Vissza

2016 a hüvelyes növények nemzetközi éve

2016 a hüvelyes növények nemzetközi éve

2016 a hüvelyes növények nemzetközi éve
2016. november 7.

Tápláló magok a fenntartható jövőért – ezzel a jelmondattal választotta az ENSZ közgyűlése 2016-ot a Hüvelyesek Nemzetközi Évének. Céljuk, hogy felhívják a figyelmet e termények fogyasztásának előnyeire, támogassák a termelőket és a kereskedőket, és az élelmezési láncban új, innovatívabb megoldásokat indítsanak el. A tejből származó fehérje például ötször drágább a hüvelyes termésből származó fehérjéhez képest. A hüvelyes növények, mint a bab, a borsó, a lencse, kedvező áruk és jó ízük mellett magas tápértékű fehérjéket és mikro-tápanyagot tartalmaznak. Alacsony zsírtartalom és magas rosttartalom jellemzi őket, a bennük található magas vas- és cinktartalom segíthet a vérszegénység elkerülésében. Alapvető fontosságúak tehát a változatos étrendben, s mivel nem tartalmaznak glutént, az arra érzékenyek is fogyaszthatják.

Az ún. hüvelyes növények a gabonafélékhez hasonlóan a legősibb termesztett növények közé tartoznak. Egyesek évezredek óta alapélelmiszernek számítanak, mások termesztése az idők során többé-kevésbé visszaszorult vagy éppen előtérbe került, vagy a fogyasztási szokások változtak meg, de valamilyen módon folyamatosan jelen vannak a táplálkozásunkban.

A zöldborsólevest kanalazva valószínűleg nem is gondolunk rá, hogy milyen régóta termeszti az ember ezt a növényt. Nagyon régóta, régészeti leletek szerint már a kőkori ember is fogyasztotta a borsót, az ókorban már szántóföldön termesztették. Nem csak emberi fogyasztásra, hanem takarmányként is értékes, a borsószalma a juhok kedvelt téli takarmánya.

A borsó szárazon hosszú ideig eltartható, ezért sokáig a szárazborsó volt a felhasználás formája, napjainkban azonban a zöldborsó nagyobb népszerűségnek örvend (az iskolai menzán is általában jobban szeretik a gyerekek a zöldborsófőzeléket vagy levest a „betonfőzeléknek” nevezett sárgaborsónál). A modern tartósítási eljárások, a konzerv, a mélyfagyasztás elterjedésével tört előre a zöldborsó, egyszersmind a modern, intenzív szántóföldi vetésforgóba is jól beilleszthető. A zöldborsó még újabb (legalábbis Magyarországon korábban kevésbé ismert) felhasználási formája a cukorborsó, amely fajtáknak az a jellegzetessége, hogy a hüvellyel együtt lehet fogyasztani, mivel az érés során a hüvely kemény, rostos hártyája nem alakul ki. Gyakran mondják cukorborsónak a zsenge zöldborsót is, de azok általában velőborsó fajták, amelyek édesek, viszonylag lassan vesztik el a zsengeségüket, de a hüvely nem ehető.

A borsó rokona a bab, amely hasonlóan ősidők óta termesztett növény, de Amerika felfedezéséig csak a dél-amerikai indiánok fogyasztották, ugyanis itt van az őshazája. A XVI. századtól kezdve Európában is gyorsan elterjedt és sokféle formája és fajtája alakult ki, de a XIX. századig alapvetően a szárazbabként (vagy kifejtőbabként, ha friss) fogyasztották. Ekkor kezdett a zöldbab teret hódítani, nálunk a sárga és görbe hüvelyű fajták terjedtek el, de pl. Nyugat-Európában szinte csak a zöldhüvelyű fajtákat fogyasztják és azokból is az egyenes ún. ceruzabab a legkedveltebb. Nem mondható, hogy egyik jobb lenne, mint a másik, ez inkább fogyasztói szokás kérdése.

Ha hüvelyes növényekről beszélünk, mindenképpen meg kell említeni a lencsét, amely szintén a legrégebbi kultúrnövények egyike (szerepel a Bibliában is, amikor Ézsau egy tál lencséért adja el elsőszülöttségi jogát Jákobnak). Rendkívül sokféle változata ismert, pl. a magok méretét (kis-, közepes és nagymagvú lencsék) és színét (barna, vörös, sárga, zöld) tekintve. A bab és a borsó mellett a lencsének is fontos szerepe volt a régi paraszti táplálkozásban, hiszen magas fehérjetartalmával és egyéb értékes tápanyagaival jól ellensúlyozta a húst, ami viszonylag ritkábban került az asztalra. Napjainkra eléggé visszaszorult a fogyasztása, sokszor csak az Újévkor főzött lencselevesre korlátozódik, pedig érdemes lenne gyakrabban fogyasztani, hiszen a levesen kívül sokféle módon elkészíthető, ráadásul ma már sok olyan változata is kapható, ami korábban nem volt hozzáférhető.

Forrás: Konyhasziget magazin

A hüvelyesek érdekessége a nitrogéngyűjtő képességük
A pillangósvirágú növények a gyökérgümőkben élő ún. nitrifikáló baktériumok segítségével képesek a levegő nitrogénjének megkötésére. E tulajdonságuk azért előnyös, mert így nem kell annyi nitrogén trágya a talajba, hiszen nagyrészt megoldják a levegőből. A zöldborsó alá csak éppen egy kevés nitrogént kell adni az elején, amíg a növény gyükérgümői kialakulnak és a felszaporodnak a baktériumok, amelyek azután már átveszik a feladatot. A borsó ezért jó elővetemény is, hiszen a megkötött nitrogén egy része ott marad a talajban, a zöldborsó elővetemény jótékony hatása még akár két-három évig is érvényesül.

A NÉBIH honlapján szakmai anyagokat találnak:

A NÉBIH honlapján érdekességek is találhatóak:

Az Ételt csak okosan honlapján a hüvelyes növények termesztéséről érdekes cikket és recepteket is találnak:

Receptek


Átlagos (0 Szavazatok)

Friss hírek

Szervezeti változások a dísznövény- és zöldségpalánta szaporítóanyag felügyeleti rendszerben
2017. január 23, hétfő

Szervezeti változások a dísznövény- és zöldségpalánta szaporítóanyag felügyeleti rendszerben

Szervezeti változások az erdészeti és energetikai szaporítóanyag felügyeleti rendszerben
2017. január 17, kedd

Szervezeti változások az erdészeti és energetikai szaporítóanyag felügyeleti rendszerben

A gyümölcsültetvény telepítés engedélyezésével kapcsolatos tudnivalók
2017. január 3, kedd

A gyümölcsültetvény telepítés engedélyezésével kapcsolatos tudnivalók

Hüvelyesek Nemzetközi Éve 2016
2016. december 13, kedd

Hüvelyesek Nemzetközi Éve 2016

Nyáriorgona szaporítóanyagok utóvizsgálata
2016. november 30, szerda

Nyáriorgona szaporítóanyagok utóvizsgálata

Vetőmag szaporítás szántóföldi ellenőrzésének módszertana
2016. szeptember 23, péntek

Vetőmag szaporítás szántóföldi ellenőrzésének módszertana

Hogyan termesszünk otthon salátát?
2016. augusztus 25, csütörtök

Hogyan termesszünk otthon salátát?

Kajszibarack fajták
2016. augusztus 25, csütörtök

Kajszibarack fajták

Csicseriborsó, a szárazságtűrő fehérjenövény
2016. július 25, hétfő

Csicseriborsó, a szárazságtűrő fehérjenövény

A takarmányborsó jelentősége
2016. július 25, hétfő

A takarmányborsó jelentősége

Díszfaiskolai termelés Magyarországon (2001. év)
2016. június 16, csütörtök

Díszfaiskolai termelés Magyarországon (2001. év)

A szója termesztéséről - gazdálkodóknak
2016. június 3, péntek

A szója termesztéséről - gazdálkodóknak

Bajai Kertészeti Vásár előadásai
2016. április 18, hétfő

Bajai Kertészeti Vásár előadásai

Vetőmagtételek GMO ellenőrzésének útmutatója
2016. március 1, kedd

Vetőmagtételek GMO ellenőrzésének útmutatója

Megjelent pályázati felhívás benyújtását segítő kézikönyv
2015. december 18, péntek

Megjelent pályázati felhívás benyújtását segítő kézikönyv

Nagy érdeklődés kísérte az „Integrált termesztés a kertészeti és szántóföldi kultúrákban” című szakmai tanácskozást
2015. december 7, hétfő

Nagy érdeklődés kísérte az „Integrált termesztés a kertészeti és szántóföldi kultúrákban” című szakmai tanácskozást