null A fa a legsokoldalúbb anyag

A fa a legsokoldalúbb anyag

Az élő fa része természetes környezetünknek, holtában pedig épített világunk fontos alapanyaga. A faanyag végigkíséri az embert a bölcsőtől a sírig. A kultúra és a technika világában egyaránt jelen van.

A ma embere által használt természetes és mesterséges anyagok korában épp úgy jelentős szerepe van, mint az elmúlt évszázadokban, évezredekben volt.
Szerszámainknak, használati tárgyaink jelentős részének anyaga. Vízi és szárazföldi járműveink a legutóbbi évszázadig szintén elsősorban faanyagból készültek.
A legősibb építőanyag előnyös tulajdonságai miatt ma is nélkülözhetetlen: könnyű, jó hő- és hangszigetelő, megmunkálása nem igényel különleges szerszámokat. Szilárdsági jellemzői kiválóak, tapintása természetes, színe, rajzolata változatos és összetéveszthetetlenül egyedi. Jelenléte környezetének kellemes hőérzetet nyújt.

Tizenkétszer jobban szigetel, mint a beton, négyszázszor jobban, mint az acél. Könnyű, mégis nagy szilárdságú. A fenyő fája tizenhatszor könnyebb az acélnál, ötször a betonnál. Kedvező szilárdsági tulajdonságait is figyelembe véve, nyolcad olyan súlyú épületet lehet építeni fából, mint beton és tégla használatával.

 

Hosszú ideig egyetlen tüzelőanyaga volt az emberiségnek. Ilyen minőségében ma is kedvelt, sőt jelentősége növekszik, mivel az egyetlen megújítható (újratermelhető) energiaforrás.

Az élő fa anyaga, annak kitermelését (kivágását) követően - minőségi és méretbeli tulajdonságaitól függően - többféleképpen hasznosul (lásd a folyamatábrát).100 m3-nyi élő fa anyagából átlagosan 15-16 m3 úgynevezett fűrészipari termék készül (pl. palló, deszka, bútorléc), melynek feldolgozását követően 6-8 m3 késztermék (pl. bútor, ajtó) lesz.

 

A különbözet a gyengébb minőségű faanyag és az egyes megmunkálási eljárások során keletkező hulladék sem vész azonban kárba, mivel más faipari fatermékek (pl. cellulóz, farostlemez, faforgácslap) alapanyagaként, illetve tűzifaként hasznosul.

A fát, a faanyagot a legutóbbi időkig természetes állapotában használtuk. A különböző kézi, ill. gépi eszközökkel fűrészelték, vágták, hasították, faragták, esetleg ragasztották, de szerkezetén nem változtattak. A kínálkozó nagy tömegű - korábban említett - hasznos fahulladék, valamint a tömegtermelés egyre növekvő igényének eredményeként az utóbbi 50-60 évben már a faanyag szerkezetét is képesek vagyunk bizonyos fokig módosítani. Ily módon tömegesen és viszonylag olcsón lehet előállítani nagy fatáblákat, vékony lemezeket, melyek a faanyag kedvező tulajdonságait továbbra is hordozzák.

Más anyagokkal ugyan, megpróbálták utánozni, helyettesíteni a fát, de kiszorítani nem tudták. E próbálkozásnak a hatása természetesen érezhető, mert a faanyag felhasználási köre részben módosult. Ma már nincs szüksége pl. a vasútnak talpfára, a járműgyártásnak fából készült alvázelemekre, nagy teherbírású fából ácsolt hajókra. A klasszikus asztalos termékek területén is egyértelműen megtalálhatók az újabb lemezféleségek. Tűz hatására a fa kiszámítható módon viselkedik, így meglepő, de a tűzben a fából készült teherviselő szerkezetek jobb tulajdonságokkal rendelkeznek, mint az acél.

Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni a faanyag károsítóit, a farontó gombákat és rovarokat, melyek a fa élettartamát károsan befolyásolhatják. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy kedvező körülmények között a faanyag akár kimagaslóan hosszú élettartamú is lehet (nem ritka a több évszázados faház, eszköz, berendezési tárgy stb.).
Az új technológiák várható eredménye, hogy a nagy pontosságú megmunkálás, és az újabb környezetbarát vegyi anyagok alkalmazásával megjelennek a tartós és még szilárdabb fatermékek, melyek a fa kedvező tulajdonságait is megőrzik.
Egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy míg a mesterséges alapanyagok előállítási folyamata során - közvetve és közvetlenül egyaránt - jelentős a környezetterhelés (pl. hatalmas az energiafelhasználás és a szennyezőanyag kibocsátás), addig a faanyag természetes folyamat eredményeképpen termelődik. 

 

 

 

 

 

 

 

 


Friss hírek

2024. március 21, csütörtök

Közlemény elveszett „fehér könyvről" (2024.03.21.)

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. március 21, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.03.21.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >