi-állományomat hol vágathatom le?

A gazdálkodó kérelmezheti az azonnali vágásra szánt állomány közvetlen vágásra történő kiszállításának külön engedélyezését. Ehhez a következő feltételeket kell teljesíteni: a baromfit a vágóhídra küldést megelőző 24 órán belül hatósági állatorvosi vizsgálatnak vetik alá; kedvező eredményű laboratóriumi vizsgálatok állnak rendelkezésre az állományról; az állatokat leplombált járművekben szállítják; a kijelölt vágóhíd szerinti illetékes igazgatóság írásban hozzájárul a baromfi fogadásához, az élőállatokat hatósági állatorvosnak kell fogadnia, aki elvégzi a vágás előtti vizsgálatot, majd elkülönített vágásra kerül sor. A védőkörzetből származó baromfiból nyert hús forgalmazására külön szabályok érvényesek.

 

Védőkörzetben van egy 30 hetes tenyésztyúk állományom. Termelésben tarthatom? Ki lehet szállítani a tojásokat?

A védőkörzetben lévő állományok mindegyike hatósági vizsgálat alá kerül. Ha az állományban madárinfluenzára utaló jelek nem jelentkeznek és a járványügyi nyomozás sem vezet kedvezőtlen eredményre, az állományt tovább lehet tartani. Amikor a védőkörzet elrendelésére okot adó járványkitörést felszámolták, a fertőzött gazdaság takarításától és fertőtlenítésétől számítva eltelt 30 nap, továbbá a kérdésben szereplő gazdaság tíz kilométeres körzetében nem kerül sor újabb megállapításra, a korlátozó intézkedések feloldásra kerülnek.

A járási (hatósági) főállatorvos engedélyezheti a tojások kijelölt keltetőbe való kiszállítását, ha a szülőállományt a hatósági állatorvos kedvező eredménnyel megvizsgálta, és ezekben a gazdaságokban nem áll fenn a madárinfluenza gyanúja; a keltetőtojást és csomagolását feladás előtt fertőtlenítik, valamint biztosítják e tojások visszakereshetőségét. A szállítást leplombált járművel kell végezni, a keltetőben járványvédelmi intézkedéseket kell alkalmazni.

 

Megfigyelési körzetben van tojótyúk állományom, mit tehetek a tojásokkal?

A tojásokat olyan tojástermékeket előállító létesítménybe lehet kiszállítani, ahol biztosított a tojások megfelelő hőkezelése. A járási (hatósági) főállatorvos külön engedélyével egyszer használatos csomagolású étkezési tojások kiszállíthatók a kijelölt csomagolóközpontba is.

Védőkörzetből étkezési tojás akár hőkezelést alkalmazó létesítménybe, akár tojáscsomagolóba való kiszállításához a járási (hatósági) főállatorvos külön engedélye szükséges.

 

Mentes területről szerződtem előnevelt pulykára, beszállíthatom a megfigyelési körzetbe hízlalásra?

Alapvetően ezt tiltja a madárinfluenza elleni védekezésről szóló rendelet. Kérelmezhető felmentés, melyet bizonyos feltételek teljesítése mellett, az igazgatóság külön eljárásban engedélyezhet.

 

Megfigyelési körzetben van a megszokott vágóhidam, vihetem oda mentes területen lévő gazdaságomból a baromfit? Mi lesz az ott levágott baromfiállományom húsával?

Az igazgatóság a fertőződés lehetőségének kizárása esetén engedélyezheti a védőkörzeten és megfigyelési körzeten kívülről származó, azonnali levágásra szánt baromfi a megfigyelési körzeten belül található kijelölt vágóhídra történő közvetlen szállítását, és az ilyen baromfiból nyert hús ezt követő elszállítását.

További kérdésekkel kérjük, forduljon a helyileg illetékes Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalához, a Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságához vagy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ügyfélszolgálatához.

https://www.nebih.gov.hu/elerhetosegek

https://www.nebih.gov.hu/kapcsolatfelvetel/kerdes/altalanos_info_urlap

 

Meddig vannak hatályban a korlátozó intézkedések?

A védőkörzetben (3km) elrendelt korlátozó intézkedéseket a fertőzött gazdaság állományainak felszámolása utáni takarítást és fertőtlenítést követő 21. napon lehet enyhíteni a megfigyelési körzetben érvényes korlátozó intézkedésekre azzal a feltétellel, hogy a védőkörzetben lévő összes gazdaság ellenőrzése megtörtént, beleértve a nem kereskedelmi célból tartott állományok ellenőrzését is. A megfigyelési körzetben (10km) elrendelt intézkedéseket 21 nap helyett  30napig kell fenntartani.

 

Milyen közegészségügyi veszélyt jelent a betegség?

Humán megbetegedések előfordulhatnak, ezek jellemzően a beteg vagy elhullott állatokkal, nyers szöveteikkel való szoros érintkezés során következnek be. A jelenlegi madárinfluenza járvány kitörése óta ezzel összefüggésbe hozható emberi megbetegedés Európában nem fordult elő. A megelőzés hatékony módszere a fertőzésre gyanús madarakkal való közvetlen érintkezés kerülése, illetve a baromfitelepen dolgozónak ajánlott orrot és szájat takaró maszk, védőszemüveg használata azokban a gazdaságokban, ahol a betegség előfordulása gyanítható. Továbbá fokozottan figyelni kell a személyi higiéniára, kézmosásra, kézfertőtlenítésre.

 

Milyen élelmiszer-biztonsági veszélyt jelent a betegség?

Mivel a vírus emberekre veszélyessé válhat, a fertőzött állományok ártalmatlanításra kerülnek. A korlátozás alatt álló területekről, de nem fertőzött gazdaságból származó baromfihús, tojás fokozott ellenőrzés mellett, speciális eljárások alkalmazását követően hozható forgalomba. Az élelmiszer közvetítette emberi megbetegedés világszerte ritka. Ázsiában nyers baromfivér fogyasztását követő eseteket írtak le.

 

A madárinfluenzában elhullott vagy leölt állatok után igényelhető állami kártalanítás?

 Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény rendelkezései alapján a madárinfluenza betegségben elhullott vagy a madárinfluenza betegség felderítése, illetve leküzdése miatt leölt állatokért állami kártalanítás jár, ha az állattartó a törvényben előírt bejelentési kötelezettsége alapján állata betegségét vagy elhullását jelentette az állatorvosnak, illetve állatait a vonatkozó jogszabályok betartásával vásárolta és tartotta.

Átlagos (0 Szavazatok)

Friss hírek

Nem szakmai jellegű összefoglalók 2016
2017. június 1, csütörtök

Nem szakmai jellegű összefoglalók 2016

Tavaszi rókavakcinázás - 2017
2017. március 28, kedd

Tavaszi rókavakcinázás - 2017

Vágóhidak működésének, illetve az állatok vágásának állatvédelmi vonatkozásai
2017. január 26, csütörtök

Vágóhidak működésének, illetve az állatok vágásának állatvédelmi vonatkozásai

Tájékoztató a vágóhídi rögzítő- és kábító berendezéseket gyártó és forgalmazó vállalkozások számára
2017. január 26, csütörtök

Tájékoztató a vágóhídi rögzítő- és kábító berendezéseket gyártó és forgalmazó vállalkozások számára

A tizedik bomba
2016. november 28, hétfő

A tizedik bomba

Madárinfluenza kitörések Magyarországon
2016. november 28, hétfő

Madárinfluenza kitörések Magyarországon

Védjük meg a magyar baromfit a madárinfluenza veszélytől!
2016. november 24, csütörtök

Védjük meg a magyar baromfit a madárinfluenza veszélytől!

Kereskedelmi tudnivalók a hazai magas patogenitású madárinfluenza kitöréssel kapcsolatban
2016. november 21, hétfő

Kereskedelmi tudnivalók a hazai magas patogenitású madárinfluenza kitöréssel kapcsolatban

Gyakran ismételt kérdések a madárinfluenzáról
2016. november 16, szerda

Gyakran ismételt kérdések a madárinfluenzáról

Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg
2016. október 4, kedd

Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg

A Nyugat-nílusi vírus (WNV)
2016. szeptember 9, péntek

A Nyugat-nílusi vírus (WNV)

Felhívás szarvasmarhatartók részére - ENAR nyilvántartás rendezése
2016. szeptember 6, kedd

Felhívás szarvasmarhatartók részére - ENAR nyilvántartás rendezése

Legfrissebb tudnivalók az afrikai sertéspestis előfordulásáról
2016. szeptember 5, hétfő

Legfrissebb tudnivalók az afrikai sertéspestis előfordulásáról

Tudnivalók a Törökországba irányuló élőállat-szállításról
2016. augusztus 25, csütörtök

Tudnivalók a Törökországba irányuló élőállat-szállításról

Meleg tavaszok és az aranysakál vándorlása kedvezhet a szívféregnek
2016. augusztus 24, szerda

Meleg tavaszok és az aranysakál vándorlása kedvezhet a szívféregnek

Magyarország jóváhagyott állategészségügyi határállomásainak jegyzéke
2016. augusztus 22, hétfő

Magyarország jóváhagyott állategészségügyi határállomásainak jegyzéke